Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-10-04 / 78. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1933‘ efctéber 4. N. Hír. Oizttlysorsjfiték 84.000 sorsjegy 42.000 nyeremény Minden második sorsjegy nyeri Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 500.000 azaz egy félmillió^ianypengő Jutalom és nyeremények kész* pénzben: 300.000 50 000 25.000 200.000 40000 20.000 1 00.000 30.000 1 5.000 stb. Összesen közel 8 millió arany* pengő Húzás oki. 14-én kezdődik Az I. osztályú sorsjegyek hivatalos ira: Nyolcad 3 P II Fél 12 P Negyed 6 P || Egész 24 P Sorsjegyek ax össxes főárusitóknál! igazat fog nekem adni abban, hogy mi sem lenne károsabb, mintha nemzeti elfogultságból, e — sajnos mélyen járó — hibákat saját magunk elól is eltakarnánk. Ezúttal mégsem óhajtok tovább foglalkozni velük. Nem álihatok azonban ellent, hogy ne említsem meg még egy hibánkat, mely káros hatásában talán még az előbbieken is túltesz. Ez az egyre jobban garázdálkodó irigység érzülete. Tragédiának tartom, hogy ez az érzület éppen abban az osztályben végez legtöbb rombolást, mely meggyőződésem szerint a nemzet vezetésére leghivatottabb: a keresztény közép osztályban. Maholnap oda jutnnk, hogy csak a tönkrementek, a szerencsétlenek fogják birni eme — kétségtelenül su'yoB helyzetben levő — osztály rokonszenvét és attól, akit arravalósága és esetleg szerencséje előbbre vitt az életben, keserűen el sőt szembefordul — merő irigy* i Bégből. ' • I Még sokat Írhatnék arról, hogy a I gyakorlati politikai lélektan szem ᣠKÖNYVEK KÖTÉSÉT ízléses és tartós kivitelben, jutányos áron, a legrövidebb idő alatt eszközli könyvkötészeti osztályunk : molnár-féle nyomdai MŰINTÉZET RT. Sxekszárd. — Interurbán telefon 11. üvegén át mennyi súlyos tünet mu tatkozik mai közéletünkben. De távol áll tőlem, hogy Bötétebb színekkel fessek, mint amilyenre szükség van. De szükség van e téren is bizonyos kíméletlen őszinteségre és ha a poli tikus ir, nemcsak megállapításokra, hanem kitűzött céljaira is törekednie kell. Ennek módja pedig csak az emberek rábeszélése, meggyőzése lehet. Szerénytelenség volna hinnem, hogy Dr Perczel Béla alispán folyó hó 2-án vette át hivatala vezetését. Az uj alispán előtt vitéz Vendel István polgármester vezetésével ez alkalomból megjelent Szekszárd megyei város tisztikarának és képviselőtestületének ötven tagú küldöttsége, hogy hivatalba lépése alkalmából üdvözölje. A polgármester beszédében töb bek közt ezeket mondotta az alispánnak : A Gondviselés bölcs intézkedésének tulajdonítjuk, hogy rövid távoliét után ismét szeretett vármegyénk kormánykerekénél láthatjuk Méltóságodat. Es amíg elsőizben, mint felsőházi tagot, majd főispánsága idején, mint a kormány megbízottját szívvel- lélekkel odaadóan támogattuk, — mert meg voltunk győződve arról, hogy a nehéz időkben szinte ember? feletti erővel kifejtett munkásságát nemes lélektől sugalt alkotmány- és népszeretet fütöttek, — addig megingathatatlanul él bennünk a hit, hogy aÜBpánsága alatt az említett tulajdonságokat az az atyai gondosság fogja betetőzni, amellyel most a vármegye egyetlen városát, ennek székhelyét bizonyára meg fogja ajándékozni. Méltóságod a törvényes kapcsolat folytán városi önkormányzati életünk minden ágába betekinthet és közvetigénytelem cikkem e téren komo'y hatást fog elérni. Mégis boldog len nék, ha az egy pár cselekvő magyar lelket meggondolásra késztetne. Ennek annál inkább örülnék, mert én a fenti bajokat, bármily súlyosak is, nem tartom gyógyithatlanoknak. Csak fel kell rázni a tőlük még mentes emberek közönyét és keressteshábo rut kell politikai életünk hibái ellen | mielőbb indítani. Kezdjük meg azt I len tapasztalokat szerezhet arról, mi* lyen óriási erőfeszítéseket tett ez a kis város, hogy a kor elodázhatatlan követeléseit kielégíthesse és méltóvá lehessen a város a vármegye székhelyének fogalmához. Az újjáépült Szekszárd felemelt fővel áll alispánja előtt és nyugodt lelkiismerettel várja közismert igazságos Ítéletét éB bölcs intézkedéseit, hogy a vármegyei ösz- szea önkormányzatokat tekintetbs véve Szekszárd mindenkor a „primus inter p»reBtf lesz. Erezzük a nehéz idők komolysá' gát. Tudatában vagyunk annak is, hogy a rendkívüli viszonyok hatvá- nyozottabb munkát, fokozottabb lelkiismeretességet és körültekintést igényelnek. A közért való odaadó, fá* radhitatlan, lelkiismeretes munkásságunkat hoztuk el tehát Méltóságod hoz és letesszük a szülőváros őszinte érzéseiből fakadó mély tisztelettel ajándékképpen alispáni asztalára. * Az alispán szép beszédben köszönte meg a küldöttségnek, hogy nehéz hivatásának megkezdése alkalmával ilyen impozáns módón ajánlotta fal a közigazgatási teendők megkönnyítését célzó szolgálatkészségát. Tudja azt, hogy a nehézségek sok tövisével lesz behintve hivataloskodásának az útja, kötelességének a teljesítését i megkönnyíti azonban az a szeretet amely személye iránt már most jg megnyilvánult. ígérte, hogy minden lehetőt megtesz a város érdekében és azon fog igyekezni, hogy Siek- szárd gazdasági viszonyai megjavul, janak. Minden igyekezete az lesz hogy Szekszárd fejlődésének Htjából az akadályok elhárittassanak, azonban a legszigorúbban ób a legkörültekintőbben kell számolni a lakosság teherbíró képességével. A mostani nehéz gazdasági viszonyok közt ugyanis a teherbíró képesség méreteinek a szem előtt tartása az az elv I amely kell, hogy az intéző körök célkitűzéseit meghatározza. Majd újból megígérte, hogy szülővárosa lakosságának érdekeit tőle telhetőleg mindig istápolni fogja. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a polgármester bemutatta a küldöttség tagjait, akikkel dr Perczel Béla alispán egyideig elbeszélgetett. A város küldöttségének fogadása után a Szociális Misszió Szekszárdi Szervezete Kiss Lajos apátplebános, felsőházi tag és vitéz Vendel Istvánná vezetésével, majd a Szekszárdi Kisgazdák Egyesületének vezetősége Székely István Majsai egyesületi elnök vezetésével tisztelgett az alispánnál, aki megígérte, hogy úgy a társadalmi nyomor enyhítésén fáradozó szervezet, mint a ftyldmives lakosság - érdekében do'gozó egyesület működését támogatni fogja. Nospányok ünnepe. Szeptember 29-én tartották meg a nagymányoki templom 150 éves ju- bileumát lélekemelőén szép színes ünnepséggel. Az ujonan kifestett, művészi szép freskókkal ékes templomban jubileumi nagymisét celebrált dr Igaz Béla praelátus-kanonok, a szentbeszé det pedig Blandl György nagymányoki plébános mondotta, megmutatva 150 év tükrében a templom múltját, a község életét, az emberek földi útját. Megjelentek a résztvevők soraiban: dr Perczel Béla alispán, Bitter Illés clairvaux-i apát (Budapest), Huszth Aladár bányatanácsos, Erdős Jenő báDyafőfdlügyelő, E'bach Kornél veTisztelső küldöttségek az alispánnál. ld. Rátkay László 1853-1933. Olyan volt a halála, mint az élete. Szép csendben átálmodta magát ebből az életből, abba a másikba, amelyről az a hir, hogy szebb, boldogabb mint a földi élet, amelyben van ugyan öröm és szépség, mégis több a küzdelem, a szenvedés. Rátkay Lászlónak a földi élet juttatott hirt, dicsőséget, költői sikert, boldog házas életet, szép családot, de 'öregkoráig dolgoznia kellett a mindennapi kenyérért és finom lelkületűt, melegen érző szivét sokszor megtörték a csapások, amikpr egy-egy gyermekét az ifjúság legszebb évei ben el kellett kísérnie arra az útra, ahonnan nincs visszatérés. Sokszor csodálkoztam, hogy gyenge, törékeny testével, miként bírta ki a reánehezedő csapásokat. Sok könnyét, égetőt, fájdalmasat sírhatott «), hisz az ő költői lelkülete, minden érzelemhullámzást sokkal inkább érezhetett, mint más közönséges halandóé. Ravatala a danaföldvári csonka torony tövében áll, amelyet az uj .dunai híd megnyitásakor is oly gyö ujörüen énekelt meg. Dunaföidvár népe veszi körül ezt a ravatalt, ahol közel 60 évet töltött el. Itt fakadtak leikéből a gyönyörű dalok, itt irta „Felhő Klári“-ját és itt izzott szivében a magyar függetlenségnek lobogó lángja, Megadta az isteni kegyelem, hogy megérje a magyar függetlenséget, pár percig örülhetett is neki, Hogy azután velünk együtt sirassa azt, ami jobban fáj mindennél: Nagy- magyarország összeroppanását, szét- darabolását. Nem igy álmodta meg költői leikével, izzó magyarságával a függetlenség szent gondolatának beteljesülését. Tolna vármegye ismét szegényebb lett egy kiváló férfínval és a duna- földvári szép temető, amelyben annyi jeles ember alussza örök álmát, CBen des pihenője lesz id. Rátkay László nak. Szeretnék erről a finom lelkű költőről, erről a szerény emberről, a szónoklat mesteréről, a tüseslelkü politikusról, a függetlenségi gondolat fanatikusáról, a legszeretőbb férjről és apáról úgy írni, amint valóban megérdemli, de egy kis lap hasábjai nem elegendők erre. Költői munkássága és sikerei, még politikai ellenfelei becsülését is ki érdemlő politikai küzdelmei, társa dalmi munkássága, meg nem alkuvó meggyőződése oly értékek, amelyeket egy nekrológba összesttriteni nem lehet. Hiszem, hogy Tolna vármegye közönsége és Dunaföidvár népe nem hagyják elveszni azokat az értéke két, amelyek írásaiban vannak s amelyek az ő igazi lelkét tükrözik vissza. Ifjúságunknak, de nekünk, a sir felé közeledőknek is szükségünk van arra a lobogó, izzó hazaszeretetre, amely minden verssorából, minden szónoklatából felénk sugárzik, hisz a mai kor éppen abban szegény, amiben ő oly nagy volt földi életében. Hitet, reménységet és áldozatos ha- zaszeretetet hirdetett dalos ajka, zengő szava, hadd zengjen az tovább is, ha megállt is az agy, amely kiálmodta azt a sok szépet és ha néma is az ajk, amely oly gyönyörűen hirdette azokat. * -!f Rátkay László 1853 október 11-én született Gönyün, ahol édesatyja birtokos és Esterházy herceg nagybérlője volt. Jogi tanulmányait a győri jogakadémián és Budapesten végezte. Itt szerezte meg ügyvédi diplomáját is 1877. évben, amikor Dunaföldváron ügyvédi irodát is nyitott. Az 1880. évben nősült. Uookatestvérét, Rith Arankát vette feleségül. Boldog házasságából 6 fia és utolsónak egy leánya született, akik közül 4 gyermeke, köztük leánya is az ifjúság legszebb éveiben elhunyt. Rátkay László költő, színműíró és kiváló szónok volt. A múlt század nyolcvanas éveiben egymásután irta színdarabjait, bájos verseit és 1886-ban Felhő Klárija egyszerre országszerte híressé tette nevét. Ez a darab soká maradt a Népszínház műsorán és később is az országban mindenfelé sok és megérdemelt sikert aratott vele. Költői érdemeiért a Petőfi Társaság tiszteleti tagjai sorába választotta. Kiváló, magával ragadó szónok volt. Kellemes, messzeható érces hangja, a beszédéből áradó lelkesedés, tartalom, választékos stilus, rokonszenves megjelenése mind biztosították részére a sikert. Ezen tulajdonságokkal rendelkezvén, csakhamar szerep jutott neki vármegyénk közéletében és a politikában is. Fanatikus hive volt Kossuth Lajosnak és lelkeB szószólója elveinek. Jegyzője lett a Tolnamegyei Függetlenségi Pártnak, főmnukatársa a „Budapestének, az 1896. évben pedig a 48-as Kossuth párt a pincehelyi kerületben az ő kivaló személyiségével' vette fel a harcot gróf Apponyi Gésával, a hőgyészi nagybirtokossal szemben, aki néppárti programmal jelöltette magát ellene. Nagy port vert fel ez a választás annak idején. , Rátkay győzelmesen került ki és 1913-ig képviselője maradt e kerületnek. Mint
