Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-10-11 / 80. szám

6 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG I 1933 október 11 Ezüst érmet: Győző és Társa Budapest, Sopiana gépgyár Pécs, feruzsálem-könyv- nyomda Tamási. Iparművészeti osztály: (A Selyemgydrban.) Arany érmet nyertek: Vörös Károly ék­szerész Szigetvár, Petrovils Mihályné Pest- szentlörinc, Haidekker János főmérnök, épí­tészeti tervek Szekszárd, Cseszkó Máté kerámia Hódmezővásárhely. Perity Mihályné Decs, Gocser Kató. Ezüst érmet nyertek: Sztancskói Perenc Békéscsaft, Ifj. Kerekes István iparmfivész- növendék Szekszárd, Erdős János iparművész Szekszárd. Elismerő oklevelet kapott: Benedek Lász- lóné Szekszárd. a kereskedelmi csoportnál: (A Selyemgyárban.) Pirnitzer József és Fiai nyerték el az első dijat a m- kir. kereskedelemügyi minisztérium oklevelét, Müller Testvérek gépkereskedő cég és Singer Viktor vaskereskedő cég a Falu Országos Földmives Szövetség egy-egy oklevelét kapták. A kirakatverseny eredménye: Salamon Testvérek cég a Faluszövetség arany érmét, Kaszás Sándor könyv- és papir- kereskedő a Szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó tiszteletdiját, Pirnitzer józsef és Fiai , cég, Molnár-féle papirkereskedés, Gauzer Adám és Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete a Faluszövetség arany érmét kapták. Ezüst érmet nyertek : Garay Drogéria, Kiinger Gá­bor illatszertár. Párt ás nemzet. Irta: Jánosi György. A magyar nemzet politikai alap­jelleme mindenkor a bölcsesség és nyugalom volt. Az eszmék zűrzava­rában mesteri érzékkel találta meg azokat a vonalakat, amelyek állami életét a legjobban biztosították és ezeken a vonalakon ingadozás nélkül haladt előre. Mig más nemzetek év­tizedekig nyugtalankodtak, amig rá- lendültek a helyes irányra, a magyar nemzet természetszerűen haladt azon. Elkerülte a túlzásokat, a kilengése­ket, a legnehezebb időben is meg találta a maga igazi vezérét, aki eszméinek hűséges letéteményese, cél jainak irányitója lehetett. Ezért igazi államalkotó nemzet a magyar nemzet. Semmi sem bizonyltja ezt jobban, mint a napjainkban lejátszódó ese mények, azokban a történelem inté­zője, Gömbös Gyula miniszterelnök és az a hatalmas tábor, amely Nem­zeti Egység cimén köréje csoportosult. Az 1918 as idő borzalmas bukásá­ból szinte máról holnapra állt talpra a nemzet. Olyan erőket gyűrt le, amelyek ma is kigyószemmel lesik minden mozdulatát és egy parányi figyelmetlenség elég volna ahoz, hogy újra megkíséreljék a felülkere- kedést. Ezt a harcot győzelmessé az tette, hogy azok, akik a nemzet érdé kében, a nemzet javára és boldogu­lására tömörültek, a maguk törté­nelmi elhivottságuk tudatában, teljes odaadással szolgálták a magyar nem­zet örök céljait. Nagy nevek kava­rognak a történelem aranyhabjainak tetején. Gyémánt nevek, a falu és város ajándékai, a nagy idők nagy nevei, amelyek támaszaivá váltak a magyar feltámadásnak. Nem párt volt és ma sem párt az, amely a nemzet fejlődését bölcses­ségével, munkájával, elveivel és alko­tásaival szolgálja, hanem a nemzet állagának a java, amelyet a törté­nelmi idők kiváltottak, Isten akarata szerint. Mert amint bizonyos az, hogy az egész világot Isten vezeti, szinte oly bizonyos az is, hogy a történelem felszínére, a nemzet élére csakis azok vetődhetnek, akiket Isten akar, akiket Isten erre elhív. Közömbös dolog a párt ebből a szempontból, mert az igazi érték nem pártérték, hanem nemzeti érték J l; - V. Erdészeti és vadászati csoport: (A Kaszinóban.) Erdészet. Csoportdij aranyérem: Szek­szárdi m. kir. Erdőhivatalnak. Elismerő ok­levél: Egry Károly részére. Aranyérem : Kir. Közalapítványi Erdőhiva­talnak. Elismerő oklevél: Klausberger Károly, Esterházy hercegi Erdőgondnokság Tamási. Elismerő oklevél: Szántó István részére. Elismerő oklevél: Abth Ödön, Gavra Ala­jos, Scherer János részére Vadászat. Csoportdij aranyérem: Alsó­nyéki Vadásztársaságnak. Elismerő oklevél: Mayer Kálmán részére. Aranyérem: Herceg Montenouvo Nándor, dr Pesthy Pál, Parthy József és báró Schell fózsef (vadászati képek) részére. Elismerő oklevél: Dr Hollós László (gom- bászat) és Berek János részére, Képzőművészet: A Szekszárdi Kaszinó nyári pavil­onjában volt Aldor János László, Garay Ákos, Szabó Dezső, Wallacher László festőművészek képkiállitása és ezekkel együtt állították ki Kon- rád Sándor, valamint Wiegand Edit szobrászművészek is pompás műveiket. A közönség óriási érdeklődéssel gyö nyŐrködött a budapesti mütárlatokon is szereplő művészek szebbnél-szebb alkotásaiban, amelyek kitüntetésekre nem pályázva, versenyen kívül kerül­tek ide, a kiállítás egyébként is ma­gas nívójának az emelésére. és egy párt léle, fennmaradásának oka csak addig jogos, amig ez eszményi megállapítás határait át nem lépi. Abban a pillanatban, amelyben Gömbös Gyula miniszterelnök nem­zeti munkaterve a magyar nemzeti megújulás hajnalán megjelent, elmo sódtak a pártvonalak, hogy a ma­gyar élniakarás homlokán helyet foglaljon egy olyan nagyszerű eszme és irányelv, amelynél érté­kesebbet a maga idején történelem még nem alkotott. Gondoljuk meg, hogy trianoni halálraítélt kis ország vagyunk a gazdasági világfelfordulás siralomházában, ahol titáni erőfeszí­téssel, egyenként kell elráspolyoz nunk a szabadulás biztos elkövet- keztéig bilincseink láncszemeit. Te­rületéhségek, nagy, elfogult aspirá­ciók gyúpontjában évszázadok nyo­másának legmagasabb ereje ezekben az időkben érte el tetőpontját és válságos óráit. Lenni vagy nem lenni, összeroppani, beleolvadni a tengerbe, amely árad, egyre árad, vagy szírt ként kiemelkedni, fel egy magasabb rendű állami élet pa roncsai szerint, ez itt a kérdés l És amikor e pompás munkaterv re­mekbeszabott ajándéka szomjan, Iá zasan vergődő lelkünk előtt meg jelent, eloszoltak a nemzet lidérc- álmai, eloszlott minden kétség a nemzet jövőjével szemben, egy lángjellemü férfiú tettereje, lelki nagyságának varázsa, céljainak tisztasága áttörte a börtön kő­falát, hogy zengjen, daloljon régi szépségében a magyar élet izzó napsugára. Tudtuk, beláttuk, hogy e munkatervben nem egy ember, nem egy párt beszél, hanem a nemzet és egy ember, a köréje elő­ször csoportosuló serege is csak azért beszél, mert a nemzet szól rajtunk keresztül. Minden nagy eszme személyt ke­res, hogy kiválassza és arra támasz kodjék. Gömbös miniszterelnök egy eszme hőse. Az őskor hősei az élen tetteikkel, személyes tulajdonságaik­kal irányították a sereg mozdu­latait. Gömbös miniszterelnök gyöngy­tiszta hazaszeretete, férfias jelleme, e földhöz, e nemzethez való ragaszko­dása olyan támasz, amely nélkül élő­halott volna e nemzet. Bár a dest rukció mindent elkövet, ami alatto­mos gyávaságától kitelik, hogy ellen­súlyozza a nemzet ez igazi vezérének értékét, ez nem befolyásolja azt a nagy szeretetet, megértést és örömet, amellyel ennek a férfiúnak munkáját fogadja és kiséri a nemzet. Ha a magyar nemzet elhagyná Göm­böst, a mai világfeífordulásban helyzete sivárabb és reménytele nebb lenne, mint a sivatagban be kötött szemmel oázist keresőnek ! Milyen visszatetsző e megállapítás sugártörésében ez a szó: párt ( Mi­lyen lapos, milyen kicsinyes, milyen szánalomraméltó ez a szó: pártos kodás. Hát mióta tartja el a fát a levél ? Mióta, mikor és hol szült nem­zetet a párt ? A föld azért föld, mert a rajta ringó kalász teremtette ? Hát a nemzet egysége — ha szükség- szerűen mellette egy párt tört is először pálcát — nem olyan nagy­vonalú, nem olyan általános, nem olyan szükséges igazság e, amely­ből fakad a nemzeti élet minden történelmi értéke, nála nélkül ha­lál, benne, vele élei! A magyar történelem hivatott arra, hogy a mai idők hősi küzdelmeit feltárja, okaival, irányaival együtt értékelje. De a hazaszeretet már most tudatában van annak, hogy a nem zet egységéért bátran, felemelt fejjel dolgozni kötelesség és dicsőség. Nem néhány örökké duzzogó, elégedetlen kerékkötő előtti bókolásból áll egy nemzet élete, hanem mindenki meg értő, összefogó, szereteten felépülő, összhangzó munkájából. Ha azért valaki ma részese akar lenni egy áldásos, eredményes, tör­ténelmi nemzetépitésnek, ha valaki az alkotás és a nagy tettek porond­jára vágyódik, Írja fel szivére Göm­bös Gyula magyar miniszterelnök vezéri nevét, írja fel a benne jelképes ábrázolást nyert nemzeti egységet és tegye hitvallásává ezt az igazságot: ez az én hazafiságom, hazafias munkám célja, mert ebben talá­lom meg nemzetem és nemzetem ebben talál meg engemet revízió felé való biztos haladásában. HÍREK. — Ravasz püspök Szekszárdim. Dr Ravasz László református püspök a tolnai református egyházmegye ta­nítóegyesületének évi rendes közgyű­lésére Szekszárdra érkezett, A szek­szárdi református templomban Isten- tisztelet előzte meg a közgyűlést. Az Istentiszteleten Muraközy Gyula bu­dapesti lelkész hirdetett igét, majd kezdetét vette a közgyűlés, melyen Szeghő István decsi rektor, egyesü­leti elnök mondott megnyitó beszé­det, majd Gilicze Sándor esperes üdvözölte a megjelent vendégeket. Az elnök évi jelentése után dr Ravasz László püspök intézett a tanítóság hoz nagyhatású beszédet, majd Kiss^ Ferenc kölesdi tanító tartott előadást az uj tanterv gyakorlati értékéről. Sok tanulságot merített a hallgató ság dr Imre Sándor egyetemi tanár­nak a népnevelés mai nehézségeiről tartott előadásából. Ezt követte Fe­kete Gizella decsi ref. tanítónőnek mintatanitása. A számvizsgáló bizott­ság évi jelentését és a jövő évi költ­ségvetést Schank László szekszárdi tanító, pénztáros terjesztette elő. A tisztújítóét ejtették meg ezután. A közgyűlés, amelyen a lelkészi és tanítói kar nagy számban vett részt, Szeghő István elnöki zárszavával, énekkel és imával ért véget. — Vármegyei ki8gyülé8. Tolna vár­megye törvényhatósága kedden, ok­tóber hó 10 én tartotta kisgyülését, amelyen elintézésre került 5 saját hatáskörbe tartozó ügy, 93 városi és községi képviselőtestületi határozat. A gyűlés végeztével kihirdették dr Wéber Rezső dombóvári lakoB orvos-, tudori oklevelét. — A megyebeli bankok kongresz­8ZU88. Visnya Ernő kincstári főtaná­csos, felsőházi tag, a Pécsi Takaréké pénztár vezérigazgatója a Szekszárdi Takarékpénztár közgyűlési termében mint a TÉBE pécsi körzetének elnöke vezette azt a kongresszust, amelyre a megyebeli takarékpénztárak és ban­kok vezetői összegyűltek. Az elhang­zott felszólalásokból megállapítható volt, hogy vármegyénkben a közgaz­dasági helyzet megnyugtató. A tolna­megyei pénzintézetek kivétel nélkül ma is hivatásuk magaslatán állanak és teljesitik azt a kötelességüket,., amelyet ebben a szorongatott ország, ban minden magyar intézetnek egy­ségesen teljesiteni kell. Kialakult az a megnyugtató vélemény, hogy az itteni gazdasági helyzet lényegesen fölötte áll az országos átlagnak és bizakodva adtak kifejezést annak a reménységüknek, hogy a gazdasági helyzet javulása Tolna megyéből meg­indítható lesz. — Doktorrá avatás. Szíjártó Nán­dor pécsi egyházmegyei áldozópapot, a szekszárdi állami „Garay János“ reálgimnázium hittanárát a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen folyó hó 7 én a theologiai tudomá­nyok doktorává avatták. — A kiállítás vendégeinek eluta» zása. A filléres vonatokkal Budapest­ről, Székesfehérvárról, Pécsről és Kaposvárról érkezett vendégek eluta­zása vasárnap este a legnagyobb rend­ben bonyolódott le. Komlósi József szekszárdi állomásfőnök vezetése alatt a vasúti személyzet óramű pontos­sággal végezte nehéz és sok körül­tekintést kívánó feladatát. A rend fenntartásáról a vitéz Vállay István rendőrfelügyelő vezetésével kivonult államrendőrségi altisztek gondoskod­tak ugyanazzal a könnyedséggel, amellyel az egész nap folyamán ki­érdemelték a közönség elismerését^ A rendőrséggel együtt voltak a pálya­udvaron a szekszárdi cserkészek isv akiket Gábor Károly, Molnár József, Tóth Béla, Fejős László és Kákonyi István öregcserkészek irányítottak. A cserkészek az őket jellemző előzé­kenységgel kalauzolták ott az idege­neket, akik közül igen sokan fejezték ki elismerésüket és köszönetüket a szép nap ezen utolsó akkordjának a gondos megrendezéséért is. — Eljegyzés. Szabó Vilmát, öbv. Szabó Émiiné leányát eljegyezte Boros Ferenc, a mosoni Kühne gépgyár szekszárdi képviselője. (Minden külön értesités helyett.) — Magyar zarándoklat a rodostói Rákóczi ház felavatására. Az egész magyar sajtó részletesen foglalkozik azzal a kegyeletes tervvel, hogy IL Rákóczi Ferenc rodostói házának most történt restaurálása után az október hó 24 én végbemenő felavató ünnepélyen a magyarság minden ré­tegéből minél többen vegyenek részt. Az ünnepély alkalmából, melyen vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök is meg­jelenik, a Magyar-Török Kereske­delmi Kamara (Budapest, gróf Vi­gyázó Ferenc ucca 8, telefon 19 9-56} társasutazást rendez Konstantiná- polyba, Rodostóba, BrusBzába és Sku- tariba. Az utazás dija a különvonaton teljes ellátással és elszállásolással III. osztályon 265 P, II. osztályon 328­P. Kívánatos, hogy a hazafias de­monstráción, amelytől Törökországgal való gazdasági összeköttetéseink ja­vulása is várható, vármegyénkből is minél többen résztvegyenek. — Helyettes tanitóválasztáe. A kis- kajdacsi rk. iskolába az 1933—34 tanévre helyettes tanítóul Németh Béla oki. tanító választatott meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom