Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-09-02 / 69. szám
1933 szeptember 2. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Hz iskolaévadra (lányoknak és fiuknak intézeti fehérneműek Rész lény matrózruháK • Elölrésos ruhaanyagok BT ISKOLA CIPÓK -9S • Kalapok • Sapkák • Iskolatáskák (legnagyobb választékban Plrnitzer Sézsef és Vlai áruházában Szekszárdon között. Hogy vájjon elolvasta e az angol köziró mindazon ladományos könyveket és értekezéseket, amelyek a Dana-medencének a kérdésével,, a magyar és a nemzetiségi kérdéssel foglalkoztak a múltban és foglalkoznak a jelenben, nem (adjuk. De aligha hisszük, hogy a könyvtárt kitevő aDyag áttanulmányozására ereje és ideje lehetne. Szerencsére, nem is szükséges. — Minden könyv, minden betű helyett magából a valóságból, az élet tagadhatatlan igazságából leszűrheti most a maga igazságos és elfogulatlan Ítéletét. Csak egyet kell tennie. Kezébe kell vennie két kenyeret. Azt a kenyeret, amelyet ma Csehországban, magában az anyaországban esznek az emberek. És azt a kenyeret, amelyet ma Ruszinszkóban a Kárpitok alján fogyasztanak. Ezzel aztán el is dőlt a kérdés, hogy vájjon méltó- e Csehország arra, hogy „felszabadított“ nemzetiségei felett uralkodjék és azokat a „magyar iga“, a „magyar elnyomás“ után a boldogság országa felé vezesse. Ez a két kenyér, ha egymás mellé tehetné egy igazságos kéz, egymás mellé, a hófehér ropogós és kívánatos cseh eledelt, a fekete agyagos és szinte undort keltő ruszinszkói ke nyérrel, melyet az égvilág semmiféle állatja meg nem enne, de undorral fordulna el attól, ez az egymás mellé került két kenyér minden betűnél, minden szónoklatnál megcáfolhatallanabbul tenne tanusá got a hangzatos népboldogitás és felszabadítás hazug, hamis frázismivolta mellett. Ha ez a ruszinszkói „népeledel“, ez a megcsufolt kenyér odakerülhetne a Népszövetség genfi asztalára 1 Mennyi szörnyű vádat mond hatna el ez a romlott gyurma arról, a társaságról, amely politikai és diplomáciai ígéretek és a szomorú valóság között tátonghat. Ebből a ruszinszkói megcsufolt kenyérből egy lelkes magyarbarát ru ten, aki tizenhárom év után sem tudta elfeledni azt a kapcsolatot, amely Rákóczi hü népét oly elsza- kithatatlanul kapcsolta a magyar alföld kenyerettermő búzatábláihoz — most néma nagy szenvedésében — elküldött egyet mutatóba Budapestre. A kenyér most ott látható egyik ki rakatban, mint valami szokatlan és borzalmas „különlegesség“. Az emberek tétován és hihetetlenül állnak meg a „sütet“ előtt, amelyről nem akarják, nem tudják elhinni, hogy emberek számára sütötték. — Pedig valóban arra készült. Most, az aratás után, amikor gondot okos a busa- felesleg és amikor a cseh hivatalos jelentés még a maga fegyvertársait, a kisantantot is kizárja a buzaszálli- tás lehetőségétől, jelentve, hogy „az idei bő termés biztosítja az önellátást, annyira, hogy Csehország sehonnan sem hoz be gabonát“. A ruszinszkói kenyér minden jajszónál és panasznál jobban elmondja hogyan értelmezi a cseh felfogás a hatalmába kerített kisebbségek „ellá tását“. Mi magyarok eddig csak a békeszerződések pontjainak a becsületes betartását kértük. Népszavazást a nemzetiségi vidékeken. Most még ennél is tovább mehetünk s kevesebbel íb beérhetjük. — Hasonlítsák össze azt a kenyeret, amit a Csonkaország legszegényebb nemzetisége eszik azzal, amit Ruszinszkó jobb módú parasztjai ehetnek a győztes Csehországban. Ha a kenyér dönthetne ebben a kérdésben, Sisley Hudlestonnak nem sokáig kellene a magyar kérdéssel foglalkoznia. Az autótülköléstől megvadult lovak félholtra rugdalták gazdájukat. Augusztus 29-én délután a szek- ssárd—bonyhádi országúton ment Decher Illés felsőnánai lakos kocsija. Decher maga hajtotta a kocsit, amelyen rajta ült az anyja, továbbá özv. Fuhrmann Lipótné szintén felsőnánai lakoB. Decheréket utólérte a Bony- hád felé haladó postaautóbusz, amelynek a tülkölésétől a lovak úgy megijedtek, bogy Bzinte megvadulva száguldottak a kocsival, amellyel nekirohantak egy villanyoszlopnak és fel borították a jármüvet. Az összeütközés következtében az asszonyok a felborult kocsi alá kerültek, Deober pedig a lovak közé esett. Az asszonyoknak az ijedtségen kívül komolyabb baja nem történt, azonban Dechert a lovak úgy összerugdalták, hogy igen sulyoB belső sérüléseket szenvedett és be kellett szállítani a szekszárdi kórházba, Akik nem akarnak OTI székházat. csehesités folyik. A régi nemzedék még különbséget tud tenni a régi és mai uralom között, ő még átélte. De a fiatalok csak a cseh nézőszemponton át látják á helyzetet. Itt valamit tenni kell! Taktikáznak, húzzák a revíziót, hogy a régi emlékek elmosódjanak. Még szerencse, hogy a csehek segítségünkre vannak. Vasárnapra antirevizionista gyűlést hirdettek. A piactéren már szombaton megácsolták a szószéket, az emelvényt. Vasárnap délelőtt felvonultak a katonák, tűzoltók. A falvakból be- csőditett bírók is. A tűzoltók nagy trombitaszóval. Egy emeleti lakás ablakából nézem. Közben a rádiót hallgatom. Természetesen Budapestet. Megdöbbenve hallgatom. Szévald alispán halálhírét mondja ép be. A rádiót el- állitjuk és a gyűlés felé irányítom tekintetemet. A felhők sűrűn gyűlnek, annál kevésbé a gyűlésre tartók. Az egyenruhás nézőkön kívül optimista szemmel is csak 70—80 poltűk is sok az iskoláskorú. A lelke sedés nem nagy. Még a tisztek által betanított katonák sem tudnak nagy lelkesedést elővarázsolni, nemhogy a civilek. Érvekkel nem tudnak a szó nokok előhozakodni. A magyar nyelv szegénységéről beszélnek. A szlávok gazdagították nyelvünket. íróink nincsenek. Petőfi is az övéké. Vajmi kevés érv ez megcson kitottságunkra. Énekelnek, majd szétoszlik a gyűlés. Hatalmas záporeső szaksd ekkor le a városra. Ki ide, ki oda menekül. Egy kis falusi csoport a kapuszinbe áll. Lemegyek hozzájuk. Ezeken tapasztaltam a revizióellenes gyűlés visszafelé sütését. Eddig vajmi keveset tudtak a revízióról. Most, hogy gyűlésre csőditették őket és elmagyarázták nekik mit akar Magyarország, felébredt lelkűkben a magyar uralom emléke és felcsillanó szemekkel kérdik : mikor jönnek a magyarok ? Laptársunk a Tolna megyei Hírlap abból az indokból, hogy magasak az OTI dijak, ellene fordult annak, hogy Szekszárdon, a mai nyomorúságos hivatali helyiség helyett megfelelő helyiséget építsenek. Ezt az állás- foglalást nem tudjuk megérteni, mert az OTI dijak semmiesetre sem lesznek kisebbek a tolnamegyei és szekszárdi iparosoknál, ha a székházat a mai kritikán aluli helyzetében hagyják is meg és a pénztár feleslegeit ismét Budapestre szállítják fel, az ottani és más OTI pénztáraknál beállott hiányok pótlására. Mindenesetre nemcsak az iparosságnak, de az egész ország közvéleményének oda kellene hatni, hogy ezen túlméretezett intézmény dijai ne tegyék tönkre azokat, akik igen széles alapokra fektetett rendelkezés folytán kénytelenek az OTI tagjai lenni. Abban egyetértünk laptársunkkal, hogy jó lenne egy olyan intézményről is gondoskodni, amely az OTI dijak következtében tönkrement | abban nem tudunk egyetérteni, hogy a tervezett építkezéssel itt, épp az iparosoknak munkaalkalmat ne biztosítsunk és hogy a magas dijak ellenében a betegek télen hideg folyó sókon legyenek kénytelenek tartózkodni, sötét helyiségben végeztessék az orvosi vizsgálat és végül semmi olyan kényelem ne biztosíttassák ezen hivatalban segítséget, vagy jogsegélyt keresők részére, amely a higéniának a legminimálisabb követelménye. Teljesen érthetetlen laptársunknak az építkezés ügyében való állásfoglalása különösen most, amikor mi tisztán az OTI tagjai érdekében erős harcot vívunk azért, hogy a már elvitt 300.000 pengőn felül ne vigyenek el megyénkből minden keservesen kiizzadt fillért Budapestre, hanem ezekkel Bzemben adjanak valami ellenszolgáltatást is. Reméljük, hogy az ÖTI székház építése ügyében laptársunk revízió alá veszi álláspontját és az iparosság és az OTI tisztviselői és tagjai érdé;ári ruhást lehet összeszámolni. Köz«Szól a kakas már, Hajualodik már...» Ri— Ar— munkaadók eltartását biztosítja. De | kében megindult mozgalmat támoErzsébet Királyné Szálló Budapest, \V., Egyetem-utca 5. — (H Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki nri középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb lőrözöje. Egypincér-rendszer. Leszállított áraki 35 Szabó Imre, tulajdonos.
