Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-08-12 / 63. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG i 1933 augusztus 12. . Siegern Pick szalámi elismert legjobb minőségű, kapható sze­letelve és különféle nagyságú rudakban. leszállított árban Gauzep Ádám főszer- és csemegeáruházában Telefon 31 SZfikSZárd Telefon 31 Kereskedőknek és vendéglősüknek ► nagybani éren I ◄ érve haogadáaok és zümmögések ütötték meg flllttnket. Kérdestük siemfales dssembori tudósítónkat, aki asonban eddig édes-kevés hirt kttl- dött — mert mint halljuk, angol cikkeket ir a Magyar Cserkészbe — hogy kié ei a sátor. Titoksatosan súgta fülünkbe, hogy ex a Tolna— Somogy—Baranyaiak hires kar mes­ter éé, Róder Pál igasgatóé, aki most is ugylátseik valami kar összeállító- son dolgozik. Vezetőnk asonban csa­lódott, mert nem össshangtani műve­let váltotta ki a hangokat, hanem az ebédutáni ssiesstásás duettjének hang­jai szűrődtek át a sátor falain, mert a tolnamegyei cserkészek lelkes főtit­kára, Faludi Ferenc is itt pihente a fáradalmait. GyorB öltösködés és az­után beléptünk a pártás kapun, ahol nagy volt a sürgés-forgás, mert e nap délután a tolnamegyei fiuk nem­zetközi ozsonnát adtak. Erre köteles minden fiú egy külföldi vendéget hívni. Szendvicsből, jó friss vízből, délről félretett egy-egy jó falatból áll a vendéglátás. A mi fiaink azon* ban kitettek magukért és éppen ak­kor kukkantottunk be egyik sátorba, amikor néhány cserkész dr Tóth Bála öregcserkéss felügyelete alatt a fagy­laltot rázta, a pár évvel ezelőtt aján­dékba kapott fagylaltgépben. Egy másik rész Ácb Sándor tanár által hozott sodronykötél kifeszitésén dol­gozott, mert fiaink vittek magukkal egy „Strohschneider“-1 is, aki ezen este produkálta magát két és fél­méteres magasságban. Ott láttuk a kis Fóglein Jánost is, akinek szólója kedvéért Róder igazgató két napi próba után betanitotta a tolnaiakat, somogyiakat és baranyaiakat „Ima a hazáért“ cimü müdalra, amellyel nagy hatást váltottak ki. Szívélyes búcsú után otthagytuk a muskátlis kis sátrakat és a jó marasztaló ho- mokutakou a svédekhez kerültünk, akik éppen nagy örömben voltak, mert közöttük volt fess cserkészru­hában trónörökösük, bájos feleségé­vel együtt. Belátjuk, hogy a mi fiaink, akiket vezetőembereink közül senki sem keresett fel, méltán irigyelték a svédeket, akik iránt leendő uralko? dójuk is oly nagy érdeklődéssel vi­seltetik, hogy hatalmas utat tett azért, hogy a gödöllői táborban fel­keresse őket. Minthogy a cseheknek utasításra sürgősen hsza kellett ntazniok, egy üresen maradt táboron az irakokhoz és egyiptomiakhoz kerültünk. — Ez utóbbiak nagyon benatultak már a pesti életbe és nagy készséggel ka­roltak bele csoportnak egyik Bzőke Vásároljon jó dorogi, tatai töjás-, darabos, vagy kockaszenet, gáz­gyári kokszot STEIGER-nél. Hosszuhetényi és magyaregregvi saját égetfitelepérfil füst- és szagmentes faszenet és Retorta-faszenet nagyban és kicsinyben házhoz szállít STEIGER* A Magyar—Belga rt képviselete. ElsfirendQ Purfina óla), benzin és petró­leum kapható STEIGER-nél. Kovácaszén, dunakavics, homok, tégla, cement, mész és fedő­lemez nagyban és kicsinybeni eladása. STEIGER, SZEKSZÁRD, női tagjának karjába, hogy a fény­képezőgép elé álljanak. A skótok hatalmas, de nagy takarékossággal (elég kis sátorban ketten tartózkod­nak) összeállított táborának megte­kintése után autókra kaptunk, hogy megrövidítsük utunkat és eljuthas­sunk még az amerikaiak és franciák hatalmas táborába. Mielőtt azonban idejuthattnnk, az ezermesterek tábo­rán kellett keresztülmennünk. Ez nagy élvezetet nyújtott, mert oly sok művészet, ötletesség, szépség, tiszta­ság és praktikusság volt ebben a tá­borban, amely messze túlszárnyalta az összes táborokat. Igaz, hogy ez a tábor nem szegény emberek fillé­reiből, máról-holnapra épült, mint a mi fiainké, hanem bőkezű mecéná­sok és nagy technikai felkészültség állott mögötte. Nagy, messze látszó tömör kapuk hirdették az amerikai és francia cser- | készek táborát. Az amerikaiaknál | luxoriozus sátorberendezések, gummi | párnák, nagy hűtőkészülékek keltet j ték fel a figyelmet, a fran cia tábor ban pedig a gyarmatok színes népe. Az arabok mecsetszerü kapuja gyö­nyörű látványosság volt. Sokan török tábort sejtettek ott, de amikor erről beszéltek, mindig akadt egy-egy szem­füles és önérsetes francia, aki udva­riasan tiltakozott, hogy nem törökök azok, hanem franciák. Ez a nemzet, amely vezető volt abban, hogy nem­zetiségek szerint hamis statisztika alapján szétdarabolják a mi orszá­gunkat, nem tűri el, hogy gyarmatai lakóit nemzetiségük szerint nevezzék, ők a távol forró égőv alatti gyarma­tok népét is franciáknak hirdetik és követelik. Sok érdekeset láttunk. De tán senki- sem veszi rossznéven tőlünk, hogy ebben a világvárosban, amelyet a külföldiekből, a vidékiekből és a buda­pestiekből legalább 50—60.000 em­ber keres fel köznapokon is, nekünk mégis csak a mi mnskátlivirágos táborunk mosolygós arcú fiai voltak a legkedvesebbek. 8. A szálka-ebesl ut építésére hirdetett pályázat eredménye. E hő 10 én délelőtt járt le az oly­annyira fontos szálka—ebesi ut épí­tési munkáira hirdetett versenytár­gyalás batárideje. A kitűzött idő­pontig hat vállalkozó cég adta be ajánlatát. A bizottság Morvay László alispánhelyettes elnöklésével a pályá­zók jelenlétében bontotta fel a zárt ajánlatokat, amelyek eredménye a következő: Fehér Jenő Baja 28.232 pengő, Fábián és Katanics Szék szárd 29 436 pengő, Czukor Sándor Baja 32 086 pengő, Stauber István Szekszárd 32.196 pengő, Kánig Ja­kab Danaföldvár 34.226 pengő, Barta Károly Nagykanizsa 38.681 pengő. Az alispáni hivatal az ajánlatoknak Egy emlékezetes kirándulás. Peri­fériáról vasárnaponkint „filléres autó­busz“ indul a Balatonhoz. Múlt va­sárnap eseménydus volt a kirándu­lás, hogy mennyiben, aat csak sej­teni lehet, ha megtudjuk, hogy azóta veszélyes huzatni a következő nótákat: »TQzesboru Badacsony, Az én rózsám alacsony, Feredik a Balatonyba.« Továbbá: »Zavaros a Tisza vize, nem tiszta. Bevezettem kis pej lovam, nem issza.« De ferde szemmel nézik az eset szenvedő hősei azt is, ha valaki Fráter-nótát rendel, mert a fráter szóra célzásnak látazó rim a — krá tér. Arról pedig szó sem lehet, hogy a társaságban valaki a Vezúv, Aetna vagy Popocatepetl szókat ejtse ki.'.. { No de kezdjünk kissé világosab- | ban beszélni:. az államépitészeti hivatal által leendő felülvizsgálata után fog a munka oda ítélése ügyében e hó tizenhetedikén dönteni. Mivel a helyi, illetve megyebeli vállalkozó cég ajánlati végösszege és a legolcsóbb idegenbeli vállalkozó pályázata között lényegtelen a kü­lönbség, reméljük, hogy a vármegye az itt adózó szekszárdi vállalkozó javára fog dönteni, mert hisz ez ma­gának a vármegyének is előnye és meg is van hozzá a joga, hogy ilyen esetben a helyi vállalkozónak adja ki a munkát, mert igy