Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-11-04 / 87. szám

a™ XV. évfolyam. Szekszárd, 1933 november 4. 87. szám. m'EI HETESkÉfTT KÉTSZER. MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám: 85 és 102 Előfizetési dl)• Egész évre _ 12 pengő || Félévre ______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerddn és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arait A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. ÁllAstkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. A Kormány is a gazdák. Alig került az utóbbi időkben olyan törvényjavaslat az országgyűlés elé, amely olyan élénk érdeklődést tá­masztott volna, mint a Gömbös- kor­mány gazdavédelmi törvényjavaslata. Érthétő. Hiszen a földről van abban szó, arról a földről, amelyet a magyar ember „édes anyaföld“-nek szokott nevezni, jelezve, hogy ez úgy a szi­véhez-leikéhez nőtt valami, akárcsak az édesanya szeretető. És ez a ja­vaslat mintegy negyedmillió magyar család sorsát van hivatva a bizony­talanság remegéséből, a gondterhes holnapot emésztő félelméből, a nyu­godt életlehetőség csendes biztonsá­gába átmenteni. S mivel az utóbbi idők gazdasági bénulása ugyancsak beigazolta, hogy mit jelent a magyar közgazdasági élet szempontjából a fogyasztóképtelenné vált parasztság, hogy ennek virágzó élete egyben a kereskedelem, ipar virágzását és az ellenkezője csak biztos elsorvadását jelenti, könnyen megérthetjük miért áll ma ez a kérdés: a gazdaadóssá­gok rendezésének a kérdése a köz- érdeklődés tengelyében. Ezúttal kár, sőt talán korai is volna részletekben taglalni a javas­latot. Bő alkalom adódik ehhez, amig ez a maga papirosformájából a tör­vénykönyvbe és innen az élet való­ságába jut. Mert ennek még nagy útja van. Ahogy a költő szerint igen nagy utat kell megtennie a gondo­latnak, míg az agytól a toll hegyéig jut, úgy a javaslatoknak is ugyan­csak nagy utat kell megtenniök, amire azokhoz ér, akiknek a sorsát van hivatva megváltoztatni és meg­javítani. A javaslat beterjesztése pillanatá- ban az ellenzéki oldalról ellenvetés hangzott el. — Két esztendővel ezelőtt kellett volna ezt beterjeszteni. Hogyan nyújthatott volna be a Gömbös-kormány két évvel ezelőtt valamit, amikor mindössze egy éve van kormányon ? De hogy most be­nyújtotta ezt a javaslatot, azzal csak igazolta azt a régen hirdetett felfo­gását, hogy nem mindegy előtte, hogy kié a magyar föld és a földmivelés- ügyi miniszternek nemrégiben tett ama kijelentését, hogy : „nem aka­rok uj gazdákat látni a régiek he­lyén“. Sok minden van ebben a pár szóban* Sok minden, ami megvigasz­talhatja a magyar gazdatársadalom ama rétegét, .amely a szerencsétlen gazdasági helyzet következtében már- már oda került, hogy dobra verjék kis földjét és kis házikóját anélkül, hogy könnyelműséggel, tékozlással bűnrészese lett volna ennek a va­gyoni tönkrejutásnak. Egy uj fogalom sarjadt ki ebből a gazdavédelmi rendelkezésből. Uj fogalom, ami eddig teljesen ismeret­len volt előttünk. A „védett föld“ fogalma. Eddig csak a nagybirtok, a több ezer holdas latifundiumok hitbizomá- nyait övezték a védettség vársáccai. Nem lehetett hozzájuk nyúlni akkor Bem, ha tulajdonosuk két kézzel szórta is jövedelmüket költséges szen­vedélyeire. De a kisbirtok szabad prédába volt a mindenkori gazdasági helyzetnek. Tehetetlen függvénye az általános viszonyoknak, amelyek úgy sodorhatják el a kisbirtokost a föld­jéről, akárcsak a tavaszi áradáB zu- hataga a magával sodort szalmakaz- lat. A „védett föld“ a kis magyar otthonok felé tűzi ki ezúttal az ál­lamhatalom vöröskereszteB zászlaját, jelezve, hogy birtokosa mellé maga az államhatalom áll oda védőnek és támogatónak. Nem szabadpréda többé. A kormány ez uj javaslatával ipari frontáttörést végzett. Áttörve a liba rális korszak egy elavult és az élet* tői meghazudtolt felfogást, amely szerint a föld csak olyan portékája, csak olyan matériája a kereskedelmi életnek, akárcsak a többi áru éB semmi ok nem szól amellett, hogy a földmivelést a többi termelési ággal szemben dédelgessük és védjük. — Nem igaz l Nem igaz 1 — cá­fol rá erre az élet és az élet igaz­ságának az átérzésében a Gömbös- kormány gazdavédelmi javaslata. — Nagy jelentőségét tehát ennek a ja­vaslatnak nem részletintézkedései ad­ják meg, amelyek elvégre is változ­hatnak, jobbak és tökéletesebbek le­hetnek a parlamenti tárgyalás csi­szoló műveletében. — Mert a nagy, szinte korszakos jelentőségét a ja­vaslatnak az a tény adja meg, hogy az állam odaáll a kisgazda mellé, sőt ezek közül is leginkább a leg­kisebbek mellé, a tis holdasokhoz. Külön alapot létesítve kifizeti adós ságuk felét és azt hosszúlejáratú kölcsönné alakítva, lehetővé teszi, hogy a kisbirtokos megbirkózzék a maga nagy terhével, mellyel a maga erejére hagyva, sosem tudott volna megbirkózni. Ez az igazi szociális népszeretet, ez az igazi kisembervédelem, amely­nek csak a pecsétjét adják Gömbös Gyula rodostói beszédjének ama szavai: — Nem lehetnek többé földön­futókká és hontalanokká a magyar föld szerelmesei . . . Százhetvenezer megmentett kisgazda mondja rá erre I az igére az áment. 01 fások a törvényhatósági bizottságban. Középiskolát végzett nők virilis joga. Virilis jog megbízatás utján. Az 1933. évi XVI. te. több tekin­tetben módosította a közigazgatás rendezéséről szóló törvényt. A novem­ber 1 tői életbeléptetett intézkedés szerint a törvényhatóság székhelyén működő rendőrkapitányság és erdő­igazgatás vezetője szakszerűség cimén tagja a törvényhatósági bizottságnak. Vármegyénkben igy dr Gricsman Gyula szekszárdi rendőrtanácsos és Asbóth Jenő erdőfőtanácsos kerültek be a törvényhatósági bizottságba. A törvény végrehajtási utasítása azt is kimondja, hogy a jövő év má­sodik felében fog megtörténni a tör* vényhatósági bizottság virilis tagjai felének és áz összes virilis jogú pót­tagoknak választása. A virilis tagok vagyoni képességének esetleges el­vesztését eddig évente meg kellett vizsgálni. Ezt ezentúl mellőzni kell. Aki virilis jogon egyszer be fog ke­rülni a törvényhatóságba, az mandá­tumának tízéves tartama alatt bent maradhat, mert az igazoló választ­mány csak esetenként határoz az ilyen ügyekben. Ünnepély a hősök temetőjében. Mint minden évbeD, úgy az idén is Szekszárd város közönsége kegye- letesen emlékezett a háborúban hősi halált haltakról november 1 én. Mint­egy 1000 ember gyűlt össze az üm nepélyen, amelyen testületileg meg­jelent a vármegye tisztikara, a pénz- I ügyigazgatóság, Szekszárd város, a I csendőrség, rendőrség, a különböző | női egyesületek képviselői, a Keres­A törvényhatósági bizottságban a virilis tagsági jogot személyesen csak férfi gyakorolhatja. Kivételesen nőnek is megadja azonban ezt a jogot a törvény akkor, ha a virilis jogú nő középiskolai végzettségű. Tagságát azonban csak abban a megyei város­ban gyakorolhatja, amelyben kép­viselőtestületi taggá választható. Te­hát vármegyénkben csak azokat a nőket illeti meg ez a jog, akik Szék- Bzárdon passzív választójoggal ren­delkeznek. Érdekes és uj rendelkezés, hogy a képviselőtestületi virilis jog meg­bízatás utján akkor is gyakoroltatható mással, ha a virilis jogosultságu hely ben lakik ugyan, de ottlakása nem állandó jellegű. Viszont megbízottul olyan is megnevezhető, aki az illető községben nem lakik. Fontos azon- baD, hogy az illető megbízott valahol községi, illetve törvényhatósági vá­lasztójoggal rendelkezzék és szem előtt tartandó, hogy ugyanaz az egyén ugyanazon község képviselőtestületé­ben csak egy megbízást gyakorolhat. kedelmi Kaszinó küldöttsége, a Szek­szárdi Garay János reálgimnázium, a Bezerédj István felső kereskedelmi iskola és a polgári iskola növendékei tanáraik vezetésével és a leventék. Délután 2 órakor kezdődött az ünnepség a leventezenekar Hiszek­egyével, amelynek hangjai után Gá­bor Pál kórházi plébános, hadirok­kant százados, tábori lelkész mondott nagyszabású ünnepi beszédet, arra buzdítván a megjelenteket, hogy a. hősök példája éB emlékezete adjon nekik lelkierőt a mai nehéz életkün- delem megvívásához. Ha a háborúban elesettek kitartásával és honsaerete- tével munkálkodunk a jövendőért, akkor meg kell valósulni mielőbb' legszentebb álmunknak : a régi Nagy- magyarországnak. A megkapó beszéd után Haypál Bertalan VIII. osztályú gimn. tanuló helyezte el néhány ke- gyeleteB szóval a reálgimnázium ko­szorúját. A dalárda precíz éneke és a leventezenekar megható gyászin- dulója után Cs. Papp Jenő polgár­mester helyettes helyezte el Szekszárd város koszorúját, kegyeletes szép szavakkal emlékezvén a háború hő­seiről és a város közönsége nevében fogadalmat tett, hogy emléküket min­dig hálával őrzik meg. A vitézi szék nevében vitéz Tihanyi Szilárd szék- kapitány, a testnevelési felügyelőség nevében Luif Ottmár, a osendőrség nevében vitéz Gereöffy Géza száza­dos, a nőegylet nevében Surgotb Aladárné, a hadirokkantak nevében Hum Mihály, s kereskedelmi iskola nevében Sipos László, a leventék nevében Majoros Ferenc segédoktató helyeztek el koszorút néhány szó kíséretében a virágdíszéé emlékmű: talapzatára. A megható ünnepség a leventezenekar Himnuszával fejező­dött be. Este 7 órára a villanyfényben úszó, felvirágozott Hősök szobra köré gyűlt a közönség, hogy a nagy háborúban hősi halált halt honfitársaink önfelál­dozásáért hálás kegyeletét lerója. Az ünnepélyt a Szekszárdi Daloskör a Hiszekegy eléneklésével kezdette meg, majd a dalosok és a közönség egy- egy égő gyertyát helyeztek a szobor alá. A kegyeletes aktus után a Da­loskör a „Szent hantok“ oimtt gyász­dalt énekelte el, melynek elhangzása után dr Dulin Jenő ünnepi beszédet tartott és a Daloskör „Himnuszáéval végződött a hősök iránti kegyeleteB ünnepség. A múlt hónap. A kormány működése októberben nemzetközi szempontból és belpoli­tikai téren egyaránt igen eredményes és munkás volt. Az előbbi Genfben folyt le, a másik Gömbös Gyula és Kánya Kálmán külügyminiszter dél­keleti és keleti útjához kapcsolódott. Kétségtelen, hogy bár a belpolitika terén elért eredmények is értékesek, a súlypont ezúttal a külpolitikai térre helyeződött. Eltekintve a kü­lönleges magyar szempontoktól és érdekektől, ebben a hónapban történt meg Németország kilépése a Nép­szövetségből, ez egy csapásra meg változtatta a nemzetközi politika helyzetét és egészen uj lehetőségek kialakulására vetett fényt. Az euró­pai helyzejt kibontakozását kettőzött éberséggel kellett kisárnünk, hogy a Egyes szám ára fO fillért

Next

/
Oldalképek
Tartalom