Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-05-12 / 37. szám
1934 május 12. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 8 Ityári i • indusok ' Len női ruhakelmék Férfi nyári jplnff *• 1 divatos mintázattal ruhakelméfc W1P 0 * Ha£?,y,em vmmsm \ Natté selyemkelmék féfiér ingek — | Mintás crépe de ebinek Crépe de chine Sandalettek j Csikós és kockás Epongé nyakkendők Opánkák Pirniízer Sózsef < is Fiai áruháza, Szekszárdin igyekezzék a nemzet egyeteme érdekében megtenni mindent, ami gyarló erőitói kitelik. Hogy félretéve fele kezeti és osztálykülönbségeket, minden magyar ember a magyar testvériesség gondolatát átérezve, egy* mást megbecsülve és szeretve haladjon a nemzeti jövendő felé vezető utón. Sokan vannak, akik azt hisaik, hogy nemzeti politikai párt összekovácsolására alkalmas jelszó ez, már pedig itt a nemzet összekovácsolásáról van szó. Politikai pártharcokat, tnsákat és személyes harcokat folytatni olyan időkben, amikor a nemzet érdeke veszélyeztetve nincs, szabad. De el kell azoknak csitalniok, amint a nemzet érdeke veszélyeztetve van. Éppen azért tartom én szükségesnek, hogy szerte az országban mindenütt hangozzék a Nemzeti Egység gondolatának szükségessége. Azért jöttem el ide és azért intézem Szek- szárd város és Tolna vármegye közönségéhez, magyar polgáraihoz azt a kérésemet, hogy mindannyian félretéve az ellentéteket, közös nevezőre jutva szolgáljnk a magyar nemzeti jövendőt. (Nagy éljenzés.) Külpolitika és nemzetiségi kérdésItt kivánok röviden megemlékezni a külpolitikai kérdésekről, amelyek az egység szükségességét indokolják. Tolna vármegyében, ahol sok német ajkn magyar lakik, fokozatosabb mértékben kell hogy átérezzék, hogy ennek az évezredes magyar nemzetnek fennállását az a megértés biztosítja, amely megértés az idegen ajkn és a magyar ajkn között a múltban is megvolt. Erre a megértésre építi fel külpolitikai elgondolását Gömbös Gyula miniszterelnök (Éljenzés) és erre épiti fel külpolitikájának tenge lyét képező revízió gondolatát is. Mert az az ország, amely ezer esztendőn keresztül nyitott kaput tartott, sokszor hivott, sokszor nem is hivott nemzetiségek számára, akiknek mindenkor meleg otthont és megértő, meleg elbánást biztosított: a revizió gondolatából joggal hivhatja megértő testvéri kebelére azokat a magyarokat, akiket rájuk kényszeritett akaratból szakítottak el évezredes múlttal rendelkező hazájuk kötelékéből. (Igaz, úgy van!) Éppen ezért helyesek én súlyt arra, hogy miniszterelnök ur, az ö magyar érdekeket szolgáló külpolitikáját a magyar nép pel megértetni tudja. A magyar nép a külpolitikai kérdések iránt megfelelő fogékonysággal nem bír, azért, mert hiszen önálló magyar külpolitika nem volt és a magyar közvélemény, a magyar társadalom távol állott a nagy monarchia külpolitikai vonalvezetésének megismerésétől. De most, amikor a Kárpátok övezte szebb, nagyobb Magyarország számára csinálunk külpolitikát, akkor a magyar külpolitikának vonal vezetéséi meg kell érteni a magyar közvéleménynek is, de azt csak akkor várhatjuk, ha a hivatalos tényezők megismertetik a magyar külpolitikai elgondolásnak indító okait és várható következményeit. Megértő politika mindenkivel. Szebben, bölcsebben ennek a feladatnak senki sem felelhetett volna meg, mint ahogy megfelelt Gömbös Gyula pár nappal ezelőtt elmondott költségvetési beszédében. Kiterjesz- kedett az öbsbos, a magyar érdekeket érintő külpolitikai, belpolitikai, köz* jogi és társadalmi problémákra egyaránt és ebben mutatott rá Gömbös Gyula arra, hogy milyen mértékben szabad ennek a nemzetnek külpolitikáját leszögezni. Okos, megértő politikát kell folytatni azokkal a külföldi államokkal és nemzetekkel szemben, akik a magyar igazság megértéseiként fogékonyságot tanúsítanak. Ezek között van elsősorban Olaszország, amelynek kiváló, hatalmas vezére, Mussolini volt az első, aki a magyar igazság mellé állott és a magyar igazság mellett ^ a világ külpolitikai arénájában pálcát tört. Ezt a magyar igazságot értette meg Németország, éppen ezért nem szabad elfordulni Németországtól. Nekünk meg kell maradnunk Németország belpolitikai viszonyaira való tekintet nélkül Németország megbecsülésének álláspontján, hisz ez a múltban is jellemezte a magyart és ez az álláspont a jövőben is indokolt, mert elképzelhetetlen, hogy a 65—70 milliós német nemzet ne legyen leg* jelentékenyebb tényezője Európa politikájának. Ez kell, hogy legyen külpolitikai iránya a magyar nem• zetnek, mert csak e két nemzet vezető tényezői között végezheti és folytathatja eredményesen azt a munkát, amely megteremti a nagyobb országot és az ország boldogulását. Ezen külpolitikai irányon kívül megmutatja a mi haladásunk számára az irányt az a rokonszenv, amely az angol Illetékes