Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-04-14 / 29. szám
XVI. évfolyam. Szekszárdi 1934 április 14. 29. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség ős kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 Főszerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1B0 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter Előfizetési d111 Egész évre _ 12 pengő- || Félévre ______ 6 pengői A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. _________________wy « sz éles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a közlemények a szerkesztőséghez küldendők. | nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. A Jobb Jövő utján. Tavass van, tavasa ... Ki ne sen- gene ilyenkor ssivből egy-egy dalt a hófehér cseresznyefákhoz, amelyek úgy tűnnek elénk, mintha pattogatott kukoricával szórta volna tele valamelyik csintalan tttndér. És ki ne köszöntené dallal a nyiladozó orgonavirágot, a magyar tavasa illato- sitóját, vagy a kicsi árvácskát, amelyet cifra bársonyrokolyába öltöztetett a kikelet. Tavassi remény ssállja meg lelkünket és áhítattal hajol a nemset as illatos barázdák fölé... Micsoda njjássUletés, micsoda szent kéasülódés, ami itt folyik. Hissen már évek óta nagypéntek sord gyássfátyolával díszítette kalapját a tavass. És ime, most nj összhangja kél rendnek, ssépségnek, alkotásnak... Nemcsak a nagy magyar mesék, hanem a városok utcája is megelevenedik. Ott is uj élet fakad. A boltok forgalma emelkedik, a kisiparos kezd munkához jutni. A műhelyekben megszólaltak a munksharangok: az üllók, a kalapácsok. A gyárak elöl kezdenek eltűnni a munkanélküli tömegek, mert odabent megindulóban van a munka, újra dübörögnek a gépek. Mennyi remény van ebben a tavaszban. Hogy összefog az alkotásban minden: a föld, az ég, a viz, a levegő, a nap, a műhely, a gyár, a bolt, a szántóvetö ember ekéje és boronája. Hogy megérti most egy* mást a fÖldmives, az iparos, a keres kedó, a tisztviselő. Hiába is oldalog- nak ilyenkor a politikai vén rókák a nép között, az az izom, amelyet a munka láza perfsget, nem akar leütni sehová és senkire. A munka nemcsak kenyeret hoz, hanem békét is. Célt a nemzetek és világrészek fölé, melyben bízik, hisz és reménykedik az ember. Mi is reménykedhetünk. A szemünk nem káprázik. Világosan látjuk, hogy a magyar zsombékok fölött felszakadtak a ködök. A gazdasági tespedés tűnőben van előlünk. Az emberek visszanyerik újra munka- kedvüket. Mindenki visszakapja hitét, reményét és ezzel együtt állását, ezistenciáját, mert többé nem frázisok misztériuma a tavasz, hanem valóság. Félre hát kislelküekl Félre károgó fekete hollók! Adjátok as eget a pacsirtának. Hadd trillázza az az uj magyar tavasz indulóját. A céltalanságon most már rég túl vagyunk és túl vagyunk az élet kőhajtásain is. Amit most látunk, amit most érzünk, amit most tapasztalunk, amiről most bessélnek beszámolók, újsághírek, statisztikák: az már az élet, a föltámadás, a tavasz. Maga a prosperity. Igenis, a budapesti mezőgazdasági kiállítás, az országos nagyvásár, amelyen kétszerannyi állatnak is akadt volna vevője: a prosperity. A városok, a piacok huBvSti forgalma, mely a tavalyit megduplázta: a haladás. A sok nj ruha, uj cipő, uj kalap, a szegény ember kenyere nem más, mint maga a megtermékenyülés, a tavasz. És azok az nj vöröslő téglafalak a hegyoldalokon, nj hízók a falnyékeken, a sárgabordás akácfaszekerek az országutakon, a göröngyöt törő nj ekék az agarakon: mind-mind azt harsogják, azt dalolják, hogy nincsen olyan hosszú tél, amelynek egyszer vége ne lenne. A mi kioBiny világunk nyolovan különféle elemből van összetéve. Ez a nyolcvan elem tölti ki és mosgatja a földet és a csillagokat. Ezt az uj magyar tavaszt azonban mindössze három elem hívta életre: a hit, a remény és a szeretet. A hit: a nemzet pozitív, cselekvő vezérében. A remény: ez az örökké buzogó erőforrás, amely a hit nyomán mindig csörgedez. És a szeretet, amely mindnyájunkat összeforiaszt, mágnessel telit, sarkal és arra ösztönöz, hogy I mindnyájan egyakarattal dolgozzunk | nemzetünk ügyén. Vármegyénk képviselőinek beszédei a költségvetés vitáiéban. A képviselőház pénzügyi bizottsága megkezdte az állami költség- vetés vitáját. Örömmel látjuk, hogy vármegyénk képviselői alaposan kiveszik részüket benne. Mingyárt a földmivelésügyi tárcánál felszólalt dr Pesthy Pál és dr örffy Imre. Az előbbi a gazda védelemmel foglalkozott igen alaposan és sürgette teljes kiépítését. Dr örffy számos nagyfontosságu kérdést tett szóvá. Amit a történelmi borvidékek fokozottabb védelme, a szőlőműveléshez szükséges iparcikkek árának leszállítása, a tejrendelet visszásságainak megszüntetése, a Sió-szabályozás és a kishaszonbérlők adóterheinek könnyítése érdekében mondott, azt nagy örömmel fogadták a* érdekeltek úgy vármegyénkben, mint az egész országban, annál is inkább, mert a miniszter a legtöbb kérdésben kedvező ígéretet is tett. A kereskedelmi tárca vitájánál dr örffy többek kőit a népművészeti ipar kérdését tette szóvé, kérve annak a kormány részéről való erősebb támogatását. — A kézműves, vagyis kisipar problémái kösül igen sokat említett fel, így különösen a kisipari export megsiervezésének igen fontos feladatát. A kisemberekre kedvező közszállitási szabályzat kiadását BÜrgette és különösen figyelmébe ajánlotta a miniszternek a kisipari hitel továbbfejlesztésének kérdését. Legfontosabbnak mégis azt tartjuk, amit az ipari kartellek tekintetében mondott, sürgetvén az u. n. kartellbizottság munkájának hatályosabbá tételét és annak nyilvánosságra hozatalát, mert a közvélemény nagyon nyugtalan e kérdésben. A most meginduló gazdasági fellendülésnél szükségesnek tartja, hogy a beruházások túlnyomórészt a nemzeti termelés előmozdítására fordittassanak, mert a múlt tapasztalatai nem eléggé megnyugtatók e tekintetben. Amint láthatjuk, csupa oly kér- I dés tétetett szóvá, amely a köz- I vélemény érdeklődésének gócpont- | jában van. A bonyhádi fájlalta szarvasmarha sorsa. Az idei mezőgazdasági vásáron feltűnő módon szerepeltek szimentáli bikáikkal Somogy és Baranya kisgazdái, míg a mi népünk által kiállított bonyhádi tájfsjta apaállatok alatta maradtak a szomszédos vármegyékből bemutatott kollekciónak. Ez a körülmény késztette azután a I Tolnamegyei Szarvasmarhatenyésztők I Egyesületét arra, hogy rendkívüli közgyűlésen beszélje meg Tolna vár- megye pirostarka bonyhádi tájfajta tenyészanyagának további sorsát. A Döry Frigyes gasdasági főtanácsos elnöklete alatt tartott gyűlésen megjelentek: dr Hagymássy Zoltán főispán, Bartal Aurél, dr Bernáth Béla, Döry Lássló, báró Fiáth Tibor, báró Jeszenszky József, dr Kováts-Sebes- tény Endre, báró Schell József és a szarvasmsrhatenyésstó birtokosok és kisgazdák szine-java. A magas színvonalú vitában, amelyben dr Barabás Imre állategészségügyi tanácsos, dr Bernáth Béla, Döry Frigyes, dr Hagymácsy Zoltán, dr Kováts-Sebestény Endre és Legény Ostkár m. kir, gazdasági főfelügyelő vettek részt, megállapították, bogy a pirostarka bonyhádi tájfajta tolnamegyei tehenekért az állatkereskedők általában 8—10°/o kai magasabb árat fizetnek, mint más állatokért, mert a gyakorlati tapasztalatok szerint a bonyhádi tájfajta jobb tejelés mellett tartósabban adja a nagyobbmennyi- ségtt tejet, mint a szimentáli és ugyanolyan takarmányozás mellett a bonyhádi tájfajta tehenek jobban értékesítik a takarmányt. Ez az egész országban, sőt annak határain túl ia annyira ismert, hogy a Tolna megyéből származó bonyhádi tájfajta pirostarka tehenek iránt óriási a gazdaközönség bizalma. A tehenek elsőrendttsége mellett azonban az apaállatok tenyésztésére nem fordított kellő gondot az állattartó közönség, úgyhogy ezt a fajtát veszély fenyegeti, ha komoly intézkedések nem történnek a megmentésére. Mert a bonyhádi tájfajtát értékes tulajdonságainál fogva meg kell menteni, — hiszen maga a név is európai márka — és nem szabad általánosságban áttérni a szimentáli tenyésztésre. Különösen azért fontos e pirostarka állatok fenntartása, mert a tapasztalat szerint a tejelékenység összefügg az állatok sötét színével. Ez a sötét síin jelenti egyúttal na- gyobbarányu ellenállóképességttket és mert végül azokat az állatokat kell tenyészteni, amelyek iránt nagyobb \ a kereslet. ^ Ezek alapján kialakult a vélemény, hogy a megfelelő apaállatok kitermeléséről kell gondoskodni. Ez akként történjék, hogy Svájcban meg kell vásárolni kiválóan tejelő törzsekből származó, elsőrendű testű és csonto- zatu 5—10 darab szimentáli bikát. Ezeket a vármegye bonyhádi tájfajtát tenyésztő községeinek kell kiadni, úgyhogy ezek az spaállatok 5 év alatt minden ilyen községben megforduljanak. Esek jó leszármazása bikaivadékait kiválóan gondos nevelő- gazdák keiébe kell adni, akik körültekintő kiválasztással & év alatt 300 elsőrendű apaállatot tudnának ki- j tenyészteni a hires bonyhádi tájfajta | szsr vas marhaállomány felfrissítése cólEgyes szám ára 12 fillér.
