Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-12-23 / 101-102. szám

1933 december 23. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 9 A karácsonyi és újéul Ünnepekre Törley pezsgők UHke pezsgők Likőrök, konyakok a legjutányozabb éren kaphatók § GauziP Idám fOszer* és csemegeáruházában Telefon 31 Szek8Zárd Telefon 31 Szállítás postán és vasúton volt bemre ház, ahol ne lakott volna diák, négy is egy házban. Még em­lékszem néhány diáktartó házra ma is: Musotter, Háinovics, Kertész, Chalupka stb. Ha volt egy kis szabad időnk, az utcán játszottuk a »stukk« nevű, szűk helyen is igen alkalmas játékunkat. A bölcskei Apáthy Ká* roly volt a »champion». Mestere volt a »csujzli« nak (gummipuska), de puszta kézzel is ledobta a verebet a kerítésről. »Hová lettek, hová mentek válogatott vitézi.'..?« A legérdekesebb diákjáték azon­ban a »csigázás» volt. Alig hogy annyira kitavaszodott, hogy a házak mentén már lehetett járni -—kövezett járda akkor még nem volt minden utcában — a diák elindult hazunnan a csigával meg az ostorral és az volt az olimpiász hőse, akinek a csigája a legkevesebbszer dőlt el útközben. Vájjon melyik mai diák hódolna ennek a naivságában is kedves sportnak. A játékokról szólván, meg kell em­lítenem, hogy a diákfantázia szinte hajmeresztő játékokat talált ki azon a hatalmas és magas állványon, amelyről á rendes és a gyűrűs hinta lógott le. A mászópóznák legtetejé­ben, a keresztgerendán játszottunk fogócskát és soha senkinek sem tö­rött el sem a keze, sem a lába. Az udvar szinte maga kínálkozott igazi hócsaták színteréül. Amint le esett az első hó, megépült a vár. Ebbe bevonult a mindenkori III. osz­tály, az I. és II. volt a támadó. — Akármilyen hősiesen védték is a várat, a tülnyomó ellenség mégis győzött volna, ha a döntő pillanatban a IV. osztály hátba nem támadja a »szecs­kákat« és meg nem szabadítja az ostromlottakat. Fürdője, korcsolyapályája még nem volt akkoriban Bonyhádnak. Szegény Forberger fáradságának köszönhette utóbb Bonyhád mindakettőt — vi­szont neki ennek a kettőnek a gondja okozta korai halálát. Fürdeni eljár­tunk a Határárokba, korcsolyázni az egyik malom árkába, de a Quartier Latin aranyifjuságá az utcán, a szem­közti kertek kerítéséhez öntözött víz­zel csinált magának jégpályát. »Nie kommst du wieder, goldne Zeit« — dalolja a német diáknóta. Az iskola mindig demokratikus in­tézmény volt, ma is az. A társadalmi, vagyoni, rangbeli különbségek el­simulnak. A Pesthy, Perczel, Fördős, Simontsits, Szakách, Dömötör, Kés* márky, Hagymássy stb. családok fiai együtt hancuroztak az öreg Bergl zsidó Sándor fiával, kinek vadregé­nyes fiatalságát érdemes volna meg­írni ... Érdekes, hogy a bonyhádi diák még a ruhájában is mennyire demo kratikus volt. Az őszi-tavaszi felöltő például teljesen ismeretlen fogalom volt. Vagy hideg van s akkor téli­kabátot kell viselni, vagy nincs hideg s akkor nem kell kabát. Egy Lieben­wein nevű, Kaposvárról odaszakadt diák egy szeptembervégi borús napon őszikabátban jött az iskolába: volt is mit hallania. »Henceg« — s ezzel el volt intézve az erkölcsi knock out. Akinek valami lovagias a fférje tá madt a pajtásával, 'egyszerűen oda­vágta neki: X. — T. i., ahogy az X betű szárai távolodnak egymástól, úgy a két haragos sem nézett többé egymásra Akkor sem, ha a padban szomszédok voltak. Sőt a lakótársak között is akadt X. Együtt keltek, együtt feküdtek, de nagy konokul egymást meg nem szólították hete ken, sőt hónapokon keresztül, mig végre egy »szervusz« meghozta a megváltó békességet. Megható volt látni, mikor két katolikus X közvet­lenül a gyóntatószék előtt súgta oda egymásnak a szervuszt. Nitimur in vetitum semper cupimus- que negata —• tanultuk a jó öreg Elischer-féle Tirocinium poéticum- ban. Az ember hajlik a tilos felé... Azt a tilost, amely felé a bonyhádi diák hajlott, cigarettának hívták. Aki egyszerre tudott venni egy 25 gram­mos hetes, drámai dohányt, az már burzsuj volt. A misera plebs vett egy krajcárért két drámát, vett egy csomag Hublon- papirt, később Les derniéres Cartouches-t és csinált a két cigarettából négyet. Volt egy módfölött testes cigaretta, a Jenidge, abból magából is kikerült négy, ha áz ember nem volt nagyon »szódé«. A »tápintézet« ebédlője mellett volt egy kis szoba, rendesen három diák lakta. Marhauser igazgató oda .is be­pillantott és az egyik, szekszárdi származású és ha jól sejtem, a vá­ros és a megye közéletében szereplő, akkor harmadikos diáknak a mellső zsebében gyanús dudorodást lát. — Mi az, te gazember? (Ez sza- vajárása volt az öregnek.) Cigaretta V — Nem az. tanár ur! (Nem igaz­gató urnák, hanem tanár urnák kel­lett szólítanunk.) — Dejszen gyere csak ide! — Tanár ur, becsületszavamra, nem cigaretta. És Marhauser kihúzott zsebéből... egy cigarettatárcát.. . Remélem, az eset elévült volta miatt nem fognak ellene becsület- ügyi eljárást inditani.. . (Folyt köv.) Dr Teveli János. Emlék- és óvodaünnepély. A Szekszárdi Róm. Kát. óroda e hó 20 án tartotta özv. Simontsits Bé- láné emlékünnepélyét, amelyet ősz- Bzekapcsolt a karácsonyi ünnepéllyel. As ünnepélyen megjélent üsv. báró Schell Józsefné elnöknő, dr Peresei Béla és neje, valamint as óvoda ba­rátai és a ssülők közül igen sokan. Ab emlékbesBédet dr Leopold Kor­nél kormányfőtanácsos tartotta, aki történelmi visszapillantásokban gaz­dag beszédében igen finoman és hüan festette meg öbv. Simontsits Béláné- nak, annak a nagyasszonynak képét, aki 44 évvel ezelőtt felismerte már annak szükségét és jelentőségét, hogy a gyermekvédelem és nevelés, a sze­gény szülőkön való segítés és az éhezők nyomorának ényhitése nem csak az államnak és hatóságoknak, de a társadalomnak is elsőrendű kö­telezettsége. — A magas szárnyalása beszéd a hallgatóság körében nagy tetszést váltott ki, Gábor Pál lel­kész intézett igen kedves szavakat a kis óvodások hoz, amely még a fel­nőttek énjét is visssavitte a boldog gyermekkorba, amikor még jobban tudtnnk hinni és reménykedni. A kedves testvérek mintegy két órán keresztül matatták be rendkívül sok fáradságuk eredményét. A kis óvo­dások szavaltak, énekeltek, táncol­tak, még miniatűrben színjátszást is matattak be. Igazi örömet okoztak nemcsak érdeklődő szüleiknek, de a megjelent vendégeknek íb. Az óvodában lefolyt karácsonyi ünnepély fényes tanúbizonyságát adta, hogy az óvoda kedves testvérei meny­nyi szeretettel és képességgel ébresz­tik fel a kis gyermekekben a szel­lemi és testi ügyességet. Megható volt, amikor a pódiumon megjelent az a 12 gyermek, akiket az egye­sület nagy nevű alapítójának özv. Si­montól ts Bélánénak méltó emlékeze­téül az egyesület tetőtől-talpig fel­öltöztetett. A mezőgazdasági termelés Irányítása. Irta: dr Gesztelyi-Nagy László egyetemi m. tanár, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Ka­mara igazgatója, a Magyarországi Vidéki Lapok Orsz. Egyesülete országos társelnöke. A sajtóban ós a gazdik összejö­vetelein sokat foglalkozunk mostani ban eszel az elgondolással! amelyet vitéz Purgly Emil, volt mezőgazda­sági kamarai elnök, ny. főldmivelés- ügyi miniszter vetett fel, hogy valami utat mutasson a mezőgazdaságnak a mai nehéz helyzetben. E gondolattal kapcsolatban megjelentek az ellenzők, a tagadók, mert szerintük ez a gon­dolat rést üt a termelés szabadságán és nem hozza az egész gazdatársa- dalmat máról holnapra jobb helyzetbe. Éppen olyan ez, mint mikor valaki az éhhalál küszöbén áll és azt kivánja, hogy hatfogásos ebédet ehessen, holott egy darab kenyér is meg tudja men­teni az elpusztulástól. Teljesen igaz, hogy a termelés irányítása nem fogja a magyar mezőgazdaságot máról hol­napra rózsás helyzetbe hozni, de ha­tározottan segíteni fog a gazdatársa­dalom igen jelentékeny részén, ami mégsem lekicsinylendő. A termelés irányítása nem kíván beleavatkozni abba, hogy ki mit ter­meljen, hanem a mezőgazdaság