Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-11-25 / 93. szám
1988 november 25. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 8 leányka- nB silHeteT te fflwtselsmelt tM KnnmnK i mth sasmkämen IWIUUIMIÜWII Cipók -4^; Kalapok inaek Nagy választékban az őszi és téli idényre beérkeztek i Plrnitier József és Fiai áruházába, Siekszárdon I Szekszárd múltja a kőkortól o honfoglalásig. Régészeti leletek városunk területén. Irta: Csalogovits József dr. Magyaromig városszámba menő települései között alig akad olyan, melynek maltja ne nyalna vissza égé* uzenr az emberi művelődés őskorába** EzeOr érdekes ténynek az a magyarázata, hogy a városok keletkezése minden időben többé-kevésbbé azo- nos követelményekhez fűződik. E követelményeket vagy megtalálja egy bizonyos vidéken a letelepedni szándékozó ember, vagy nem. Ha meg* találja, mi sem áll útjában annak, hogy a kérdéses, helyen lakótelep keletkeznék.; ha pedig nem, agy az illető hely egyszerűen nem alkalmas a letelepedésre s hacsak viszonyait erőözakoB nton (pl. árvizmentesités- sel) később meg nem változtatják, mindig iz lakatlan marad. Érdekes, hogy ezen követelmények, nevezetesen a*, hogy az illető hely élelmezési lehetőségek, kényelem, védelem és megközelíthetőség szempontjából milyen mértékben válik be, vagyis van-etelepűlésföldcajzi energiája, nem csak a település í létrejöttét, hanem annak későbbi életképességét is előre meghatározzák. Megkülönböztethetünk ezek Bzerint olyan helyeket, melyek településre alkalmatlanok, olyanokat, melyek csak korlátolt mér tőkben és csak bizonyos időben alkalmasok s végül olyanokat, melyek kivételes, természetadta előnyeiknél fogva mintegy eleve magák banhor donnák a naggyáfejlődés csiráját. Természetszerűleg következik azonban ezekből az is, hogy olyan országban, mini amilyen Magyarország, melyen, az ős*,- ó- és a korai középkor minden nagyobb néphnlláma át vonult, a mainap is településföldrajsi energiával báró városok helyén megtaláljak a régebbi korok emlékeit is. Hogy Szék szárd városának van-e településföldrajzi energiája és milyen mértékben, azt könnyű eldöntenünk. Mindössze helyének közvetlen környezetéhez való viszonyát kell jól ssemttgyrevennünk. Szekszárd a Dana folyását kisérő természetes és már az őskortól kezdve igen fontos útvonalon, az Alföld-jellegű Sárköz és a tulajdonképpeni Dunántúl határán fekszik. E helyzetadta. értékét még fokozza az a körülmény, hogy a Dunántúl belsejébe vezető Sió—Kapos—Koppány-völgyi ut is közvetlen közelben ágazik ki a-már említett főútvonalból, miáltal Szekszárd az észak és északnyugat, feló irányuló közlekedés szempontjár bél a hátterében fekvő Sárköznek természetes fókuszába esik. Hogy egyéb követelmények, mint pl. az élelmezés szempontjából termékeny | hegylejtői, egyik oldalon a régente halban gazdag sárközi vadvizek, másik, oldalon a vadban bővelkedő erdőségek mit jelentettek, azt úgy vélem felesleges bővebben fejteget nem. Tekintettel azonban arra, hogy a felsorolt településföldrajzi energiát adó tényezők nem időleges értékűek, hanem eredetileg, mielőtt az ember mü- és vasutak építésével (Béta- szék—Baja !) éppen úgy, mint az árvizek szabályozásával erőszakot követtek el rajtuk, még inkább érez tették hatásukat mint ma, pusztán elgondolás alapján is feltehetjük, hogy városunk már a legtávolabbi múltban is lakott, sőt jelentős hely volt. Ezen elgondolásunkat tényleg számos, városunk helyén lelt ős, római és népvándorláskori emlék igazolja. A kőkorszak: Mr. e. 3000-—2000 tg. A Tolnavármegyei Múzeumban őrzött leletek tanúsága szerint városunk helyén elsőizben az újabb, vagy úgynevezett csiszolt kőkorszak idején telepedett meg az ősember. E korra jellemző szabadkézzel készített, jellegzetes alakú agyagedényeknek, gabonaörlőkőveknek ób kőeszközöknek néhány igen szép példánya az alsóvároBi temető helyén került napfényre. Sajnos az idetartozó többi leletről, melyek pedig a város egyéb részeinek lakottBógát bizonyíthatnák, a múzeumi feljegyzések hiányossága folytán nincsen közelebbi adatunk. Bizonyosan csak azt tudjuk, hogy a Jajdombon talált leletek, melyeket WosinBky kőkoriaknak tartott, későbbi eredetűek. A kőkori Szekszárdról feltehetjük, hogy miként az alsóvárosi temető, az árvizes lapály szélén, vízparton feküdt. Miután pedig az összes ebből a korból származó leletek a tárgyi formák és készítésük stílusa szerint három csoportba tartoznak, azt is tudjuk, hogy három különböző faj táju nép lakta. Tisztán felismerhetjük közöttük az alföldi eredetű u. n. tiszai halásavadász őslakosságot, egy Alsó- Ausztriából bevándorolt földmives népet és egy északnyugati eredetű pásatornomád fajtát. A bronzkorszak: Kr. e.2000-1000-lg. A kő- és bronzkor közé illeszkedő rövid, de annál mozgalmasabb időszak, az u. n. rézkornak emlékei városunk helyén teljesen hiányzanak. Annál több a lelet a bronzkorból. E korban városunknak nemcsak szóró sabb értelemben vett belterületét, ha | nem közvetlen környezetét is több helyen lakták. A napfényre került lakótelepnyomok és balotthamvasztá- sos urnatemetők karaktere éppen úgy, mint a védmüvek teljes hiánya és maguk a lelt tárgyak azt bizonyítják, hogy e meglehetősen hosszú fejlődési időszak a nyugalom és a béke kora volt. A lakótelepek éppen úgy, mint a kőkorban, az árterületek szélén vagy a lapályból kiemelkedő, árvízmentes dombokon épültek. Az urnatemetőket eszel szemben többnyire a lakótelepek szomszédságában, de kissé magasabb helyen találjuk meg. Az eddig ismert legnagyobbgkiter- jedésü lakótelep az u. n. Jajdombon feküdt. E helyen még Wosinski idejében a régi vágóhíd építése alkalmával sárral kitapasztott és a tüzeléstől keményre égett tűzhelyeket és azok körül számos fehér mészbetéttel díszített agyagedényt, gabonaőrlőkö- vet és a mindennapos sürgés-forgás közben elszórt egyéb használati eszközt találtak. Az egykori lakóházaknak, illetve lakóüregeknek szakszerű feltárását t annakidején lehetetlenné tette az a körülmény, hogy mielőtt a leletről bárkit is értesítettek volna, az épitőmunkások mindent összeróniKöztudomású, hogy az idei bortermés mennyisége és minősége kedvezőtlen és ennek folytán helyzetünk erősen rosszabbodott. Sürgős szükség van tehát arra, hogy bajainkat, kívánságainkat megbeszéljük és azokat illetékes helyre juttassuk. E célból folyó hó 26-án (vasárnap) d. e. 3/íll órakor a városháza nagytermében nagygyűlést tartunk. Úgy tudjuk, hogy a szőlősgazdák bajainak orvoslásával a földmivelés Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1933. évi november hó 16—22-i feljegyzéseiből : Hőmérséklet: maximum: 16'7 C° november 18-án. minimum: 1*2 C° november 11-én. Csapadék: eső 0*5 mm november 21-én. eső 0*8 mm november 22-én. összesen: 1 *3 mm. A levegő nyomása november 22-én csökkenőben volt. Este 9 órakor a barometer 9‘0 C° mellett 757 6 mm-t mutatott. Azontúl tovább süllyedt. boltak. Teljesen hasonló leletek kerültek felszínre az alsóvárosi temető helyén és a Kossuth Lajos utca végén, az Adler féle szőlőben. Komoly ásatásra azonban ezeken a helyeken sem került Bor. A bronzkori urnatemetők legszeb- bike Vigh János háztelkén, a Béri Balogh-fa közelében feküdt. E helyen számos halotthamvasztásos sirt találtak, melyek mindegyike egy mész- betéttel gazdagon díszített és apróra összeégett emberi csontokkal telt agyaghamvvedret, u. n. urnát és több kisebb, a halott mellé adott étel- neműek és bronzból készült ékszerek befogadására szolgáló agyagedényt tartalmazott. Számos ilyen hamvvedret leltek még néhai Kiss Károly járásbiró háztelkén, a már említett Jajdombnak egy magasabban fekvő részén, a Hidasi dűlőben a Leányvár előtt, Bodri László gesztenyéshegytetói, Maléta Mihály baranyavölgyi szőlőjében és a város kerekhegyaljai szőlő- telepén. Szórványos leleteket, egy két ftgyagedényt ismerünk még a Csötönyi völgyből és Klézli Róza ismeretlen helyen fekvő szőlőjéből. Ügyi miniszter ur a legjobb akarattal foglalkozik, tehát itt az idő, hogy bajainkra és sérelmeinkre felhívjuk figyelmét és annak sürgős orvoslását kérjük. Felkérem ez okból mindazon szőlősgazda társamat, aki érdekeivel törődik, hogy ezen nagygyűlésen megjelenni szíveskedjék. — Tisztelgés a Vas Gereben kOr védnökeinél. A Vas Gereben Irodalmi és Művészeti kör vezetősége a folyó hó 22-i kulturestély előtt tisztelgett dr HagymásBy Zoltán főispán előtt, bol Denke Antal nagymányoki igazgató tolmácsolta a kör választmányának jókívánságait, átadva a díszes kiállítású védnöki okiratot. Dr Hagy- mássy Zoltán meghatva köszönte meg a Bzives üdvözlést és a küldöttség tagjait lelkes kulturmunkára buzdította. Esután a küldöttség dr Perczel Béla alispánt kereste föl és ott Schlenker Mihály bonyhádi r. kát. isk. igazgató nyújtotta át szívélyes szavak kíséretében a védnöki okiratot. Az alispán meleg szavakkal köszönte meg az üdvözlést. — Alapszabályjóváhagyás. A belügyminiszter a szekszárdi „Vas Gej reben Irodalmi és Művészeti Körtt I alapszabályait jóváhagyta. (Folyt, köv.) Felhívás szőlősgazda társaimhoz! Tisztelettel Borosa Zoltán. Srzsébef Királyné Szálló Budapesti IV., Egyetem-utca 5a 100 modern, kényelmes szoba. * Liftek. * Hideg-meleg folyóvíz. Központi fűtés • Az étterem- és kávóházban minden este szalonzene Az Erzsébet-pincében egypincér-rendszer! Menü: 1*60 P Menü: 1*60 P
