Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-12-20 / 100. szám
XV. évfolyam. Szekszárdi 1033 december 20. 100. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkeszt őség is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 tbltt ' í.-~ 3P , . - —r'm ■■ **+ Előfizetési dijt Egész évre _ 12 pengő || Félévré_______6 pengő Pó szerkesztő: II Pelelós szerkesztő: . I * Hirdetések órait SCHNEIDER IÁNOS BLÁZSIK FERENC I a legkisebb hirdetés dija 1 pengő. - A hirdetés egy 60 rolUlmóter , . ....... ... . , I széles hasábon mlllimélersoronként 10 fillér. A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. I Állóslkeresőkoek 50 százalék kedvezmény. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető i A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Benes ur beszél. Nem lehet tagadni, hogy Benes cseh külügyminiszter legntóbb Érsekújváron tartott beszédében merőben aj hangot ütött meg a magyarság felé. Kétségtelen, hogy ebben a beszédben Benes egész siokatlan elismeréssel és megértéssel foglalkozott a magyar némáét európai hivatásával, fontos küldetésével és méltányolta azokat a történelmi, erkölcsi és művelődési értékeket is, amelyeket a magyarság az évszázadok folyamán Európának adott. Ma még korai lenne azoknak az okoknak a kutatása, amelyek a cseh külügyminisztert ezekre a váratlan és a magyarságra néave elismerő megnyilatkozásokra késztették, azonban en nek az érsek újvári beszédnek egyes megállepitásai mégis azt matatják, hogy a csehszlovák külpolitika felelős vezetője egyes vonatkozásokban még ma Bem látja tisztán (vagy nem akarja tisztán látni) a magyar nemzet jelenlegi helyzetét, célkitűzéseit, törekvéseit és általában szokat az eszményeket, melyekért a magyarság törhetetlen erővel küsd. Mennyire téved Benes, amikor azt reméli, hogy a fiatal magyar nemzedék, az ifjú magyarság fel fogja adni a revíziónak, a trianoni békeparancs megváltoztatásának gondolatát 1 Ast hiszi, hogy ez az ifjúság már elszakadt a történelmi Magyar- ország ezeréves eszmekörétől és hajlandó lenne saját életét, az ország, a nemzet jövőjét a mai megszükitett határok közé illeszteni. A magyar közvélemény azonban jól tudja, hogy ennek az ifjúságnak a lelkében kitörölhetetlenül él a magyarság történelmi hagyományainak, küldetésének eszméje és elsősorban ezért ragaszkodik azoknak a kereteknek a visszaállításához, amelyek között a magyarság életét évszázadokon keresztül leélte. De tántorithatatlanul és görcsösen ragaszkodik a magyar ifjúság a revízió gondolatához azért is, mert a nemzetnek éppen a leg fiatalabb korosztálya érzi leginkább a saját bőrén a trianoni helyseinek rettenetes következményeit, a munkanélküliséget, az állástalanságot, a jövő bizonytalanságát, a megélhetés ezernyi nyomasztó gondját és meg van győződve arról, hogy ezeket a bajokat $sak az egész nemzetet ért igazságtalanság megszüntetése, a revízió árin lehet elhárítani. Ez az ifjúság a saját életlehetőségeinek, családalapításának, legszemélyesebb terveinek, törekvéseinek és reményeinek akadályát látja a trianoni békeszerződésben és éppen ezért a revíziós gondolatnak leglelkesebb és feltétlenül kitartó harcosa. Tévedett a csehszlovák külügyminiszter akkor is, amikor a magyar népet Középenrópa „nju nemzeteihez, a csehszlovákokhoz, a románokhoz, bolgárokhoz és görögökhöz sorozta. A magyar nemzet, amely immár több, mint egy évezreddel ezelőtt megjelent a világtörténelem színpadán és magára öltötte az európai és keresztény műveltség köntösét, valóban méltán tarthat igényt arra, hogy az európai népek társaságában ne az „nj jövevények“, hanem a régi nemzetek közé számíttassák. Hossza évszázadok teltek el azóta, hogy a mi keleti népünk elfoglalta helyét itt a Dnnamedencében és azóta nemcsak bekapcsolódott az európai népek történelmi közösségébe, hanem mérhetetlen áldozatokat is hozott ennek a közösségnek, az egész európai műveltségnek érdekében. N*m tekintjük tehát magunkat újoncoknak a többi nemzetekkel szembeD, de mégis ifjú, fiatalos erővel telt nemzet vagyunk, amelyben minden körülmények között lesz annyi erő és elhatározottság, hogy hivatásunkat a kijelölt helyen és keretek között to vábbra is betöltsük. A Benes-féle tévedésekhez csatla kozott Titulescunak, a román külügyminiszternek a kassai találkozó alkalmával tett kijelentése is, mely- szerint, aki a revíziót akarja, az háborút akar és a kisantant éppen ezért ellenzi a revíziót, mivel nem akar háborút. A magyar nemzet erre csak azt válaszolhatja, hogy az igazi békének, a nemzetek közötti őszinte közeledésnek és megértésnek legfőbb akadálya a mai helyzet, melyet a szerencsétlen békeszerződés idézett elő. Aki tehát igazán akarja a békét, annak törekednie kell ennek a mai helyzetnek a megváltoztatására, azaz a revízióra. Ennek a célnak eléré sére pedig a hivatalos magyar külpolitika és a nemzeti társadalom egyaránt kizárólag békés eszközökkel törekszik. Nem lehet tehát a ma gyarságot a háborús törekvések vádjával illetni. Ismételjük, ma még nem tudhatni, hogy Benes miért szólt a magyarságról oly megértő ób elismerő szellemben ? Ha azonban ezt a várat lan hangot esetleg a kegyelet virágjának szánta a revíziós törekvések sirhantjára, úgy bizonyára tévedni fog, mert a revíziót semmiféle szép szavakkal eltemetni nem lehet és ebből uj élet fog fakadni nemcsak a magyarság, de az egész emberiség számára! Vármegyei közgyűlés. Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának kedden tartott közgyűlésén dr Hagymássy Zoltán főispán a napirend előtt gyönyörű szavakban, örömmel emlékezett meg arról, hogy a revízió munkája nagy lépéssel haladt előre. Levellyen Jones éB Sir Robert Gower előkelő angol po litikusok ugyanis az angol parlamentben nagyszerű akciót szerveztek a magyar igazság érvényre juttatása érdekében olyannyira, hogy igen sok és tekintélyes barátot szereztek ennek az eszmének, amely előfeltétele az európai békének. A törvényhatóság a főispán javaslatára megindult lélekkel mondott köszönetét az angol politikasoknak, akiknek akcióját már az angol parlament 250 tagja támogatja. Hálás köszönettel emlékezett meg a főispán gróf Bethlen István és Eckhardt Tibor képviselők angliai szerepléséről, felvilágosító munkájáról, amely sok barátot szerzett nemzetünknek és sokban előre vitte nehéz Borban levő hazánk ügyét. A főispán inditványára a törvényhatósági bizottság táviratilag üdvözölte gróf Bethlen Istvánt és Eckhardt Tibort a nemzet és a revizió érdekében végzett kiváló munkásságukért. Ezután a közgyűlés áttért a tárgysorozatra. Az alispáni jelentéshez általános érdeklődés közben dr örffy Imre, a szekszárdi kerület nemzetgyűlési képviselője szólalt fel elsőnek. Az elismerés hangján kezdte, hangsúlyozva, hogy személyi és családi kapcsolatainál fogva immár módjában van, ismerve az ország több törvényhatóságának vezetését, örömmel megállapítani, hogy vármegyénk minden tekintetben az első helyen áll. Felszólalásában gondosan vigyázni fog arra, hogy ne essék abba a hibába, melybe néha beleestek egyes szónokok, de a megye tradíciói mindig megakadályozták azt, hogy az emelkedett légkörű terem párt- politikai hordótetővé váljék. A szónok azután foglalkozott az alispáni jelentés fontosabb részével, különösen a vármegye és a többi közigazgatási önkormányzat anyagi és pénzügyi helyzetével, ezek közt a megyei kórház és Szekszárd város nehéz problémáival is. Az adósság- konverziók korszaka kezdődik most — mondotta örffy — és ezt az alkalmat meg kell ragadnunk. A közuti-alap mostan tranzakcióképes, ő is iparkodott ez irányban szolgálatokat tenni, melegen ajánlja az alkalom kihasználását a törvényhatósági bizottság figyelmébe. Hosssasan foglalkozott az utügyek- kel és felvetette azt a gondolatot, hogy útügyi alapunk kedvező helyzeténél fogva megfontolandó leDne az igás és kézi napszámok vált- ságának mérséklése. Végül indítványt tett a gazda adéssági rendeletek módosítása, illetve továbbfejlesztése ügyében. Az indítvány eképpen hangzik: »Tolna vármegye közönsége a gazdavédelmi rendelet kiadásáért j elismerését és köszönetét fejezi ki 1 a kormánynak és egyben kéri, hogy a megkezdett utón tovább haladva, a hibájukon kívül nehéz helyzetbe jutott adósok . elpusztulását általában akadályozza meg* Kéri, hogy a régi köztartozás- hátralékokra nézve (adók, OTI járulékok stb) kamatmentes és több évre szóló részletfizetési ked-. vezmény adassék a többi adós- kategóriák, tehát a nem védett birtokosok, kisiparosok, kereskedők stb. részére. Végül külön védelmet kér azokkal a magánhitelezőkkel szemben, akik a rendelet kamatkedvezményét a kölcsönök felmondására vonatkozó fenyegetésekkel ki akarják játszani.« A helyesléssel fogadott indítvány után Döry Frigyes gazdasági főtanácsos szólalt fel és a közmunka- váltság ügyében válaszolt örffynek. Bár meggyőződése — úgymond — neki is, hogy a közmunkaváltság tételeit arányosítani kell, az e címen előálló jövedelmet azonban a vármegye költségvetése nem nélkülözheti, mert jó ntakat jövedelem nélkül építeni és fenntartani nem lehet. örffy Imre félreértett szavai megmagyarázása címén njból felszólalt és kifejtette, hogy a középkori eredetű közmnnkaváltság mai rendszerét eltör lendőnek tartja. SzükségeB azonban — végzé beszédét örffy —, hogy ez a kérdés a modern idők követelményének megfelelően mielőbb megoldassák. Schneider János az ország gazdái érdekében csatlakozik dr örffy Imre indítványához, kiemeli azonban, hogy a gazdarendelet intenciója nem lehet az, hogy azzal a vidéki intézetek tönkretétessenek. Nem kell hangoztatnia, mert a törvényhatósági bizottság igen jól tudja, hogy a megyebeli vidéki intézetek mily pótolhatatlan szerepet töltenek be e megye hiteléletében. Jól tudja ezt a vármegye maga is, amely a közelmúltban éppen a megyebeli intésetektől előnyösebb feltételű kölcsönt tudott kapni, mint a fővárosi nagy bankoktól. A gazda- rendeletből származó 21Ja percent kamatkülönbözet *|s ét két éven keresztül az állam viseli, de ismeri a pénzügyminiszter oly kijelentését, hogy két év után a gazdarendeletből származó összes kamatkülönbözetet a hitelezőknek kell viselniök. Dr Örffy indítványát azzal kéri kiegészíteni, hogy a gazdarendeletből származó terheket ne egyedül a vidéki intézetek viseljék, hanem abból erejükhöz mérten a fővárosi nagy intézetek is vegyék ki részüket. ^ ^ Szabó JánoB hasonló felszólalásában azt kérte, hogy a vidéki pénzintézetek küldöttsége által a kormányhatalomhoz eljuttatott memorandumot ajánlja a, törvényhatósági bizottság a kormánynak figyelmébe és elfogadásra. Dr Peresei alispán szólalt ezután fel, megköszönvén örffynek az ö hi- vataloskodáaára vonatkozó elismerését, amelyet áthárított a hivatása Egyes szám ára IQ fillér.
