Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-12-23 / 101-102. szám
1933 december 23. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 9 A karácsonyi és újéul Ünnepekre Törley pezsgők UHke pezsgők Likőrök, konyakok a legjutányozabb éren kaphatók § GauziP Idám fOszer* és csemegeáruházában Telefon 31 Szek8Zárd Telefon 31 Szállítás postán és vasúton volt bemre ház, ahol ne lakott volna diák, négy is egy házban. Még emlékszem néhány diáktartó házra ma is: Musotter, Háinovics, Kertész, Chalupka stb. Ha volt egy kis szabad időnk, az utcán játszottuk a »stukk« nevű, szűk helyen is igen alkalmas játékunkat. A bölcskei Apáthy Ká* roly volt a »champion». Mestere volt a »csujzli« nak (gummipuska), de puszta kézzel is ledobta a verebet a kerítésről. »Hová lettek, hová mentek válogatott vitézi.'..?« A legérdekesebb diákjáték azonban a »csigázás» volt. Alig hogy annyira kitavaszodott, hogy a házak mentén már lehetett járni -—kövezett járda akkor még nem volt minden utcában — a diák elindult hazunnan a csigával meg az ostorral és az volt az olimpiász hőse, akinek a csigája a legkevesebbszer dőlt el útközben. Vájjon melyik mai diák hódolna ennek a naivságában is kedves sportnak. A játékokról szólván, meg kell említenem, hogy a diákfantázia szinte hajmeresztő játékokat talált ki azon a hatalmas és magas állványon, amelyről á rendes és a gyűrűs hinta lógott le. A mászópóznák legtetejében, a keresztgerendán játszottunk fogócskát és soha senkinek sem törött el sem a keze, sem a lába. Az udvar szinte maga kínálkozott igazi hócsaták színteréül. Amint le esett az első hó, megépült a vár. Ebbe bevonult a mindenkori III. osztály, az I. és II. volt a támadó. — Akármilyen hősiesen védték is a várat, a tülnyomó ellenség mégis győzött volna, ha a döntő pillanatban a IV. osztály hátba nem támadja a »szecskákat« és meg nem szabadítja az ostromlottakat. Fürdője, korcsolyapályája még nem volt akkoriban Bonyhádnak. Szegény Forberger fáradságának köszönhette utóbb Bonyhád mindakettőt — viszont neki ennek a kettőnek a gondja okozta korai halálát. Fürdeni eljártunk a Határárokba, korcsolyázni az egyik malom árkába, de a Quartier Latin aranyifjuságá az utcán, a szemközti kertek kerítéséhez öntözött vízzel csinált magának jégpályát. »Nie kommst du wieder, goldne Zeit« — dalolja a német diáknóta. Az iskola mindig demokratikus intézmény volt, ma is az. A társadalmi, vagyoni, rangbeli különbségek elsimulnak. A Pesthy, Perczel, Fördős, Simontsits, Szakách, Dömötör, Kés* márky, Hagymássy stb. családok fiai együtt hancuroztak az öreg Bergl zsidó Sándor fiával, kinek vadregényes fiatalságát érdemes volna megírni ... Érdekes, hogy a bonyhádi diák még a ruhájában is mennyire demo kratikus volt. Az őszi-tavaszi felöltő például teljesen ismeretlen fogalom volt. Vagy hideg van s akkor télikabátot kell viselni, vagy nincs hideg s akkor nem kell kabát. Egy Liebenwein nevű, Kaposvárról odaszakadt diák egy szeptembervégi borús napon őszikabátban jött az iskolába: volt is mit hallania. »Henceg« — s ezzel el volt intézve az erkölcsi knock out. Akinek valami lovagias a fférje tá madt a pajtásával, 'egyszerűen odavágta neki: X. — T. i., ahogy az X betű szárai távolodnak egymástól, úgy a két haragos sem nézett többé egymásra Akkor sem, ha a padban szomszédok voltak. Sőt a lakótársak között is akadt X. Együtt keltek, együtt feküdtek, de nagy konokul egymást meg nem szólították hete ken, sőt hónapokon keresztül, mig végre egy »szervusz« meghozta a megváltó békességet. Megható volt látni, mikor két katolikus X közvetlenül a gyóntatószék előtt súgta oda egymásnak a szervuszt. Nitimur in vetitum semper cupimus- que negata —• tanultuk a jó öreg Elischer-féle Tirocinium poéticum- ban. Az ember hajlik a tilos felé... Azt a tilost, amely felé a bonyhádi diák hajlott, cigarettának hívták. Aki egyszerre tudott venni egy 25 grammos hetes, drámai dohányt, az már burzsuj volt. A misera plebs vett egy krajcárért két drámát, vett egy csomag Hublon- papirt, később Les derniéres Cartouches-t és csinált a két cigarettából négyet. Volt egy módfölött testes cigaretta, a Jenidge, abból magából is kikerült négy, ha áz ember nem volt nagyon »szódé«. A »tápintézet« ebédlője mellett volt egy kis szoba, rendesen három diák lakta. Marhauser igazgató oda .is bepillantott és az egyik, szekszárdi származású és ha jól sejtem, a város és a megye közéletében szereplő, akkor harmadikos diáknak a mellső zsebében gyanús dudorodást lát. — Mi az, te gazember? (Ez sza- vajárása volt az öregnek.) Cigaretta V — Nem az. tanár ur! (Nem igazgató urnák, hanem tanár urnák kellett szólítanunk.) — Dejszen gyere csak ide! — Tanár ur, becsületszavamra, nem cigaretta. És Marhauser kihúzott zsebéből... egy cigarettatárcát.. . Remélem, az eset elévült volta miatt nem fognak ellene becsület- ügyi eljárást inditani.. . (Folyt köv.) Dr Teveli János. Emlék- és óvodaünnepély. A Szekszárdi Róm. Kát. óroda e hó 20 án tartotta özv. Simontsits Bé- láné emlékünnepélyét, amelyet ősz- Bzekapcsolt a karácsonyi ünnepéllyel. As ünnepélyen megjélent üsv. báró Schell Józsefné elnöknő, dr Peresei Béla és neje, valamint as óvoda barátai és a ssülők közül igen sokan. Ab emlékbesBédet dr Leopold Kornél kormányfőtanácsos tartotta, aki történelmi visszapillantásokban gazdag beszédében igen finoman és hüan festette meg öbv. Simontsits Béláné- nak, annak a nagyasszonynak képét, aki 44 évvel ezelőtt felismerte már annak szükségét és jelentőségét, hogy a gyermekvédelem és nevelés, a szegény szülőkön való segítés és az éhezők nyomorának ényhitése nem csak az államnak és hatóságoknak, de a társadalomnak is elsőrendű kötelezettsége. — A magas szárnyalása beszéd a hallgatóság körében nagy tetszést váltott ki, Gábor Pál lelkész intézett igen kedves szavakat a kis óvodások hoz, amely még a felnőttek énjét is visssavitte a boldog gyermekkorba, amikor még jobban tudtnnk hinni és reménykedni. A kedves testvérek mintegy két órán keresztül matatták be rendkívül sok fáradságuk eredményét. A kis óvodások szavaltak, énekeltek, táncoltak, még miniatűrben színjátszást is matattak be. Igazi örömet okoztak nemcsak érdeklődő szüleiknek, de a megjelent vendégeknek íb. Az óvodában lefolyt karácsonyi ünnepély fényes tanúbizonyságát adta, hogy az óvoda kedves testvérei menynyi szeretettel és képességgel ébresztik fel a kis gyermekekben a szellemi és testi ügyességet. Megható volt, amikor a pódiumon megjelent az a 12 gyermek, akiket az egyesület nagy nevű alapítójának özv. Simontól ts Bélánénak méltó emlékezetéül az egyesület tetőtől-talpig felöltöztetett. A mezőgazdasági termelés Irányítása. Irta: dr Gesztelyi-Nagy László egyetemi m. tanár, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatója, a Magyarországi Vidéki Lapok Orsz. Egyesülete országos társelnöke. A sajtóban ós a gazdik összejövetelein sokat foglalkozunk mostani ban eszel az elgondolással! amelyet vitéz Purgly Emil, volt mezőgazdasági kamarai elnök, ny. főldmivelés- ügyi miniszter vetett fel, hogy valami utat mutasson a mezőgazdaságnak a mai nehéz helyzetben. E gondolattal kapcsolatban megjelentek az ellenzők, a tagadók, mert szerintük ez a gondolat rést üt a termelés szabadságán és nem hozza az egész gazdatársa- dalmat máról holnapra jobb helyzetbe. Éppen olyan ez, mint mikor valaki az éhhalál küszöbén áll és azt kivánja, hogy hatfogásos ebédet ehessen, holott egy darab kenyér is meg tudja menteni az elpusztulástól. Teljesen igaz, hogy a termelés irányítása nem fogja a magyar mezőgazdaságot máról holnapra rózsás helyzetbe hozni, de határozottan segíteni fog a gazdatársadalom igen jelentékeny részén, ami mégsem lekicsinylendő. A termelés irányítása nem kíván beleavatkozni abba, hogy