or­szágos irányítását kivánja szolgálni, hogy megszűnjék a mostani terv- szertttlenség, kapkodás, ötletszerűség, hanem egy határozott és céltudatos termelési irány induljon meg, mint ahogy ez sikereket ért el Olaszor­szágban, Németországban és Auszt­riában egyaránt. Nem akarja senki a minisztériumra bízni annak a meg­állapítását, hogy a mezőgazdasági termelésben ki milyen szerepet kap­jon, itt csak arról van szó, hogy az értékesítés céltudatos megszervezésé­vel, a kereskedelmi szerződéseknek olyan irányú megkötésével, hogy az biztosítja bizonyos cikkek szerződés melletti termelését és értékesítését, kivánja e mozgalom szolgálni a gaz­datársadalom érdekeit. A szövetkezeti értékesítés bekapcsolásával a kisem­berek számára is lehetővé válik az irányított termelés hasznában való részesedés, sőt a mezőgazdasági mun­kásság is nagyobb kereseti lehető­séghez jut, a több munkáskezet fog­lalkoztató ipari növények, különböző szántóföldi és kerti magvak, zöldség­félék stb. termelésével. A szervezett termelés azirányban is közre kíván hatni, hogy a mai I 30 millió pengő körül lévő és itthon 1 is termelhető gazdasági cikkek be­hozatala itthoni termeléssel kiküszö Olcsó BB—i Harisnya, keutyfi, kötöttáru, svájci kombiné és nadrág, bokavédő, bé- és sárclpö, nyakkendő, gyapjn- és selyem- sál, továbbá as összes divat- árak nagy választékban Játékának ,*,,“nó olcsó árakon Tegyen egy próbavásárlást DIAHANT divatárabásában ▼ Szokszárdon böltessék, továbbá, hogy azok a cik­kek, amelyek külföldön kelendők (olajos magvak, heremagvak, lucerna, lóhere, borsó, saláta és egyéb zöld­ségfélék mzgvai) szerződéses terme­léssel a külföld igényeinek meg­felelően legyenek termelhetők. A magyar mezőgazdaság magira eszmélésének, határozott elindulásá­nak kifejezője kíván lenni a terme­lés irányítása, amely a nemzeti munka­tervben is helyet foglal és amelyet kerettörvénybe foglalni és a mező­gazdaság javára hasznosítani a kor­mánynak, az érdekképviseleti szer­veknek és a gazdatársadalomnak egyaránt kötelessége. Az értékesítés igen sok mértékben ma is befolyá­solja és irányítja a termelést, mert a gazdatársadalom igyekszik olyan cik­keket előállítani, termelni, amelyeket a piac keres. A jövőben a mező­gazdasági cikkek belföldi és külföldi értékesítésére is befolyást kíván a gasdakösöoség a maga számára és igy a kereskedelem munkája révén már irányított termelés van jelen, amely igy a termelő gasdakösönsé- get abban az irányban igyekszik be­folyásolni, amiként az a piac igé­nyeinek legjobban megfelel. A szervezett, irányított termelés a mai kétségkívül meglevő termelési rendszertelenségbe, sőt mondhatnánk anarchiába, rendszert, tervet, egysé­get akar hozni kizárólag csakis a termelő gazdaközönség javára és ér­dekében. Ne hallgasson tehát a gazda- közönség azokra, akik az ellentábor érdekében ezt a mozgalmat lekicsiny- lik, vagy komolytalannak akarják kijelenteni, mert ez határozottan és kétségkívül az első lépés ahhoz, hogy a magyar gazdaközönség erőteljesen igyekezzék a maga ja­vára és érdekében a termelés hasz­nát biztosítani. Tolna varmegye közgyűlése. Lapunk múlt számában megetúlé- keztünk már Tolna vármegye Törvény­hatósági Bizottságának december hó 19-én tartott közgyűléséről. Lapunk zárta után történt eseményekről rö­viden a következőkben adónk hirt. A bizottság elhatározta, hogy út­építési célra a transzferalapból 50.000 pengő kölcsönt vesz fel. A gyám­pénztári és egyéb pénzkészleteket 1934. évben íb a szekszárdi három pénzintézetnél helyezi el a múlt évi megosztással. A szekszárdi pénz­intézetektől a kórházalap terhére fel­vett kölcsönt meghosszabbították. A vármegyei háztartási alap költség­vetésénél szükségessé vált hitelátruhá- sásokat engedélyezték. A vegyes- . alapok pénzkészletének más alapok | céljaira való igénybevételére az alis- I pánnak felhatalmazást adtak. A köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom