Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-03-08 / 19. szám
XV; évfolyam. Szekszárd, 1933 március 8. 19; szóm; Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai ék társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Tel efonsz ám 85 és 102. Előfizetési díj: Félévre _______6 pengő. | Egész évré______12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Felelés szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán ée szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kOldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés égy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamit t a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A guzitoűdósságoRról. Irta: dr Őrffy Imre. A tisztánlátó és elfogulatlan közvélemény igen jól tudja, hogy Magyarország gazdasági helyzetében számottevő javulás nem állhat be addig, amig mezőgazdasági terményfeleslegeink megfelelő értékesítése és a földet terhelő adósságok kamatának mérséklése biztosítva nincs. Amig azonban e két feltétel elengedheted lenségében a közvélemény egységes, a feltételek egymás közötti viszonyában, helyesebben azok rangelsőbbségének kérdésében nincs meg ez az egység. Nézetem szerint mindakét kérdés önálló probléma s az egyik megoldása nem jelenti egyúttal a másik tető alá jutását is. Hiába lesz ölet ó a pénz, ha terményeinket nem tudjuk eladni, de ha megfelelő piacokat tudunk is szerezni, gazdasági életünk nem fogja nélkülözni tudni a termeléshez szükséges forgótőkét előteremtő méltányos feltételű hitelt. Külön-külön kell tehát mindakét feladat megoldásán fáradoznunk és ha átmenetileg az egyikben nem is érünk el sikert, a másiknál elért eredményekkel komoly segítséget nyújthatunk az élet-halál harcát vívó magyar gazdálkodóknak. E tételből kiindulva állítom, hogy immár nagyon sürgőssé vált a munka, amely ama kamatok mérséklését tűzte ki célul, amelyek a magyar gazdák földjét ezidőszerint terhelik. Tudvalevő, hogy a pénügyminisz- ter még ez év januárjában felhatalmazást kapott arra, hogy a külföldi záloglevél, illetve kötvénytartozások kamatlába és tőketörlesztése kérdésében rendeletileg intézkedhessél Ezzel a jogával a pénzügyminiszter élt is és csak a minap jelent meg rendeleté, amely e tartozások kamatait az egész vonalon évi öt százalékban állapitolta meg és a tőketörlesztés helyett egy lényegesen kisebb— jelentéktelen százalékú — kezelési költ- ség, járulék stb. fizetési kötelezettséget állapított meg. Bármily nagy, sőt óriási jelentőségű is e könnyítés, kétségtelen, hogy annak előnyeit a belföldi és a rövidlej árain jelzálogos -tartozások adósai nem élvezik, már pedig az osztó igazság sürgősen követeli, hogy az egyenlő elbírálás elve vezettessék keresztül mindenütt. Amilyen kétségtelen emez elv helyessége, oly nehéz annak keresztülvitele. A tőkeerős és ellenállóképességtt külföldi hitelezővel szemben, aki egyébként saját hazájában a nálunk kapott kamatnál jelentékenyen kisebbet élvezett eddig is, ez a kamatredukció nem jelent nagy bajt. Ámde az állandó tőkeszegénységgel küzködő kis országunkban egész más a helyzet.. Itt — a közelmúlt tapasztalatain okulva — nagyon vigyáznunk kell arra, hogy a tőkeképződést és a betéttulajdonosok érdekeit sértő intézkedésektől tartózkodjunk. A feladat keretei tehát adva vannak. Egyfelől okvetlenül el kell érnünk azt, amit a hosszuk járatú tartozásoknál már elértünk, mert éppen a kényesebbik, veszedelmesebbik tar- tozástipusnak, a rövidlejáratunak adósait nem hagyhatjuk sorsukra. A pénzügyminiszter expozéjában már bejelentette, hogy a most fennálló és a főidet terhelő jelzálogos terhek kamataiból másfél százalék átvállalására nézve van már terve. Ez évi nyolc százalékot véve, még mindig hat és fél százalékos kamatterhet jelent, ami a mai viszonyok közt még mindig magas. Mi tehát a feladat ? El kell követnünk mindent, hogy a belföldi és a rövidlejáratu jelzálogos terhek kamatait lecsökkentetik a kötvénytipu- sós külföldi tartozások fenti — évi öt százalékos — kamatára, úgyhogy a magyar takarékbetétesek helyzete lehetőleg ne változzék. Ehhez tudtommal még circa 10 millió pengő kellene. Ezt pedig a föld alól is elő kell teremteni. Itt a hitelügyi szerveknek is áldozatot kell hozniok annál inkább, mert ezért bizonyos ellenértékben is részesithetők. A fedezet előteremtésére vonatkozó tárgyalások most folynak és nem óhajtok azoknak elébe vágni, csak hangot kívánok adni annak a közóhajnak, amely a kérdésnek a fenti értelemben való sürgős rendezését most már — érthető — türelmetlenséggel sürgeti. En nem is kétlem, ismerve a kormánynak eltökélt szándékát, hogy a fedezet kérdése megoldást fog nyerni, bármily nehéz legyen is az a mai körülmények közt. Elkerülhetlennek tartom azonban ezzel egyidejűleg a nyilvánvalóan él menthetetlenül túlterhelt birtokok tekintetében a sürgős likvidálást. Ezt természétesén nem bizhatjuk a vevők hiányában szenvedő bírói árverésre, hanem egf; a bírói érvéréé hatályává! bijrÓ tulajdonátvétélt le- j bonyolító valamely uj és komolyan ■ altruista alapon clofgozo szervre, mely a brtokok elkótyavetyélését megakadályozni és egészséges kezekbe juttatását biatositani hivatott lenne. Igaz, hogy ea reményeket foszlatna szét. Nemcsak a lábraállásában alap talanul még mindig bízó birtokosét, hanem a kétségbeesetten hátul álló jelzálogos, vagy egyáltalában nem biztosított hitelezőkét íb. Ezek a remények azonban a tárgyilagos bírálatot már nem bírják el s legtöbbször csak arra jók, hogy a bajt — Mindenütt a kamatmérséklés kérdése foglalkoztatja ma is az egész magyar közvéleményt. Különösen időszerűvé teszi ezt a kérdést a pénzügyminiszternek folyó évi február végén kiadott rendelete, amely a külföldi záloglevél, illetve kötvénytarto- sások kamatlábát az egész vonalon öt százalékra mérsékelte és a tőke- törlesztést felfüggesztette. Igen sok gazda nem is tudja, hogy ez a mérséklés őt is érinti, pedig kétségtelen, hogy a jelzálogadósságok közül a hosszulejáratuak nagyobbik része ebbe a kategóriába tartozik. A kérdés nagy jelentőségénél fogva megkérdeztük dr őrffy Imrét, aki köztudomású pénzügypolitikái működésénél fogva e kérdéseket alaposan ismeri, hogy a fentiek szerint megkezdett kamatmérséklés folytatását, illetve kiterjesztését remélni lehet- e? őrffy ufalt lapunkban ma megjelent ily tárgyú cikkére, amely a rövidlejáratu és belföldi jelzálogos adósságok kamatának mérséklésére vonátkozik, jelézvén, hogy még 1931. év tavaszán tett a képviselőház pénzügyi bizottságában hasonló javaslatot. A megoldás lényege — amint azt Imrédy pénzügyminiszter egyik legutóbbi beszédéből is tudjuk — az, Vármegyénk ezen nagyfontosságu járási székhelye régóta bekapcsolódni kívánna valamely villamos áramszolgáltató hálózatba, hogy ngy a közvilágítás, mint a lakások és az ipari üzemek villamos árámmal való ellátásának a kérdése mrgoldassék. Egy ideig remény vólt arra, hogy a vármegye egységes villamosítását megoldani hivatott tervek valamelyiké I Tamási érdekért is szolgálhatná. De ideértve igen sokszor a még menthető kezesek helyzetének rossz&bo- dását is — csak fokozzák. Az okos hadvezér csatáját mindig a legkisebb veszteséggel óhajtja megvívni. Tudja azonban azt is, hogy csatát sebesültek és halottak nélkül nem lehet megvívni. Mert ha ezeket nem kockáztatja, e’pusztu'hat egész hadserege. Est ajánlom az alaptalanul optimisták, vagy érzelgősök figyelmébe ! hogy a jelzálogos terhek kamatjából egy részt átvállalnának az e célból létesített külön alapok, érdekeltségek és az állam. A magyar pénzintézetek és ezek betéteinek megóvása céljából a kamatmérséklést csak igg, vagyis a tőkegyüjtési kedv megrontása nélkül szabad megoldani, — mondotta dr örffy, — aki egyébként felhívta figyelmünket arra, hogy a rövidlejáratu jelzálogos tartozásoknak az adósok előnyére leendő rendezése érdekében vármegyénk másik képviselője dr Peslhy Pál, mily jelentékeny működést fejt ki. őiffy jelezte azt is, hogy a pénzügyminiszter fentemlitett és már megjelent rendelete a közületek által igénybevett kötvénykölcsönre is vonatkozik, ami Szekszárd városára nézve döntő jelentőségű. Ezek közé tartozik ugyanis az úgynevezett Speyer- kölcsön is, ami örffy szerint azt jelenti, hogy végre elérkezett a komoly lehetősége annak, hogy a város lakosságát régóta izgató közüzemi járulékok mérséklésének, illetve a szociális szempontok szerinti arányosításának kérdése, melyet Őrffy maga is sürgősen meg« oldandőnak tart, végre közmeg- j nyugvásra rendeztessék. mert a jelenlegi súlyos gazdasági viszonyok miatt a községek vonakodnak egyetemleges elhatározó lépést tenni, Tamási a saját fejlődése érdekében most már önállóan kívánja ezt a kérdést megoldani és legfeljebb arra törekszik, hogy a vele szomszédos községeket megnyerje a közös akció számára. Hétfőn délelőtt dr Den ez Ákos országgyűlési képviselő vezetésével A kamatmérséklés kérdése és a szekszárdi vizdij leszállítása. Egyes síim Ara 12 fillér. Msl villamosítása a megvalósulás utján.