a kereset az itteni mnnkások révén a mi várme­gyénkben marad. ­Harmatos hajoálon előállt a fris­sen, szép buzavirágszinre festett autó­busz és a kocsi színéhez igazodva beszálltak a nefelejts-szemű, égszín­kék ruhás hölgyek, kikhez (képlete­sen szólva) harmonikusan simultak az urak kék strandkabátjai. Aki a perifériái szomjúságot ismeri, nem fog csodálkozni, ha elmondjuk, hogy az autóbusz tetejére — még jeget is rakták fel. Ily körülmények közt kissé sokáig tartott az utazás, meri Somogy megyének nem egy szép, ár­nyas helyén megálltak azon a címen, hogy hűteni kell a — motort. De az ily hűtés egyszersmind fűtés és mire a kék kocsi kékruhás utasai meg­látták a kék Balatont, el is fogyott a — jég az autóbusz tetejéről 11 Költői szavakkal szeretném a Ba­latont magyar Tenger-nek nevezni, Szülők figyelmébe! Rendkívül jutányos ár! Erzsébet Leányotthon (Studentinenheim) Győr, Andrássy ut 42. szám Ideális otthon, gondos, vallásos nevelés, obsolut felügyelet, napi rendszeres kor­repetálás, idegen nyelvű társalgás. Havi ellátási dij 60 pengő, mosás nélkül 50 P RITTER ERZSÉBET 539 de a „tenger“ szót — tekintettel a délutáni eseményekre — mégis in­kább mellőzöm. Még arról sem írok, hogy a társaság útja sok helyen ha- rágós zöld tengeri- táblák közt veze­tett, mert nem akarok senkivel ku- koricázni. No de tartsunk sort. Mindenekelőtt a htts habokat ke­resték fel, hölgyek és urak egyaránt többé-kevésbé igéző fürdőruhákban. A mai gazdasági viszonyok közepette anyagpazarlás nem igen volt tapasz­talható és igy a patyolat testek je­lentékeny része az áldott nap hevé­nek hosszas élvezetétől szép pirosra sült. Ez a „sült“ szó is egy modern kitalálás, a régi magyar nyelv „sült“ helyett azt mondta, hogy pecsenye. Eb a mi történetünk szereplőinél ez a kifejezés találóbb is. Hiszen ameny- nyire e sorok Írója ért a főzéshez, a pecsenyét is sttrün kell kenegetni, igaz, hogy nem utólag egy,héten át. Am hagyjuk az intimitásokat. ' Fürdés után a filléres hajóval Fü-' redre utaztak és ott volt az ebéd is. Állítólag a jó badacsonyival is úgy bántak, mint a somogymegyei árnyas pihenőkön a jó hazai nedvekkel. Hi­szen mindez eddig még nem lett volna baj, ha ki nem tört volna dél­után a vihar és pedig a szónak úgy valódi, mint átvett értelmében. Hogy egy kirándulás nem bonyo- lódhatik le kiadás nélkül, az termé­szetes, de kétszeres kiadás, pláne ily kiadós kiadás az már kellemetlen. Jelen esetben nemcsak a társaság­nak volt az, hanem állítólag a mat­rózoknak is. Azonban van elég viz a Balatonban és másnapra megint szép fehér volt a hajó. ' Az igazság kedvéért meg kell je­gyezni, hogy két ur, aki arany gom­bos kék kabátban és fehér ellenten- gernagyi fövegben gyakorlott vizen­járó benyomását keltette, stílszerűen csak akkor kapta meg a tengeri be­tegséget, amikor a szárazföldre léptek. — De bontsunk fátyolt a múltakra, mert Perifalván most nagyon gya­kori két jólfésült urnák látogatása és az „illetékes tényező“ pengéi a sok köszörüléstől már oly vékonyak, mint a balatonparti sás, amely a vasárnapi vihar alkalmával rémülten hajlado­zott, amikor perifalvai üdvözlet érte. Jövő vasárnap megint megy a kék autóbusz, de értesülésünk szerint ez­úttal az öreg tengerifarkasok — ke­serű feketekávét is visznek a kula­csokban. Hdromszobós uccui Kertes hóz nov. 1-ére kiadó. Petőfi ucca 39. sz. Kánikulai rlnort a nerlferlákről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom