Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-03-01 / 17. szám
XV. évfolyam. Szekszárdi 1933 március 1. 17. szám. Szerkesztősig ét kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Tel efonsz ám 85 és 102. Előfizetési díj; Félévre _ ■ ____6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Felelős szerkesztő: BLAZSIK FERENC. k lap megjelenik minden saerdán ée esombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kOldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. ▲ hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér, Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamit t a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Az u] rohknnttöruény. Az a törvényjavaslat, amelyet Göm- Ibös Gyula miniszterelnök és honvédelmi miniszter a hadigondozottak járandóságának uj rendezésére vonatkozólag előterjesztett, a nemzet köz- érzéseinek felel meg. A nemzet háláját juttatja kifejezésre a háború hős katonái iránt, akik életüket, testi épségüket áldozták fel a hazáért. A kormány mélyen átérzi azt a kötelességét, amellyel a nemzet a háború hősi halottai, özvegyei és árvái, továbbá a háború rokkantjai és hozzátartozói iránt tartozik és ezért — a miniszterelnök kijelentése szerint — sietett a törvényjavaslattal, amely a rokkantakra vonatkozó összes kérdéseket felöleli. Megállapítja a javaslat az összes rokkantcsoportok, tisztek, altisztek éB legénység járandóságát, a hadiözvegyek járandóságát és a kiskorú gyermekek nevelési pótlékát minden csoportra nézve. Ezidö- szerint az állam 220.000 hadigondozottat tart nyilván és tizennyolc millió pengőt fordítunk évenként a hadi- károsultak segélyezésére. De az uj törvényjavaslat a közvetlen pénzbeli járandóságon kívül sokféle más segítésben is részesíti a gondozásra utalt rokkantakat és hozzátartozóikat. Nevezetesen kimondja a törvényjavaslat, hogy a közönség használatára bocsátott nyilvános köz- intézményekben, múzeumokban, színházakban, könyvtárakban, hangversenytermekben, továbbá teremőri, jegy szedői, aj (ónállói állásokban, nyilvános parkokban, temetőkben, vásárokon jegyszedői, felügyelői állásokat kizárólag hadirokkantakkal és hadiözvegyekkel kell betölteni. Az állami és önkormányzati iparüzemeknél, valamint a támogatásban részesülő ipar- vállalatoknál is hadirokkantakat kell alkalmazni. A moziszinházak kötelesek üzemenként legalább egy-egy hadigondozottat szolgálatba állítani. A trafikoknál és az italméréseknél az üzemeknek legalább 50°/o-a a hadirokkantakat illeti meg. Az uj törvényjavaslat haditelkeket és hadihaszonbérleteket rendszerest a rokkantak számára. Továbbá rendelkezések foglaltatnak a törvény- javaslatban, amelyek a hadigondozottakat adó- és illetékkedvezményekben és az iskolázás minden fokán tandíjkedvezményekben részesítik. A hadiárvák az iskolai felvételnél elsőbbségben részesülnek. Kedvezményeket kapnak a rokkantak a vasutakon - is. Az állam és a törvény- hatóságok különböző szállításainál és munkálatainál pedig — egyenlő feltételek mellett —- a hadirokkantakat más ajánlattevőkkel szemben elsőbbségben kell részesíteni. Ilyen sokoldalú gondoskodás foglaltatik a kormány javaslatában a rokkantak és hozzátartozóik javára. Ezekből megállapítható, hogy a kormány gondosan és lelkiismeretesen számbavesz és kiment minden lehetőséget, amely a hadigondozottak előnyére fordítható. Többet annál, ami ebben a törvényjavaslatban a hadirokkantak javára ÖBBzesüritve van, az adott nehéz körülmények között követelni nem lehet. A Gömbös kormány boldog volna, ha a hadirokkantakat mentői nagyobb pénzügyi segítésben részesíthetné. De — mint Gömbös miniszterelnök helyesen mondotta — a rokkantügy rendezése is pénzkérdés. Sajnos azonban, éppen a pénzkérdés az, amely minden vonatkozásban a legnagyobb nehézségek elé állítja és a leggondosabb, a . legtakarékosabb számvetésre szoritja a kormányzatot. Az összehasonlítás azzal, hogy más országok mennyivel többet áldoznak hadirokkantjaikért, itt semmit sem ér. Más boldogabb, jobb és kedve zőbb pénzügyi és gazdasági helyzetben lévő országok könnyen többet áldozhatnak, mint a hosszú háború A kisgazdatársadalom jövedelmi vi szonyainak kedvezőbbé tételére nagy fontosságúak azok a téli gazdasági tanfolyamok, amelyeket a kormány kiváló szakelőadók közreműködésével rendez egy-egy községben. A három hónapos tanfolyam, amely nagy vonásokban mindazokra megtanít, ami két a korral haladni kivánó kisgazdáknak feltétlenül tudni kell, a múlt télen Alsónyéken volt, most pedig Decsen, ahol a szekszárdi m. kir. mezőgazdasági szakiskola tanárai, továbbá dr Barabás Imre törvény- hatósági m. királyi állatorvos, Hayt Ferenc nyug. szőlészeti és borászati felügyelő és Pigniczky Ferenc, a szekszárdi önálló gazdasági népiskola igazgatója voltak az előadók. Szombaton délelőtt volt a decsi kul túr házban tartott és igen látogatott tanfolyamnak a záróvizsgája, melyen a földmivelésügyi minisztérium megbízásából vitéz Kolgyári László dr miniszteri titkár elnökölt. Az óriási érdeklődés mellett lefolyt vizsgán a törvényhozás részéről megjelent dr Örffy Imre, a kerület országgyűlési képviselője, Kiss Lajos szekszárdi apátplébános, a vármegye felsőházi tagja, mig a közigazgatást Szongott Edvin főszolgabíró, a vm. kir. gazdasági felügyelőséget Legény Oszkár főfelügyelő, a Vármegyei Gazdasági Egyesületet Döry Frigyes gazdasági főtanácsos és John Sándor titkár, a mezőgazdasági kamarát Knefély Ödön földbirtokos képviselte, Ott láttuk azonkivül Arany Dénes decsi, Jánosi György váraljai, Mészöly Győző alsónyéki, Szilágyi Béla őcsényi reform, lelkészeket, Nagy István decsi plébánost, Tihanyi Szilárd alezredes j vitézi székkapitányt, Schneider Já- I nos vezérigazgató főszerkesztőt, a gaz- I daközönség köréből Gévay - Wolff után anyagilag kimerült, a forradal makban kifosztott, a trianoni szerződésben egyharmadára csonkított és gazdasági erőforrásaitól kifosztott, tőkeszegény Magyarország. A kormány javaslatának — a benne foglalt anyagi javakon és helyzeti kedvezményeken kívül — legfőbb tartalma és célja azonban az, amit Gömbös Gyula miniszterelnök a következő szavakkal juttatott kifejezésre: „Olyan közBzeilemet akir kialakítani a rokkantak érdekében, hogy a legnagyobb tisztelettel tekintsen mindenki a háború hőseire, hogy úgy az állam, mint a magánosok, amennyire csak megtehetik, karolják fel a rokkantakat.“ Ez a fontos, mert ez a nemzeti becsület követelménye a hábori hősi áldozataival Bzemben. A kormány ebben a törvényjavaslat ban megteszi a magáét, a társadalom becsületbeli kötelessége az, hogy kövesse a kormány példáját. Aladár kir. közalapítványi felügyelőt, Eordögh Zoltán m. kir. gazdasági felügyelőt, Boross Zoltán főintézőt, az állami pinceszövetkezet igazgatóját, Nedelkovics Sándor és Zöld Márton nagybérlőket, Reichmann Imre és Sulyok Gyula főintézőket. Decsről ott voltak Balogh János főjegyző és Mozolai István biró vezetésével az elöljáróság és az intelligencia, Alsónyékről Mező László főjegyző és Papp János biró vezetésével az ottani tanfolyam több végzett növendéke és Ocsényből Kiss Gergely főjegyző vezetésével többen. Kováts Zoltán szekszárdi m. kir. mezőgazdasági szakiskolai igazgatónak, a tanfolyam vezetőjének a miniszter képviselőjét üdvözlő beszéde után megkezdődött a vizsga, melyen a növénytermelésből Kováts Zoltán igazgató, áilatbonctanból dr Barabás Imre vm. m. kir. főállatorvos, kertészetből Pfeiffer Lajos mezőgazd. szakiak, s. tanár, szőlő- és borkezelésből Hayt Ferenc ny. szőlészeti és borászati felügyelő, számtan, mértan és természettanból Toroczky István r. k. kántortanitó, méhészet és se- lyemtenyésztésből Pigniczky Ferenc gazd, népiskolai igazgató, üzemtan, számvitel és általános tudnivalókból Suhajda Jenő mezőg. szakiskolai s. tanár, állattenyésztésből Bartossik Béla gazd. tanár előadók vizsgáztattak. A tanult anyagból a harminc növendék mindegyike elismerésre méltó tudáBt árult el. A vizsga után következett a tanfolyam önképző körének zárógyülése, melyen Mozolai János felolvasta az j előző ülés jegyzőkönyvét, amely után ■ az okszerű talajművelőéről Tóth Já I nos tartott ügyes szabad előadást. | Arany János „Fülemülé“-jét ötletesen szavalták Döme János, Mihály András és Pörnyi István, egy irredenta mű- dalt elismerésre méltóan énekeltek Lukácsi Pál és Vajda István, mig az istállótrágya helyes kezeléséről Borda István tartott tanulságos előadást. — Igen magas nívójú volt a Szegő István karnagy által vezényelt Decsi „Petőfi“ Dalegylet népdalegyvelege, amelyet ráadásul egy hatásos irredenta műdallal kellett megtoldani. Frenetikus hatást keltett Mozolai Jánosnak szavalata. Sajó Sándor „Magyarnak lenni...“ cimü költeményét mondta el meglepően tökéletes és jól átérzett művészi előadásban. A gyűlést Kovács István köri elnök beszéde zárta be. Ezután Vitéz Kolgyári László dr földmivelési miniszteri titkár fejezte ki elismerését a felmutatott eredmény fölött és megköszönte a szülőknek, hogy elküldték gyermekeiket a tanfolyamra, ahol elyan ismereteket szerezhettek, amelyekkel segíthetnek az ország helyzetén, megtanulva, hogyan lehet a legkisebb költséggel a leg- '" nagyobb hasznot elérni. Egyúttal közölte, hogy a földmivelésügyi miniszter a tanfolyamot végzetteknek arany kalászt küldött. Dr örffy Imre országgyűlési képviselő mondott ezután igen hatásos, szép beszédet és az országot ért súlyos megpróbáltatásokra való tekintettel óvta a hallgatóságot attól, hogy a magyar lélek prédája legyen a test- vérmarcangolás ősi bűnének. Ezekben a nehéz időkben — úgymond örffy — egymás megsegítésével kell az ország sorsát előre vinni és nem szabad a lélek egyensúlyát a sors ostorcsapásai alatt sem elveszíteni. Hinni, remélni kell a győzelemben, mert amiképpen a háborúban is az tudott győzni, aki bizalommal harcolt, úgy az egész magyarságot eltartó főidnek is azok lesznek az igazi katonái, akik magukat a mezőgaz* dasági tudás eszközeivel jól felfegyverezve biztosra veszik a győzelmet. Ezután kezdetét vette a bizonyít- ványkiosztás. A földmivelésügyi miniszter képviselője a bizonyitvánnyal együtt minden egyes növendéknek átadta az aranykalászt, a miniszter ajándékaként a rádiós gazdasági előadások egy egy kötetét, a gazdasági alapismeretekre vonatkozó tankönyvet, a Vármegyei Gazdasági Egyesület ajándéka gyanánt a „Bonyhádi tájfajta tenyésztése“ cimü könyvet. Dr Örffy Imre ugyanekkor minden tanfolyamhallgatónak ezüst óraláncot ajándékozott. Külön ajándékul a gazdasági egyesület ezüst érmét kapta Kovács István gazdaköri elnök, nagy bronzérmet Mozolai János, kis bronzérmet Kaszás Ferenc. Reichmann Imre ujbereki főintéző ajándékából Dömötör Sándor egy tejmérőt, vitéz Szijj János metszőollót. A mezőgazdasági kamara ajándékából 2 holdra való 10.0 kg bükköny magot. Pörnyi j István, 2 holdra való 25 kg lóhere- I vetőmagot Tóth János, két-két holdra A decsi mezőgazdasági tanfolyam záróünnepélye. Egyes szám ára 12 fillér.
