Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-10-28 / 85. szám
XV. évfolyam. 85. szám. Szekszárdi 1933 október 28. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősé? és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési díj* Egész évre _ 12 pengő || Félévre ______6 pengő Fó szerkesztó: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK PERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmélersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerlll. Mint hűfehér galambok, szállnak vissza egy évtized óta észtén- dőnkint vitéz nagybányai Horthy Miklósnénak, a magyar kormányzó hitvesének az Ínségesek mentésére hivó szavai. Az ezüstszárnyu madárkák reánk vetik anyacsókos szemeiket, rubintcsőreiket tágra meresztik s úgy csipognak: — Adj átok 1 Adjatok! Kérgesszivü gazdasszonynak kell lenni, aki ilyenkor nem nyúl a szakajtóba s nem vet néhány marékkai az éhesen didergő madárkáknak. Hiszen itt a tél. Éhes apróságok és hideg kályhák szája hiába ásit, semmi belevetni való nincs más, csak amit a szives emberek összevetnek. A késő őszi szelek fergeteges felhőket görgetnek az égen. Az éhség farkasa ott ólálkodik már a kertek alatt... A munkanélküliség, a vagyontalanság, a sok betegség, az ezerféle nyomorúság mind-mind a szegény embert sújtja. De a jajszó mégis legborzalmasabb ott, ahonnét nem hallatszik messzire: a falun. Falun domborodik a legtöbb sirhalom, falun hull a legtöbb és legégetőbb könny, falun szorít most az élet igája a legcudarabbul. A városokban is vannak szegények. Azok felé is ki kell nyitni a szociális lelkek kapuit. De őket jobban látjuk, mert mindig a szemünk előtt forognak, nekik a számontartott és számon nem tartott adakozásból több jut, mint akiket megközeliteni sem tudunk télviz idején. De mégis: Magyar- ország lakosságának 67 százaléka falun él. És falun téli keresetről szó alig lehet. Igaz, a falvakban mégsem éheznek azok, akiknek valamennyi maguknak is termett. A kormányzóné nemes szive nem valamely osztály, valamely felekezet, vagy foglalkozási ág nyomorgó elesettéit akarja gyámolitásban részesíteni, hanem a szegényeket, akiket a mai mostoha viszonyok között fokozottan, érint a balsors keze s így leginkább rászorulnak a segitő, adakozó kéz gyámolitására. És jó emberek, ha utánajártok, hogy igaz-e amit Írunk, tenni fogtok .. Óh mit is fogtok tenni... ? Harcot hirdettek majd a nyomor ellen, ínség ellen, éhség ellen, ruhát- lanság ellen. Elfogjátok a mezítláb futó gyermeket és cipőt húztok a lábára. Lehúzzátok a szegény favágó avatag ködmenét és ráadjátok maga* tok viselt kabátját. És nem esztek két darab kenyeret azon a napon, mikor testvéretek gyermeke egyért is hiába tátogatja száját... Igazán itt az ideje, hogy magunkba* Azok a nagyszabású intézkedések, j amelyeket a kormány a gazdaadós- ságok rendezése ügyében kiadott, az az egész országban igen nagy érdek- lődést váltottak ki. Amikor az ilyen intézkedések napvilágot látnak, természetesen mindig akadnak olyanok, akik többet és mást szerettek volna. Aki azonban igazságosan Ítéli meg a helyzetet, meg kell állapítania, hogy a gazdák érdekében igen komoly és nagy áldozatokra határozta el magát a kormány. Hogy nem tudott minden termelő osztályról és társadalmi rétegről egyformán gondoskodni, az nem jóindulatán, hanem a rendelkezésre álló eszközökön múlott. Az egész rendelkezés oly sok irányú és újszerű, hogy hatásainak bevárása előtt — melyhez mi komoly reményeket füzünk, — a mindenáron való kritizálásnak el kell né- múlnia. Az intézkedések kiadása előtt a A nemrég lezajlott kiállítás egyik főérdekessége a szarvasmarha csoport volt. Az uradalmak és kisgazdák tehenei, üszői, bikái minden dicséretet megérdemeltek. Az uradalmaknál már megszoktuk a sikereket. Annál nagyobb feltűnést keltettek a kisgazdák bonyhádi tájfajta pirostarka szarvas- marhái. Már a kellő szakértelemmel nem rendelkező szemlélő is észrevehette a kiállított kisgazda szarvas- marhák testformáiban, kiegyenlítettségében, arányosságában rejlő harmóniát: az erős csontozatot, fejlettséget, stb., nem is szólva az egyéb értékes belső tulajdonságokról, mint például a jó tejelékenységről. Ezen jó tulajdonságok jelenléte, különösen a kisgazdák szarvasmarháinál nem a véletlen müve. Ez egy céltudatos, kitartó tenyésztési munka eredménye. — A vármegyei m, kir. gazdasági felügyelőség kiváló vese tőjének, Legény Oszkár gazdasági főfelügyelőnek szakértő kezenyoma látszott a kiállítási anyagon. Ezt a munkát ő rövid 14 év alatt végezte. Első főtevékenysége volt a szarvas- marhatenyésstést szabályozó vármegyei szabályrendelet megalkotása, mely a községek tenyészbika vizsgálatát és beszerzését szabályozza. Röviddel később, nyomon követte ezt szálljunk. Valóban szükség, hogy nagy és kicsiny, ur és szolga, vergődő és gazdag oltáros áhítattal tegye áldozatát a kormányzóné asztalára szerény vigasságára a szükölkölkö- I dőknek. nemzeti egység pártjának gazdasági főcsoportjában nagy viták voltak, amelyeken a megyei képviselőink közül Pesthy Pál és őrffy Imre vettek részt. Nevezettek nem kis mértékben járultak ahhoz, hogy a rendelettervezeten további enyhítések történtek, kamatcsökkentés, a tőketörlesztés leszállítása, költségek stb tekintetében. Őrffy ezenkívül fontos indítványt tett. Kérte az adózás terén a fizetéseknek a folyó évi adókra való elszámolását, a régi adóknak pe- dig több évre, lehetőleg kamatmentes felosztását. Ha őrffy emez indítványa elfogadtatnék, amely tekintetben a kormány még nem döntött, a közterhek miatti zaklatása a közönségnek óriási módon csökkennék. E kérdés moBt azon múlik, hdgy az államháztartás helyzete mennyire köti meg a pénzügyminiszter kezét. | a szarvasmaha törzskönyvezéséről szóló szabályrendelet, mely szintén az ő alkotása. Tolna vármegye ezen szabályrendelettel elsőnek vezette be az országban a szarvasmarhatenyésztést előmozdító törzskönyvezést. Legény gazdasági főfelügyelő utasításai alapján működő járási gazdasági felügyelők rakták le a törzskönyvelési munkák alapjait akkor, mikor Önerejükből megalakították a községek nagy részében a tejellenőrző egyesületeket és végezték a kezdet nehézségeivel küzdő egyesületek működésének irányítását és magát az ellenőrző munkát is. A későbbiekben ezen egyesületek irányítását, a megfelelő segéderővel rendelkező és vármegyei segélyt élvező gazdasági egyesület vette át. Végezetül ide kell még iktatnunk Legény gazdasági főfelügyelőnek azt a nagy fontosságú rendeletét, mely az országban legelőször szabályozza a bikaborjak nevelését. Ezen felhívás, mely az összes tenyésztő gazdákkal közöltetett, elrendeli a bikaborjak legalább 3 hónapig tartó, kötelező szoptatását. ■— Ezen rendelkezést az Országos Gazdasági Egyesület, mint követendő példát, ajánlotta a többi szarvasmarhatenyésztő egyesületeknek is. A gemenci ui kiépítése. Nemrégiben hosszasan foglalkoztunk azzal az ötlettel, amely a keselyűst útnak a Dunáig, Gemencig leendő meghosszabbítását kivánja megvalósítani, Bőven kifejtettük akkor, mennyire előnyös lenne ennek az alig 5 kilométer hosszú köves útnak a megépítése nemcsak Szekszárd, hanem öcsény és Decs mezőgazdaságának szempontjából is, mert akkor Gemenc mellett a Dunán élénk forgalmú hajóállomás létesülne, amely olcsóbbá tenné a bornak, busának, tengerinek és egyéb szemes terménynek az elszállítását. Az elkészített tervek szerint Keselyűstől körülbelül 4 5 kilométer hossz* ban 2 méter magas utat kellene építeni a Duna árterén és az útvonalba a már meglévő néhány faszerkezetű hidat is be lehetne iktatni. Az ut építésének kérdése élénken foglalkoztatja az illetékes tényezőket és dr Hagymássy Zoltán főispán dr Peresei Béla alispánnal együtt a napokban már tárgyalást is folytatott ebben az ügyben a minisztériumokban, ahol a gemenci ut megépítésének tervét nagy megértéssel fogadták. Az építés financirozása máris megoldottnak látszik, mert a kormány erre a mun- j kára a transferalapból hajlandó a I szükséges költséget rendelkezésre bocsájtani, ha az érdekelt Szekszárd, öcsény és Decs, valamint Tolna vármegye a kamat- és tőketörlesztés tekintetében kötelezettséget vállal. Ha az érdekelteknek a hozzájárulási arány tekintetében sikerül megállapodni, akkor az építést rövidesen meg lehet kezdeni és remélhető, hogy a hajózás tavaszi megindultával a gemenci hajóállomás is bekapcsolódik a dunai forgalomba. — Az ut első részletének létesítése egyébként fel van véve a vármegye jövő évi útépítési programmjába is. Tanitógyiilés Pakson. A dunaföldvári esperesi kerület tanítósága október hó 17-én Pakson tartotta közgyűlését, amelyen a katolikus tanügynek mindenkor elöljáró mozgatója, dr Komócsy István prépost- kanonok, pécaegyházmegyei tan- felügyelő is megjelent. A gyűlést szentmise előzte meg, amelyen a r. k. elemi fiúiskola tanulói Jandtner József r k. tanító vezetésével áhítatot emelőn énekeltek Geyer József paksi r. k. ig.-tanító művészi orgona- kísérete mellett. Szentmise után a zárda-iskolában Nagy István paksi r. k. tanító gyakorlati tanítása következett, A bírálat során a bírálók vetélkedve mutattak rá a tanítás értékeire. A $azdaad6sságok rendezése és n Közterhek. Szarvasmarhatenyésztésünk fejlesztése. Egyes szám ára 10 fillér.
