Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-09-23 / 75. szám

XV. évfolyam.- 1 75. széni. Szekszárdi 1933 szeptember 23. TOLNAMEGm ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC Szerkesztőség és kiadóhivatal: I Főszerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. I Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető pengő I közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Előfizetési diJt Egész évre _ 12 pengő || Félévre_ — 6 Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milltméiersoronként 10 tlllér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerlll. Herczeg Ferenc hetvenéves. Szeptember 22 én hetvenedik szü­letésnapjára ébredt Herczeg Ferenc, az a magyar iró, kinek szellemi su- gárköre akkora teret és időt foglalt le, mint koránkban itt a Danavölgy« ben senkimásé. Égészen fiatal volt még, mikor kilépett önmagából és kezdett másokba lelket önteni s ma, mikor szinte tér és idő fölé emelke­dett, barázdában homlokán még min­dig ott fényeskedik a fiatalság, az eszmény és lelkesülés glóriája. E*ső dijat nyerne az a szobrász, aki róla mintázná meg a hetvenéves ember­ideált. Az az ut, melyet ő megtett, egy óriás lélektani fatam. Ezt a futamot csak ő tudta végigjátszani „Az arany- hegedűn“ . . . ö, aki „Ideerenek közt“ is itthon érezte magát; ő, aki „Bi­zánc“ elbukásba belenyugvó népét, mikor „Pogányok“ jöttek öröködbe, Uram, a „Honszerző“ hősök fanatiz­musával uj álmokra tudta gyújtani... ö, aki ^A fogyó hold“ alatt szebb magyar hazáról álmodik ; ő, aki mi* kor „OcBkay brigadéros“-ban elesik a magyar lélek, „A hét sváb“ tanyá­ján bujdosva, megtalálja azt . .. Herczeg Ferencnek, az Írónak szel­leme önmaga tükrében fürdik leg­méltóbban. Minden sora, melyekkel bennünket fél évszázad óta serkent és vigasztal, meg van pecsételve az Ígéret szent leikével és világosságé val. Az ő fénye mindnyájunkat meg* világit és megszentelt BUgalmazásait különösen most, elesettségében nem tudná nélkülözni ez a nemzet. Olyan ő ma, mint az elektrón, mely az egész világtörténést visszazengi. Minden remény csak tőle várható. Mert bár sohasem értette meg azokat a politikusokat, akik egy-egy kerü­letet választanak maguknak, hogy azt védjék, emeljék, vigasztalják: beállt ő ma az egész nemzet oltal- mazójának és vigasztalójának. Tet­tekké magasztositotta regényeit, szín­müveit, novelláit, mert érzi, hogy a mai világban tettek kellenek. Szavai vágytól, akarattól, tűstől átfűtött erők, melyek robbannak és gyújta­nak. S ma, mikor olyan sötét körű* lőttünk minden, sötét az ember, sötét a gondolat, sötét az erkölcs : ő hi* tét tudott bennünk ébresztőin a ma­gyar jövő iránt. A hetvenéves em­ber a magyar nemzet megifjitásán dolgozik. A Magyar Revíziós Ligában ő állí­totta talpra az uj magyart, aki a iáthafó világ mögött láthatatlan erők kel dolgozik, szellemóriásokat moz­gósít az elesett magyar igazság ér- pékében. Pázmány Péter vitairatai­ban nem volt több erő, mint azok­ban a cikkekben, melyekben Herczeg Ferenc hadakozik az ősi életyonalá- ból kisiklott nemzetért. 