Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-09-27 / 76. szám

XV. évfolyam. Szekszárdi 1933 szeptember 27. 76. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC Szerkesztőség és kiadóhivatal: I Főszerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési diji IElőfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető Egész évre — 12 pengő || Félévre— — — 6 pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. - A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mlllimélersoronként 10 tlllér. Álláskeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Vfilasz Hesymesi Kiss Púi úr országgyűlési képviselő urnák. A To’namegyei Hírlap 74. számá­ban Képviselő Ür foglalkozik lapunk 72. száma vezércikkével. Nem va- gyök abban a helyzetben, hogy Kép­viselő Ur cikkének minden részére ilaBzolhassak, mert az a felfogásom, hogyha az ellenkező oldalról nyilvá­nosságra hozatnak is oly dolgok, amelyek bizalmasan kerültek tudo­másukra, ez nem jogosit fel engem arra, hogy bizalmas természetű poli tikai dolgokat hasonlóképpen kitere­gessek és ezekkel cáfoljam meg az egyeB állításokat. Nem terjeszkedem ki bővebben arra sem, hogy csodá­latos módon Képviselő Ur nem vesz tudomást arról, hogy saját pártjának lapjai miként írnak a Nemzeti Egy­ség pártjáról és arról sem tud, hogy a pártgyülésen miként beszélnek a képviselő és képviselőjelölt urak. A Független Kisgazdapárt a közel múltban Bátaszéken és Alsónyéken tartott szervezkedő ülést. Az utóbbi helyen a megyei pártszervezet elnöke több mint félórán keresztül a leg­otrombább Gömbösviccekkel traktálta hallgatóságát. Úgy látszik, ez a be­szédtenor „az egymásnak tisztesség .. ben tartásával“ megegyezik, igy tehát arról nem kap sem értesítést, sem információt a párt ügyvezető elnöké. Ellenben meg nem történt dolgokból igen nagy hű- hót csap és ezért a panaszkodás útját választja és kelle metlenkedni óhajt olyannak is, aki­nek sem Jánosi cikkéhez, sem a múlt­kori válaszunkhoz semmiféle köze nem volt, de nem íb lehetett. A Képviselő Ur mindenáron a fő ispán ur személyét igyekszik ebbe az ügybe belevonni, To'na vármegye főispánjának ba- táskörébe sohasem tartozott és igy kötelessége sem volt a megye terü­letén megjelenő és a kormánnyal bár­milyen viszonyban lévő lapok cen zurázása, sőt ez a jog még a miniszter- elnökség sajtóosztálya részéről sem volt soha fenntartva. Mindenáron felelőssé tenni tehát valakit egy cikkért, akinek sem joga, sem kötelessége nem volt a cikknek előzetes betekintésére, a mindenáron „bűnbak keresésnek“ egy tipikus for­mája és szépitése annak a szokatlan eljárásnak, hogy amikor biróság elé kívánják' a cikk szercőjét állítani, akkor azt a lovagiasság szabályaival nem egyező módon cikkükben ledo­rongolják, a miniszterelnökségi sajtó irodát, a főispánt kérdőre vonják, lapunkat csak beszüntetni követelik, végül megfenyegetnek bennünket, hogy a parlament elé viszik az ügyet. A főispán ur igen helyesen ki­jelentette, hogy Jánosi cikkéhez semmi köze, arról előzetes tudomása nem volt, lapunk tőle függetlenül közöl le cikkeket. Tovább nem ment, bi­zonyára azért, mert nem engedhette meg, bogy presszióval véleményadást és elégtételadást csikarjanak ki tőle és indokolatlanul a felelősségben osz­tozzék, amit Hegymegi Kiss Pál ur nak sincs joga tőle követelni. Ami a cikk végén elhelyezett fe­nyegetést illeti, arra az a válaszunk, iogy a Képviselő Urnák jogában áll interpellálni, azt mi megakadályozni nem akarjuk, de attól meg sem ijedünk. Nincs azonban joga a Képviselő Urnák olyat állítani és írni, ami a valóságnak nem felel meg. Képviselő Ur ugyanis cikkében azt írja és pa- naszkodáBait elsősorban eképpen tá­masztja alá: „Amikor a dunaszent györgyi gyüléaen Klein Antal be­számolója előtt a Tolnamegyei Uj ságot ingyen osztogatták, (azt, ame lyikben Jánosi cikke volt) egy pél­dányt magamhoz vettem, mert sze­rettem volna látni, miért kell ezt az újságot a nép között ingyen terjesz­teni stb.“ Képviselő Urnák ez az állítása nem fedi a valóságot. — Lapunk­nak azt a számát senki sem oszto­gathatta ingyen Dunaszentgyörgyön, mert kiadóhivatalunk ebből a szám­ból egyetlenegy fölös példányt sem .adott ki se Danaszentgyörgyre, se máBhoV*/ csak az előfizetéses és tisz- teletpáldányos lapokat küldötte szét. Nem láthatta tehát a Képviselő Ur az ingyenosztogatást, nem vehetett ke zébe ily ingyen osztogatott példányt, legfeljebb valamely előfizető példánya kerü hetett a kezébe, talán éppen a sógoromnál, Takács Gyula főjegyző nél, hol a Képviselő Ur vendégség ben volt. Mindenkiről feltételezem a jóhisze müséget és igy koncedálom, hogy valaki félrevezető szándékkal adhatta Képviselő Ur kezébe lapun­kat azzal, bogy azt ingyen osztogat ják, de ezzel szemben egy politikus­nak, tehát Képviselő Urnák is kellett volna annyi elővigyázattal lennie, hogy meggyőződjék, hogy ez az in gyen osztogatás való-e és arra leg megbízhatóbb információt adhatott volna éppen vendéglátó házigazdája. Képviselő Urnák tehát fentebb idé­zett állítása nem felel meg, nem fe lelhet meg a valóságnak és igy el­esik az első és legfontosabb indoka, hogy miért panaszolta be lapunkat a miniszterelnökségtől kezdve a fő ispánon keresztül dr örffy Imréig azért a cikkért, amelyért a cikkíró ját a Független Kisgazdapárt a bíró­ság elé kívánja állítani. Schneider János a Tolnamegyei Újság főszerkesztője. Dr Zsindely Ferenc képviselő szekszárdi beszéde. Lapunk előző számában az idő rö vidsége miatt nem foglalkozhattunk kellően a Nemzeti Egység pártjának pénteken délelőtt tartott szekszárdi kerületi értekezletével, amelyen a .szekszárdi és a kerületi választmá­nyok vezetői és tagjai előtt dr Zsin dely Ferenc országgyűlési képviselő mondott igen.érdekes beszédet Göm­bös Gyulának, a Vezérnek célkitű­zéseiről, a Nemzeti Egység mozgal­mának nagy fontosságáról, és szük­ségességéről. A pompásan felépített beszéd bi> fejtette, hogy a mai nehéz időkben minden magyarnak egységbe tömö rülve össze kell fogni párti, feleke­zeti és osztálykülönbségre való tekin­tet nélkül, hogy biztosítani tudjak a megcsonkított magyar haaa további fennmaradását és boldogulását. Részletesen fejtegette mindazokat a kérdéseket, amelyekben egyesek éket akarnak verni magyar és ma gyár közé, hogy ezzel a Vezér és minden igaz magyar által annyira szükséges és óbajfott egységet meg­bontsák. Természetes, hogy a hazá­ját igazán szerető magyar embernek nem lébet ilyen téveszméktől elva­kulva elhagyni azt az utat, amelyet részére a hivatott Vezér kijelölt. — Nem Volna méltó — úgymond dr Zsindely — ha a Nemaeti Egység gondolatát a szürke pártpolitika ui­vójára süllyesztenék le, azonban el­kerülni nem »lebet, hogy ennek a mozgalomnak bizótoyos pártpolitikai jelentősége ne legyen. Valameddig parlamenti harcok vannak, ez a szer vezet politikailag, mint párt is har colni kénytelen. Az eszme azonban messze felül áll a pártpolitikán és azon tulemelkedő nemzetpolitikai hi­vatása van. Nem átmeneti, hanem állandó szervezet ez, amelynek ta nitó és nevelő szerepe van az állam polgárok milliói között, akiket arra kíván nevelni, hogy az egységet, mint nemzeti mozgalmat, idővel min­den politikától el lehessen vonat­kozatni. Az nj kor haladó szellemében olyan szervet kíván Gömbös Gyula a Nem­zeti Egységgel létesíteni, amely út­törői és élharcosai révén tekintély legyen. A nemzet megbecsülésére és bálájára számíthatnak azok, akik mego'dani segítenek a Trianon utáni ország problémáit. A Nemzeti Egy­ségben azonban csak olyaú emberek lehetnek, akik tndnak bisni és tud­nak küzdeni, mert akiből ezek a tulajdonságok hiányzanak, az nem tud előrejutni. Erős, öntudatos, cél­ját világosan látó egységes társadal­mat kell kialakítani, amely ered­ményt biztosító munkájával lepattan­tana majd Trianon bilincseit. A nagystílűén körvonalozott poli­tikai kérdések ntán rátért a mai ne­héz gazdasági viszonyokra és külö­nösen azokat a szempontokat fejte­gette, amelyeket egyes rövidlátó egyé­nek és különösen a kormány műkö­désé felett könnyen pálcát törő ellen­zékiek a kormány hibájául rónak fel. Ismertette, hogy a búza világ­piaci ára ma csak 5'30 P és igy a sokat gáncsolt magyar kormány mégiB elérte azt, hogy a magyar gazda a búzáért boletta nélkül is 6 pengőn felüli összeget kap már a legtávo­labbi piacokon is. Beszélt a gazdasági világháborúról, amelyet fegyelem és összetartás nél­kül nem lehet megvívni és amelyben a Vezér és a 8 milliónyi magyar akaratának egybe kell fonódni, majd igen meggyőző módon fejtegette, hogy a királykérdés megoldása most még nem időszerű. Végül türelemre intette a hallgatóságot a programm meg­valósításának tempóját illetően, mert az erők egyesítéséhez és azok révén a kitűzött munka elvégzéséhez hit, idő és kitartás kell. A szekszárdi kiállítás lsen nagyszabásúnak ígérkezik. A szekszárdi kiállítás és vásár meg­hívóit most küldi szét a kiállítás iro dája. Örömmel kell megállapítanunk, hogy az érdeklődés a kiállítás iránt olyan nagyfokú, hogy a kiállítandó tárgyak elhelyezése már eddig is igen n8gy gondot okos a rendeaőségnek. Nagy cégek és kisiparosok egy­aránt jelentkeznek és egymással versenyeznek a kiállításon való rész­vételért. A beérkezett jelentkezéseket látva, minden garancia megvan arra, hogy a kiállítást Jelkereső közönség nem egy sablonos, kisebbszerii látvá­nyosságban fog gyönyörködni, ha­nem olyanban, amely csonka hazánk, nagy területe mezögaadaságának, ipa­rának és kereskedelmének fogja hft tükröt adni. A mezőgazdasági kiállítás nívó tekintetében egy csöppet sem lesz alatta a Budapesten évente tartani szokott ilyen nemű kiállításnak. A több mint 600 darab európai vi­szonylatban íb elsőrangú állat pedig olyan részlete lesz a kiállításnak, amellyel ország-világ előtt lehet majd büszkélkedhetni. A vármegyei és az országos nagyipar jelentősebbjei mind kép­viselve lesznek a kiállításon, mig a kisiparosok közül már eddig is több mint százötvenen jelentkeztek a ren­dezőségnél. Borászati szőlészet, gyümölcsé- szét, kertészet mind igazolni fogj«, hogy Szekszárdon és vidékén terem Egy» «aáw ára 10 fillér»

Next

/
Oldalképek
Tartalom