Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-05-19 / 39. szám
XVI. évfolyam Szekszárdi 1934 május 19, 39. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Teiefonszám: 85 és 102 Előfizetési dl)t Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fő szerkesztő: Felelős szerkesztő: Hirdetések árait SCHNEIDER JÁNOS BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dl|a l'BO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint!« nyiltlér soronként 60 fillérbe kerül. Honnan várlak az apostolokat? — Magyarász Ferenc dr. — Pünkösd ünnepe as evangélium túlhányó hegyének kirobbanása volt. A láva, mely a ragyogó kitörést kő* vette, pusititott ugyan, de egyúttal oly termékennyé is tette a talajt, hogy csakhamar uj élet, olyan élet támadt belőle, melynek isteni ere« dete és ereje tagadhatatlan. A régi pogány kultúrát és erkölcsi, vagy helyesebben erkölcs nélküli világ« rendet, a régi zsidóság saük látókörű nemzetiségi zárkózottságát elsöpörte, de helyébe beleplántálta az egyén leikébe, a társadalom lelkiismeretébe és az égési emberiség életébe a keresztény hitet és erkölcsöt. Ennek as újjászületésnek voltaképpen soha sincsen vége. Hisz a kereszténység élő és éltető erő, nem kiélt rendszer, nem muzeális érték, nem megoldott probléma, hanem olyan igazság, mely egyedül van hivatva és egyedül képes megoldani mindazokat a problémákat, melyeket a haladó idő a világtörténelem asztalára fölvet. Ezeket a problémákat hívhatták a múltban rabszolgaságnak, népvándorlásnak, kulturátlanságnak, illámnak, tatárjárásnak, a görög szellem s vele a keleti egyház teljes megmerevedésének, ököljognak, parasztlázadásnak, jozefinizmusnak, harmadik rendnek, forradalomnak, nem« zeti, nemzetiségi és alkotmányellenes elnyomatásnak, hívhatják a jelenben szociáldemokráciának, marxizmusnak, bolsevizmusnak, világháborúnak, gazdasági mélypontnak, sárga veszedelemnek vagy bárminő más, előttünk egyelőre még ismeretlen és arányaiban megmérhetetlen csapásnak: any- nyi bizonyos, hogy megoldásukra elégtelenek e világ nagyjai és bölcsei, elégtelen a népszövetség, elégtelen a kis- és nagyántánt, elégtelen a méregkeverő és farizeus diplomácia, elégtelenek a Fübrerek, mert ezeknek megoldására csak az apostolok képesek. Igen, az apostolok ... Ezek az egyszerű halászok, kik azonban a hitnek, reménynek és szeretetnek keresztszövésü hálójába a lelkek millióit fogták meg isteni Mo8terük számára. Ezek az egykoron oly félénk lelkek, kiknek bátorsága moBt nem retten vissza a római világbirodalomtól. Ezek a tanulatlan lelkek, kik a kereszt tudományával megszégyenítik a Kelet és Nyugat minden bölcsességét. Ezek az egyszerű emberek, kiket azonban nagy« szerű lélek hevített: maga a Szentlélek. A Szentlólektől kell most is várnunk az apostolokat. Onnan, az igazságnak, a szeretetnek, a békességnek, a lelkesedésnek, a kitartásnak és erőnek Leikétől kell ^elindulniuk azoknak, akik a pünkösdi tűzzel világítani, melegíteni és teremteni is akarnak, nemcsak tagadni és pusztítani. Testvérek, vigyázzunk az apostolokra éB kérdezzük meg, honnan jöttek 1 Ha nem a mi hitünkből, nem a mi meggyőződésünkből, nem a mi küzdelmeinkből, nem a mi lelkünk« bői, nem a mi vérünkből valók, akkor hamis apostolok ők és álpróféták, kiket követni balgaság éB árulás. De aki onnan jött, abból a házMájus 14-én este 8 órakor minden magyar embert érdeklő esemény zajlott le a római Palazzo Veneziában, a Duce dolgozószobájában. Ekkor írták alá ugyanis az Olaszország, Magyarország és Ausztria közt létrejött kereskedelmi szerződéseket, ame« lyeknek alapjául a március 17-én aláirt római jegyzőkönyvek szolgáltak. Nehéz, nagy munka volt ez. Hogy mennyire az volt, sejthető Gömbös Gyula miniszterelnök nyilatkozatából, amelyben a felbukkanó, de sikeresen leküzdött nehézségeket említi s ahol amaz akadályokról sem feledkezik meg, amelyek még jelentkezhetnek, de amelyeket szintén el fog oszlatni, le fog győzni a kölcsönös jóakarat, amely szerencsére az egész tárgyalások menetében mind« három szerződő fél részéről kölcsönösen megnyilatkozott. Bátran mondhatjuk, hogy a római szerződések a magyar búza nyert csatáját jelentik. Már maga az a tény, hogy Olaszország és Ausztria együttesen a magyar buzafőlÖBleg mintegy négyötödének a felvételére vállaltak kötelezettséget, még pedig olyan áron, amely „a búzatermelést lehetővé teszi“ — már maga ez a tény is olyan sikert jelent az eddigi helyzettel szemben, amelynek közgazdasági hatását aligha szükséges bővebben magyarázni. De nemcsak magyar szempontból van ennek jelentősége. Mert a hármas római szerződéseken keresztül egy nagy erkölcsi igazság jutott diadalra, miközben a háború gyűlöletéből sarjadt úgynevezett „önellátási politika“ halálos sebet kapott. Ez a most érvényesülő erkölcsi igazság, a kölcsönös egymásrautaltság, a megértés és támogatás szükségét hirdeti, az elzárkózás, a rideg önzés, a kiéhezte- tés politikája helyett s mivel a javak kölcsönös kicserélését gyakorolja, egész Európa közgazdasági életének gyógyulását és fellendülését is szolgálja. Szinte például szolgál a nagy attrzavarban, amely a társadalmak és nemzetek életét most annyi jogos gonddal terheli. Szinte jegece- sedési pontul szolgál a bizonytalanság mai cseppfolyós állapotában, amikor az államformák csakúgy, mint a különböző gazdasági rendszerek az idők mérlegére kerülnek s könnyen megkaphatják a megfellebbezhetetlen itéból, melyet betöltött a pünkösdi szél zúgása és megvilágított a pünkösdi láng fényessége, aki hitet, izeretetet és békességet hirdet, aki fönn tudja bennünk tartani egy jobb jövő reménységét éB nem sióval, hanem tettekkel prédikál: az a mi apostolunk, akit követnünk észszerüség, kötelesség és boldogság. Adj Urunk Istenünk ily aposto- | lókat minekünk 1 letet: „megmérettél és könnyűnek találtattál“. Ebből a szempontból mérlegelve a római szerződéseket, jogos büszke« séggel és önérzettel vallhatjuk be, hogy a Gömbös Gyula nagy fáradsággal és kitartó munkával lefolytatott és befejezett kezdeményezése nemcsak csonka országunknak tojt hatalmas szolgálat, de egyben egész Európának is. Igaz ugyan, hogy mindenki magához áll a legközelebb b úgy a magyar búza kérdésének a sikeres megoldása elsősorban is a mi gondunkat kevesbíti s a mi helyzetünket javítja. De a láncszem ereje egyben az egész lánc ereje is lévén, jogosan hirdetjük, hogy a három nemzet együttműködése nem maradhat hatás nélkül a többiekre sem. A római szerződések minden időkre utánozandó klasszikus ób elgondolásukban gyönyörű iskolapéldái lehetnek, hogy miként lehet szerződéseket kötni az egymás önző kihasználása nélkül is. Dr Dencz Ákos, a tamási választókerület képviselője május hó 13 án tartotta beszámolóját Tamásiban, hova dr Orjfg Imre szekszárdi, dr Tég- lássy Bála paksi, Bánó Iván igali és Huszár Dezső sárbogárdi képviselők is elkísérték. A beszámolón a rekkenő hőség dacára nemcsak a helybeli, hanem a környékbeli választók százai jelentek meg. A gyűlést Kovács Ferenc pártelnök nyitotta meg és üdvözölve a kerület képviselőjét, valamint a vendégeket, felkérte dr Dencz Ákost a beszámoló megtartására. A képviselő nagyszabású beszédében hosszasan méltatta Gömbös Gyula miniszterelnök tehetségét, kiválóságát, akaraterejét és az ország bajainak megszüntetésére vonatkozó eredményes tevékenységét. Ismertette a gazdasági válság okait és hatásait, majd Gömbösnek azokat az eredmé nyes külpolitikai akcióit, amelyekkel a magyar gazdasági termékeknek, elsősorban pedig a busának visszaszerezte a külföldi piacokat. Uj szerződéseket kötött Bécsben, Berlinben és Rómában, sőt elfogadta a kínálGömbös Gyula örömmel jelentette ki: — A szerződések minden pontjában sikerült a magyar szempontokat érvényesíteni. Hogy ez mennyire helytálló megállapítás, elég, ha a szerződések egyetlen tételét emlitjük, amelynek értelmében Olaszország és Ausztria kötelesek a vállalt búzamennyiséget tőlünk átvenni, míg ellenben mi nem vagyunk kötelesek szállítani. Sióval: a segítő jóakarat itt nyilvánvalóvá válik, mert hiszen olyan előnyt kapunk, amely egyoldalú kedvezményt jelent a lehetőség nyújtásában s amelytől mindig visszavonulhatunk, ha ez esetleg áldozatot jelentene szá- mánkra. Ez a köloBÖnös jóakarat adja meg a római szerződések igazi jellegét, amelyekben hiányzik az az igazi merkantil szellem, amely például a cseh kereskedelmi megegyezéseket Délszláviában és Romániában olyan népszerűtlenné teszik,hogy azok egyre osökkenő irányzatot mutatnak, Dél- saláviában 18 °/o-ról 13-ra, Romániá- 10°/oról 8°/# ra esvén vissza. A fentiek után talán mondanunk is felesleges, hogy a Gömbös Gyula egyéni sikere lüktet a római megegyezésben, amely igazi történelmi' dátummá válik a maga nagy gazdasági és politikai jelentősége révén. Hisszük, hogy ez a sikeres kezdet nemcsak a magyar búzának, hanem I az egész magyar ügynek a nyert | csatájává válik a magyar miniszter- I elnök további öntudatos politikáján | keresztül. kozó kezet a szovjettől is. Az export érdekében leszállította a gazdasági termékek vasúti tarifáját, utakat építtetett, mely utóbbi a tamási kerületet is legközvetlenebbül érdekli. Segítségére sietett Gömbös Gyula a gazdatárBadalomnak azáltal is, hogy lehetővé tette az adónak gabonával való fizethetését, továbbá a kamatláb csökkentésével és a védett birtok intézményének létesítésével. A miniszterelnök mindent megtett a kartelek megrendszabályozására és ennek az akciójának a folyománya a tejkérdés megoldása is, amelyben a kormány oly intézkedéseket tervez, hogy azokkal a jószágtenyésztők által eladott tejért a jelenleginél jóval magasabb árat tudjon elérni az eladó, a vevő pedig olcsóbban tudjon hozzájutni. Felsorolta azoakivül a Gömbös- kormánynak a helyzet javítására szolgáló intézkedéseit és máris nagy eredményeket felmutató, a nép és az ország érdekében való törvényalkotásait, majd a Revizió kérdéséről beszélt nagy hatással. Élénk figyelem éB érdeklődés ki- { sérte a képviselő minden mondatát I és a szűnni nem akaró éljenzés a Aláírták a római szerződést. Dr Dencz Ákos beszámolója Tamásiban. Egyes szám ára 12 fillÓFi