0 érzi át legjobban a mai magyar vívódását lelkének felsikoltását, jövőjéért való nagy aggódását. És ma, mikor cseppfolyós állapot­ban patabzik az erkölcs köröttünk, mikor egy egész világ berendezett sége esett széjjel: a történelmi fej lődés megszakadt fonalát kötözgetni egy liga íróasztala mellett : nem kis feladat . . . Mikor távoli országok külpolitikájának kulisszái mögül vissz hangja kél Herczeg Ferenc elgondo­lásának és seregeket látnnk megmoz dúlni a mi érdekünkben, mindig föl­ébred bennünk a hit, hogy az idők alkotója nem hagyja el a magyart... A politikai mágnesemberek mellé küld lángelméket, látókat, akik ve­zető csillagai a mi utunknak. A magyar belpolitikának már na­gyon régen nem aktív tényezője ő. Ne is legyen! Nem azért, mintha nem látna itt benn is világosabban és tisztábban mindenki másnál, hanem mert az ő osztatlan erejére és zseni­jére van szüksége a revíziós mozga lomnak, Egy-egy megjegyzése azon­ban ezen a téren sem kerüli el figyel­münket. „A háborn utáni időkben teljesen elvesztettem pártpolitikai érzékemet, — mondja a minap egy újságírónak. De Bzenlül hiszem, bogy most az országban csak egy .párt lehet: min­denkinek össze kell fogni 1 És csak egy pártprogram lehet: becsülettel dolgozni és talpraállítani az országot.“ Tehát ő, mint a szervezett reviziós munka megteremtője, a siker elen­gedhetetlen föltételének nyilvánítja a nemzeti egységet. A nagy emberek s nagy írók mindig erős kritikusai voltak a társadalomnak s Herczeg Ferenc is világosan látja, miképpen lehet áldásthozólag feltörni a magyar termőföldet. A régi Magyarország már összeomlott, az uj pedig még homályban van. Minden nagy katasz­trófa felborítja a lelkeket, de Her­czeg Ferenc ekéje alatt már torzso- lődik az uj magyar világnézet. Az a világnézet, molyban szent hitté neme­sedik egy nemzet feltámadása. Ma az egész magyarság szive ösBze dobban. A trianoni határok nem tud nak gátat emelni az érzéseknek, ame­lyekkel Herczeg Ferenc felé, a magyar igazságért küzdők legfiatalosabb és legfáradhatatlanabb férfia felé fordu­lunk. Egy megalázott és igaztalanul letiport nemzet imádsága és alázatos könyörgése száll az Ég Urához, hogy Herczeg Ferencet, ezt a nagy ma­gyar értéket még soká hagyja meg mai szellemi és fizikai erejében, hogy elvezethessen bennünket az „ígéret“ földjére. A Nemzeti Egység vidéki szervezetének értekezlete. Dr Marton Béla kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Egység pártjának országos főtitkára dr Zsindely Ferenc országgyűlési képviselővel, Vándor Lajos titkárral és a párt több tisztviselőjével együtt napok óta járja a vidéket és a kerü­leti központokon a szervezetek kerü leti és helyi választmányaival, to­vábbá a vezetőkkel értekezletet tartva meggyőződést szerez a szervezkedési munka eddigi haladásáról. Ezen kőrútján dr Marton Bála vár­megyénk területén megbetegedett és helyette Szekszárdra dr Zsindely Fe­renc jött le. A képviselő a Nemzeti Egység szekszárdi, őcBényi, decsi, sárpilisi, alsőnyéki, bátaszéki és alsó- nánai pártvezetői és választmányi tagjai előtt hatalmas beszédben nyi­latkozott az egység kiépítésének rész­leteiről. Az értekezlet a Polgári Ol­vasókör nagytermében pénteken dél­előtt folyt le, ahol Bodnár István kerületi pártelnök üdvözölte dr Zsin­delyt, rámutatva arra a forrongásban levő külpolitikai helyzetre, amellyel a magyar nemzetnek egységbe tö­mörütve kell szembe nézni. Dr Zsjndely képviselő beszédében — melyre jövő számunkban még ki­térünk — részletesen szólt úgy az általános európai konstellációról, mint p csonka ország társadalmi, termelési, termésértékesitési, gazdasági, pénz­ügyi viszonyairól és aktuális kérdé­seiről. A beszéd igen nagy hatással volt az egybegyűltekre, akik újabb tájékoztatást nyertek és erőt merítet­tek a szervezkedés terén még előt­tünk álló és még elvégzendő hatal­mas munkára vonatkozóan. A tetszészajtól és éljenzéstől sok­szor kösbeszakitott, nagykoncepcióju és minden frázistól mentes komoly előadás igen nagy hatással volt a hallgatóságra. Aá éljenzés lecsillapul* tával Bodnár István kerületi párt­elnök, majd pedig dr Ziigmond Fe­renc szekszárdi pártelnök meleg sza­vakban köszönte meg az értékes fel­világosításokat és a szervezet ragasz* kodását fejezte ki Qömbös Gyula, a Nemzeti Egység vezére iránt. Ezen az értekezleten jelentette be Bodnár István elnök, hogy a kerület községeire nézve oly fontos gemenc— keselyüsi ut kiépítésének Ugye a meg­valósulás stádiumában van, mert a minisztérium rendeletet adott ki arra, hogy ez az építkezés a bekötő utak programmjába felvétessék és hogy munkáinak jó része inségmunka cí­mén mielőbb elvégeztessék. A szekszárdi értekezletet megelő­zően csütörtökön Dombóváron, Pak­son és Tolnán voltak ilyen tájékoz­tató összejövetelek, amelyeken az ottani szervezetek kerületi és helyi választmányai igen nagy érdeklődés­sel hallgatták és nagy ovációkkal fogadták a központ kiküldötteinek értékes fejtegetéseit. A szervező munka egyébként a mezőgazdasági munkák elvégzése után megyeszerte újból teljes erővel megindul és igy vármegyénkben az ellenzék minden erőlködése dacára rövidesen a Nemzeti Egység erős vára teljesen kiépül. És erre égető szük­ség is van, mert ha a magyar falvak népe meg akarja vívni szent harcát a boldogabb magyar jövőért, akkor egyakarattal kell összefognia és támogatni kell a Vezért, aki százszor hitet tett már amellett, hogy Nemzeti Munkatervével igenis az egyetemes nemzeti öncéluaág szol­gálatába állott és annak szenteli min­den erejét, hogy önzetlen munkálko­dásából mielőbb jobb napok követ­kezzenek testileg, lelkileg megsanyar* gatott népünkre. A törvényhatósági bizottság e jhó 27-én összeülő rendes közgyűlésének az április hó elsejétől augusztus hó végéig lefolyt időszakra vonatkozó eseményekről Morvag László vm. tb. főjegyző, alispánhelyettes terje­delmes jelentésben számolt be. Mindenekelőtt kegyeleteB szavak­kal ismertette azt a megdöbbentő ese­ményt, amely szentandráBi Száváid Oszkár, a vármegye közszeretetben és megbecsülésben állott alispánjának hirtelen halálával érte a vármegyét. Mivel a megboldogult életében egy nagy családnak, a vármegye közön- Bégének volt feje, a| alispánhelyettes úgy vélte, hogy Sfévald Oszkár al­ispán emlékének méltóképpen akként áldoz a vármegye közönsége, ha őt Baját halottjának tekinti. Ezért szem­ben a gyászoló családnak azzal a szándékával, hogy a temetés a leg­egyszerűbb keretek között, elhalt al­ispánunk szülőhelyén, Danafőldvár községben menjen végbe, úgy intéz­kedett, hogy kihűlt tetemét Szombat­helyről Szekszárdra szállíttatta, a vármegyeház közgyűlési termében fel- ravataloztatta, s a vármegyeház falai között végbement gyászszertartás után bocsátotta el a törvényhatóság a nagy halottat utolsó útjára, a szülőhelyén levő családi sírboltba. Felkérésére a temetési szertartást fényes papi segéd­lettel Virág Ferenc pécsi megyés - püspök volt kegyes elvégezni, ezért neki a jelentésben is hálás köszönetét mond. Ugyanok köszöni Simontsits Elemér y. b. t. t., örökös mggye- bizottsági tagnak, hogy a vármegye közönsége ngvéban, dr Haypál Sándor vm. árvaszéfci elnöknek, hogy a tiszti­kar nevében, Sípos Ernő m. kir. kor? mány tanácsosaik, hogy a sirbatétel- nél elmondott megkapó és mélyen át-? érzett búcsúbeszédjük révén kegye­Egyes szám ára 10 fillér. i Az alispánhelyettes Időszaki jelentése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom