Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-02-04 / 10. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda"

XV. évfolyam. Szekszárdi 1933 február 4. 10. szám.

IzerkesztBség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Tel efon szám 85 és 102.

Előfizetési di|;

Félévre

_______6 pengő. | Egész évre______12 pengő.

Fő

szerkesztő:

SCHNEIDER jAN08.

Felelős szerkesztő:

BLAZSIK FERENC.

A lap megjelenik minden sterdAn ée szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét | illető közlemények a szerkesztőséghez kflldendők.

Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamin i a nyilttér soronként 60 fillérbe kerfil. |

Pénzügyi helyzetünk.

A Népszövetség a napokban tette közzé hazánk pénzügyi és gazdasági helyzetéről szőlő jelentését, amely mindenekelőtt hivatkozik az előző évben kifejezésre juttatott ama felfogására, hogy a magyarországi és egyéb közép-és keleteurőpai államok pénzügyi és gazdasági bajainak as oka elsősorban a világgazdasági krízisben rejlik és ameddig nem javul, nem tűnhetnek el Középeurőpa államainak gazdasági és pénzügyi nehézségei sem. Magyarország helyzete e tekintetben azonos és a múlt év óta rosszabbodott, mert a költségvetés bevételei tíz százalékkal alacsonyabbak voltak az előző év bevételénél, a kivitel csökkent és az ipari termelés ugyancsak kisebbedett.

Az állami költségvetés — folytatja a jelentés — 150 millió pengős hiányt mutat. A bizottság elismerte, hogy bizonyos megtakarítások lehetővé tették a kiadásoknak 1105 millióról 806 millióra való csökkentését. Másrészről azonban meg kell állapítania, hogy bárom fontos pont, melyekre ismételten rámutatott, mindezideig függőben maradt és ez az állami vasgyárak, az alkalmazottak létszáma és az önkormányzatok gazdálkodása.

Tudomásul vette a Népszövetség pénzügyi bizottsága, hogy a pénzügyminiszter az adóképesség csökkenése ellenére is képes volt olyan programmot felállítani, amelynek a hiány orvoslása a rendeltetése és amely biztosítja a következő költségvetési év költségvetési helyzetének a megszilárdítását. A folyó évre (julius 1 tői junius 30 ig) a pénzügyi bizottság figyelembe veszi, hogy gyakorlatilag lehetetlen a teljes hiányt a kiadások csökkentése és a bevételek fokozása utján fedezni. Ezért a folyó évi költségvetés pénzellátásának megkönnyítésére lesz, — Úgy véli a bizottság — hogy a pengőalapra befizetett összegek bizonyos részének kincstárjegyek letétbehelyezése ellenében való fel- használása az államadóssági hitelezők érdekével nam ellenkeznék. Ez az összeg azonban 50 millió pengőt nem haladhat meg.

A jelentés megjegyzi továbbá, hogy csnpán költségvetési intézkedések —— bárminő mélyrehatók legyenek is — valóban nem elegendők a jelenlegi helyzetben. A kormánynak tehát foglalkoznia kell azokkal a hatalmában

álló eszközökkel is, ame'yek a kedvezőtlen körülmények ellenére is alkalmasak az ország termelőképességének a fokozására. Ezek között elsősorban kell szerepelnie a kereskedelmi piacok keresésének. Kitűnik a jelentésből, hogy a különböző államokkal kötött kliring-egyezmények gyakorlatilag éppen ellenkező eredményeket idéztek elő, mint aminőket a felek tőlük vártak. Nevezetesen hazánkban növelték a behozatalnak a kivitellel szembeni arányát és előidézték a nélkülözhető áruk beözönlését.

Örömmel halljuk, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság a kis haszonbérlők helyzetének könnyítése ügyében eljárást indított. Bár nem kételkedünk abban, hogy e célból a Tolnamegyei Fö'.dbérlők Szövetkezete is eljárt, a tárgyi igazságnak megfelelően meg kell említenünk, hogy ezekben a kérdésekben különösen a behajtás körül eddig tapasztalt tünetek dolgában, a melyek nem állottak messze a Földbérlők Szövetkezetétől, a hadirokkantak szekszárdi csoportja is tett írásos előterjesztést s hogy az ügyek kedvező elintézése érdekében dr örffy Imre ismételten és szemé* lyesen maga is eljárt. Azt az állítást tehát, mintha a kishaszonbérlők helyDecember hóban megemlékeztünk arról, hogy Tolna vármegye útépítő programmjába felvette a már rég óhajtott Bzekszárd—szálkái köves ut megvalósítását, de nem a Bzekszárd— mauszi feljárón keresztül, hanem a Szálka és Alsónána közti ut kikövezésével, ami az érdekeltek között — érthető — aggodalmat keltett. Szekszárdot ekként 17 km hosszú köves ut köti majd — Várdombon és Alsónánán keresztül — Szálkával, ho’ott a mauszi ut kikövezésével ez csupán 10 km-es távolságot képezne.

A viszonyokkal ismerősek jól tudják, hogy a szekszárd—bátaszéki műútról Szálkát az 5 km-es mauszi mezei utón lehet elérni, amely ut jellemzésül meg nem felelő hasonlattal a Nagy-Alföld vendégmaraaz- taló útjaira, helyesen pedig a nyugatafrikai karavánutakra hivatkozhatunk és párhuzammal említhetjük, hogy a I fenevadak helyett itt fényes nappal

A felelős hatóságoknak ezek alap* ján olyan intézkedések foganatosításával kellett és kell foglalkozni, amelyek amellett, hogy összeegyeztethetők maradnak a normális hitel* rendszer működésével, visszahatásukban a termelés pénzügyi terheinek a csökkentésére is alkalmasak. Reméljük, hogy a kormányzat ebben a tekintetben is meg fogja tenni azokat az intézkedéseket, amelyek az általános jólét emelését vannak hivatva szolgálni, megteremtvén a szükséges munkaalkalmakat.

zetének javítására csak a Földbérlők Szövetkezete járt volna el eredménynyel, a fentiek folytán ki kell igazítanunk.

Ebben a kérdésben a hadirokkan- tak szekszárdi csoportjának néhány tagja felvilágositó sorokat intézett hozzánk és mi, akik a rendelkezésünkre bocsájtott adatok nagyrészének máris utána jártunk, közérdekből foglalkozni is kívánunk az ügy- gyel. Közleményeinkből ki fog tűnni, hogy a Földbérlők Szövetkezetének a részéről egyesek most, a közgyűlés előtt bizonyos tendenciával, a valóságnak meg nem felelő módon állítják be ezt a dolgot, úgyhogy éppen az ellenkező fedi az igazságot.

is életveszedelmet jelentő kátyúk, vizmosások leselkednek a gyanútlan utasra, főleg az említett múuthoz közelebb eső szakaszon és szerencse, ha helyenként csupán a tengelyig érő sártenger — a kocsiból kifordulás veszélye nélkül — képezi az utón közlekedő minden kellemetlenségét.

Annak megértéséhez, hogy a vármegye székhelye közelében, a hely* ségek között egy — az imént jellemzett — közlekedési útvonalon miként lehetnek ilyen elképzelhetetlen állapotok, nem érdektelen elmon* dani, hogy a müuthez csatlakozó mausz—szálkai útvonal négy község és pedig Ocsény, Decs, Alsónána és Szálka határában vonul át, amely községek közül az előbbi kettőt semminemű érdek sem fűzi ezen útvonal létéhez (kivévén a közmunkaszolgáltatást) s Alsónána érdeke is kimerül a hegytetőn található néhány pince és szőlő tulajdonával. Az ut

jókarban tartása tehát az érdek nélkül s bizonyára sokszor sürgetett, de nem szívesen adott közmunkában leli legfőbb akadályát, amely munka értékének a télen-nyáron borzasztó úttest a leghübb grafikonja.

Szálka és az utóbb említett érdekelt községek tehát nemosak az esős évszakban, de egyetlen nyári zápor után is hetekig el vannak zárva a reájuk földrajzi elhelyezésüknél fogva kedvező mauBzi útirány használatától és ezért tapasztalhattuk az 1932. évi őszi szekszárdi vásár napján, hogy az érdekelt községek lakói eladó állataikat a szőlőkertek között hajtották fel a vásárra, mert az útvonal járhatatlan volt.

Hogy pedig az érdekeket illetően nemcsak Szálkáról (1375 lakos) kell szótanunk, a térkép betekintése után állíthatjuk, hogy Szálkával közös az érdeke Grábócnak (641 lakos), Pa- latincának (105 lakot), Bátaapátinak (1184 lakos), Mőcsénynek (474 lakos) és Cikónak (1820 lakos).

Mérlegelve ezen adatokat s a földrajzi elhelyezkedést, megállapíthatjuk, hogy Alsónána (1442 lakos) községet csupán a mezei forgalom szempontjából érinti a szálka—alsónánai útvonal kikövezése, mert ezen ut men* tében vonul a község határának egy része, mig ha a mausz—szálkai vonal kőburkolása készül el, úgy 5559 lelket számláló hat község helységközi és Szekszárd-felé irányuló forgalma könnyittetik meg. Hogy pedig a rendelkezésre álló fedezet nagyságához képest elsősorban az Ocsény— Decs és Alsónána határán átvonuló útszakasz volna kikövezendő — a közös ló elve alapján — ez önként értetődő annál is inkább, mert a földmunkálatok — a kőburkolást célozván — itt már el is végeztettek.

Végül Szekszárdnak a kérdésbe kapcsolódó érdekeit sem hagyhatjuk emlitéB nélkül, mert egy közel 15.000 lélekszámú város piaci, kövezetvámi jövedelme, kereskedelmi és ipari kapcsolatai az említett községekkel nem jelentőségnélküliek, nem hagyva figyelmen kívül annak megjegyzését sem, hogy a vármegyei kórház elme- osztályának többszáz betegét is állandóan Szálkán ápolják az ottani családi ápolási telepen. De fel kell szólalnunk e helyütt a szekszárdi gazdák érdekében is, akik évente sok- száz fuvarral vitték Szekszárdra a szálkái erdő fáját, amikor néha négy lóval sem bírják a leirhatatlan állaA közalapítványi klshaszonbérletek ügye.

Hozzászólás o szeKszárd-szálkal ut Kérdéséhez.

Egyes szám ára 16 fillér»