tényezők részéről is a magyar ügy iránt mindjobban megnyilatkozik. Belekapcsolódik ebbe, hitem és meggyőződésem szerint egyedül a nemzet érdekét szolgáló külpolitikai vonalvezetésbe az is, hogy Lengyelország Németországgal való megértése után Lengyelország felé is kell nyújtani a magyar kezet, mert ott megérteni tudó igaz barátok jelentkeznek. Ellenségeskedést nem hirdetünk senkivel sem, még azokkal szemben sem, akik velünk szemben ellenségesen viselkednek. Mi a magyar jövendőt nem az ellenfelek legyőzésével, hanem meggyőzésével és barátaink igazságérzetének segítségével akarjuk felépíteni. A magyar belpolitika. Kötelességemnek tartom, hogy rámutassak a magyar külpolitika mellett a magyar belpolitikának arra az irányára, amelyet Gömbös Gyula méltán állított párhuzamba külpolitikai elgondolásával. Lehet-e eredményes külpolitikát csinálni szerte- hullott, egymással meghasonlott nemzet számára. Eredményes külpolitikát csak egy megértő és közös nevezőn lévő nemzeti társadalom által támogatottan lehet csinálni. Gömbös Gyula belpolitikai elgondolása szolgálja azt a célt, hogy megteremtse az alapot a külpolitika számára. Ez minden magyar Bzámára lehetővé tétele annak, hogy faji, felekezeti és osztálykülönbség nélkül a magyar nemzeti jövendő szolgálatában végzett munkájában segítségére jöhessen. A magyar belpolitika vonalvezetése a magyar állampolgárság közti megértés, a bajok igazságos átérzése, magyar és magyar között meglévő szeretet alapjára épült fel. Gazdasági kérdések. Kötelességemnek tartom Szekszár- dón, Tolna vármegye székhelyén rámutatni azokra a gazdasági kérdé* sekre, amelyek Gömbös Gyula miniszterelnök gazdasági programjának képezik sarkalatos pontjait. Tegnap jött Rómából az a hir, hogy az olaszmagyar, osztrák- magyar gazdasági megegyezést megkötötték. Nem tartanám lovagiaanak és indokoltnak, hogyha illetékes felelős tényezők nyilatkozatát megelőznék szavaim. Azért csak annyit kivánok most megjegyezni, hogy azok a szerződések, amelyek különösen a magyar búza külföldön való értékesítése céljából Olaszország és köztünk, Ausztria és köztünk megköttettek, ezek igazolni fogják Gömbös Gyula fáradozását és azokat a biztató kijelentéseket, amelyeket a magyar gazdatársadalom felé intézett. A bu* zának árat biztosított, hogy gazda* sági tekintetben idebent az ország* ban egyensúlyt teremtsen, hogy a nemset gerincét alkotó földmives -osztályt szilárdabb helyzetbe ^hozza, amely alkalmas lesz arra, hogy a nemzet többi gazdasági rétegei is nyugodtabb egiisztenciát tudjanak a maguk számára teremteni. (Közben a szomszédos toronyban megkondu) a déli harangszó, mellyel kapcsolatban igy folytatta beszédét Sstra- nyavszky): A busaértékesités problémájának megoldása hozza ajkamra azt an imádságot, hogy az Úristen hallgasson meg és áldásával tegye lehetővé, hogy amit a magyar busa számára a magyar akarat elért, a magyar föld valóra is váltsa. Egy áldásos magyar eső után könyörgök, amelyért mindannyian hőén imádkozunk. A megkondult harangszó lenne méltó kísérője ennek az imádságnak, amelyet én a magyarok Istenéhez, a magyar gazdasors érdekében intéztem. De nem lennék htt azokhoz a régi tradíciókhoz, amelyek itt Tolna vármegyében a magyar gasdát jellemzik, ha nem terjeszkednék ki néhány szóval a magyar állattenyésztés kérdésének problémájára is. Ha van Csonka-Magyarországon vidék, amelyet a magyar állattenyésztés jobban érdekelhet, az Tolna vármegye, mert az országnak kevés vármegyéjében van olyan színvonalon as állattenyésztés, mint amilyenen itt, Tolna vármegyében. Dunántúl a közelmúltban szerencsés elhelyezkedésénél és fekvésénél fogva az ország többi részeihez viszonyítva megkülönböztetett előnyöket élvezett fejlett állat* tenyésztésének következtében. Ezeket a lehetőségeket a jövőre is biztosítani kell és ennek kiépítése a magyar kormány elsőrendű kötelessége. Itt első kérdés lenne Tolnavármegye állattenyésztésével kapcsolatosan a tejkórdéa megoldása. A tejértékesitési kérdés megoldatlanul áll az ország töprengéseinek közepette. Elhibázott elgondolás következménye az az állítás, hogy a tej főproduktum. Nem igazságos eljárás a tejnek mintegy gyári utón való előállítása és a lefejő tehenészetek támogatása, mert arról kell gondoskodni, hogy az a tej kerüljön piacra, amelyet a magyar állattenyésztés termel. Meg kell állapítani, hogy mennyi tejre van szükség normális fogyasztás mellett a belföldön, menynyi tejet produkálnak a tenyésztő gazdák és csak az ezen felüli tejet I I Erzsébet Királyné Szálló Budapesfty IV., Egyetem-utca 5. 100 modern, kényelmes szoba. • Liftek. • Hideg-meleg folyóvíz. Központi fűtés • Az étterem* és kávéházban minden este szalonzene Az Erzsébet-pincében egypincér-rendszer! Menü: 1*60 P * , Menü: 1*60 P