ki mit termeljen, hanem a mezőgazdaság országos irányítását kivánja szolgálni, hogy megszűnjék a mostani terv- szertttlenség, kapkodás, ötletszerűség, hanem egy határozott és céltudatos termelési irány induljon meg, mint ahogy ez sikereket ért el Olaszországban, Németországban és Ausztriában egyaránt. Nem akarja senki a minisztériumra bízni annak a megállapítását, hogy a mezőgazdasági termelésben ki milyen szerepet kapjon, itt csak arról van szó, hogy az értékesítés céltudatos megszervezésével, a kereskedelmi szerződéseknek olyan irányú megkötésével, hogy az biztosítja bizonyos cikkek szerződés melletti termelését és értékesítését, kivánja e mozgalom szolgálni a gazdatársadalom érdekeit. A szövetkezeti értékesítés bekapcsolásával a kisemberek számára is lehetővé válik az irányított termelés hasznában való részesedés, sőt a mezőgazdasági munkásság is nagyobb kereseti lehetőséghez jut, a több munkáskezet foglalkoztató ipari növények, különböző szántóföldi és kerti magvak, zöldségfélék stb. termelésével. A szervezett termelés azirányban is közre kíván hatni, hogy a mai I 30 millió pengő körül lévő és itthon 1 is termelhető gazdasági cikkek behozatala itthoni termeléssel kiküszö Olcsó BB—i Harisnya, keutyfi, kötöttáru, svájci kombiné és nadrág, bokavédő, bé- és sárclpö, nyakkendő, gyapjn- és selyem- sál, továbbá as összes divat- árak nagy választékban Játékának ,*,,“nó olcsó árakon Tegyen egy próbavásárlást DIAHANT divatárabásában ▼ Szokszárdon böltessék, továbbá, hogy azok a cikkek, amelyek külföldön kelendők (olajos magvak, heremagvak, lucerna, lóhere, borsó, saláta és egyéb zöldségfélék mzgvai) szerződéses termeléssel a külföld igényeinek megfelelően legyenek termelhetők. A magyar mezőgazdaság magira eszmélésének, határozott elindulásának kifejezője kíván lenni a termelés irányítása, amely a nemzeti munkatervben is helyet foglal és amelyet kerettörvénybe foglalni és a mezőgazdaság javára hasznosítani a kormánynak, az érdekképviseleti szerveknek és a gazdatársadalomnak egyaránt kötelessége. Az értékesítés igen sok mértékben ma is befolyásolja és irányítja a termelést, mert a gazdatársadalom igyekszik olyan cikkeket előállítani, termelni, amelyeket a piac keres. A jövőben a mezőgazdasági cikkek belföldi és külföldi értékesítésére is befolyást kíván a gasdakösöoség a maga számára és igy a kereskedelem munkája révén már irányított termelés van jelen, amely igy a termelő gasdakösönsé- get abban az irányban igyekszik befolyásolni, amiként az a piac igényeinek legjobban megfelel. A szervezett, irányított termelés a mai kétségkívül meglevő termelési rendszertelenségbe, sőt mondhatnánk anarchiába, rendszert, tervet, egységet akar hozni kizárólag csakis a termelő gazdaközönség javára és érdekében. Ne hallgasson tehát a gazda- közönség azokra, akik az ellentábor érdekében ezt a mozgalmat lekicsiny- lik, vagy komolytalannak akarják kijelenteni, mert ez határozottan és kétségkívül az első lépés ahhoz, hogy a magyar gazdaközönség erőteljesen igyekezzék a maga javára és érdekében a termelés hasznát biztosítani. Tolna varmegye közgyűlése. Lapunk múlt számában megetúlé- keztünk már Tolna vármegye Törvényhatósági Bizottságának december hó 19-én tartott közgyűléséről. Lapunk zárta után történt eseményekről röviden a következőkben adónk hirt. A bizottság elhatározta, hogy útépítési célra a transzferalapból 50.000 pengő kölcsönt vesz fel. A gyámpénztári és egyéb pénzkészleteket 1934. évben íb a szekszárdi három pénzintézetnél helyezi el a múlt évi megosztással. A szekszárdi pénzintézetektől a kórházalap terhére felvett kölcsönt meghosszabbították. A vármegyei háztartási alap költségvetésénél szükségessé vált hitelátruhá- sásokat engedélyezték. A vegyes- . alapok pénzkészletének más alapok | céljaira való igénybevételére az alis- I pánnak felhatalmazást adtak. A köz-
