Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-08-05 / 61. szám
V. évfolyam. 8. szám. 1933 augusztus 5. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÄGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE . _______________________________________HIVATALOS LAPJA _______________ Fe lelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. titkár. I Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 A biztos taharmánytermeszlés akadályai Irta : Győrffy Jenő ny. főadjunktus. Manapság, mikor a gabonatermesztés majdnem csőddel fenyegeti a gazdát, mert a gabonatermesztés majd nem ráfiietéssel jár, olyan jövedelmi forrást kell bistoBitani a gazdának, mely biatos és jövedelmező is. Ez a jövedelmi forrás volna az állattenyész tés, ha a takarmányt biztosítani tudjuk. Mennél jobb takarmányt adunk állatainknak, annál több hasznot látunk utánuk. Á legjobb téli és nyári takarmány a lucerna és lóhere, tehát igyekeznünk kell ezekből minél több szénát produkálni, hogy állatainknak tápdus takarmányt adhassunk. Minden egyoldalú termelés azt okozza, hogy bizonyos rovarkártevők elszaporodnak és ha nem védekezünk ellenük, termelésünket lehetetlenné tesszük. Így vagyunk a lucernával, lóherével íb, mert ezek kártevői is elszaporodnak és bizony a télen a gazdának egy, sőt sokszor két ka szálását is elviszik, ha nem védekezik ellenük. A lucernának legnagyobb kártevője a lucernabogár. Ez nagyon ha sonlit a katicabogárhoz, de annak a nyaka fekete, ezé piros és erről na gyón könnyű felismerni. A lucernabogár maga is, de még inkább a lárvája pusztítja a lucernát. Az első kaszálás után jelentkezik a lárvája és a lucerna sarjadzását lehetetlenné teszi, mert az előtörő kis hajtásukat azonnal elrágja. Ezen tevékenységének a következménye az, hogy a lucerna 14—16 napot íb késik fejlő désében. A második kaszálás után jelentkezik a bogár második nemzedéke, mely ugyanúgy késlelteti a lucernatábla kizöldttlésót, mint az első nemzedék tette az első kaszálás után, tehát a két kaszálásnál már 28-^-30 napot, vagyis egy hónapot vesztünk, ezzel azután egy kaszálást is elvesztettünk. A lucernabogárral együtt, vagy külön is jelentkezik sokszor a lu •ernaböde is. Ez kisebb és kerekebb, mint a lucernabogár, hátán 24 fekete pont van, melyek azonban legritkább esetben állanak egyedül, hanem min den irányban összefolynak, végeredményben majdnem fekete az állat. Ez is a lucerna levelét rágja lárvá jával együtt. — A lucernaböde által megtámadott lucerna messziről szinte fehérnek látszik, annyira lehámozta a leveleket ez a kis bogár és lárvája. A lucernaböde előfordulhat lóherén is, kártétele itt is olyan, mint a lucernán. Mindkét bogárnak több nemzedéke is van, tehát minden kaszálás utáni sarjadzó lucernára jut belőlük. A lóherének van még egy veszedelmes bogár ellensége: az Apion, ez azonban a magtermést pusztítja és a lombozatban csak csekély kárt okoz. Ez a bogár igen kicsi, fekete, hosszú ormányban végződik a feje, lábai egészen, vagy részben sárgák. Több faja van, amelyik a lóhere termését pusztítja. Már most az a kérdés, mit kell tennünk, hogy ezen kártevőket a legolcsóbban és legkiadősabban pusztíthassuk. Ismerve az állat életmódját, nagyon kiadósán és olcsón tudunk ellenük védekezni is. Már az első kaszálás előtt meg tudjuk állapítani, hogy lesz-e bajunk ezen kártevők lárváival a kaszálás után. Ha ugyanis kaszálás előtt sok piros lucernabogarat és téglavörös lucernabödét látunk, akkor biztosra vehetjük azt, hogy kaszálás után sok lesz ezeknek a lárvája is, tehát védekezni kell ellenük, hogy a lucerna sarjadzását biztosítsuk és a 14—15 napot el ne veszítsük, ami késedelmet a sarjad zásban esek a lárvák okoznának. — Ugyanígy megállapíthatjuk már a második kaszálás előtt, hogy kelbe védekezni a második kaBzáláB után. Mindkét kártevő ellen egyformán, arzénpermetezéssel védekezhetünk. — 1/s°/o-os arzénoldattal megpermetezzük kaszálás után a lucernatarlót és az a kevés arzén, ami a csonkokra, levelekre jut elég ahhoz, hogy úgy a bogarak, mint a lárvák elpusztuljanak. Már 2—3 nap múlva találhatunk elpusztult állatokat. A fő azonban az, hogy jól permetezzünk, vagyis a permetlé csak finom köd alakjában érje a lucernatarlót, de a csonkokról le ne csurogjon, mert a bőven, szinte csurgásig való permetezéssel nem érünk el eredményt, hisz a lecsurgó permetlében lévő mérget a föld issza be, ezt pedig sem a bogarak, sem a lárvák nem eszik meg, tehát el nem pusztulhatnak tőle. A lóhere Apion bogara ellen is arzénnal permetezünk, de itt nem elég csak egy permetezés, hanem az első permetezés után 6—8 napra meg kell ismételni a permetezést, de itt mindég egyszázalékos oldatot hasz nálunk. Különösen sok Apion gyű lekésik össze a boglyahelyek körül, tehát itt különös gonddal permete zünk, mert itt irthatjuk őket tömegesen. A permetezés után 15—20 nap múlva a megpermetezett lucerna bát ran etethető, az állatok nem fognak megmérgeződni. Ha eső is jön közbe, akkor még előbb is etethető a lucerna mérgezés veszélye nélkül. Még egy igen veszedelmes ellensége van a lucernának és lóherének, de ez már nem az állatok közül kerül ki, hanem a növények közül, ez az aranka, mely élősködő a lucerna és here szárán élősködik és azt teljesen megfojtja, kipusztitja. Az ország bevetett lucerna- és hereterületeinek körülbelül a nagy átlagban 40°/0-a van megfertőzve arankával, de kivételesen vannak olyan területek is, melyeknek 70°/o a volt arankás. Ezt az óriási kárt is biztosan elháríthatjuk magunktól, ha a hatóságilag kipróbált és jól bevált arankairtó szereket használjuk fel arankairtásra. Elég már az is, ha 5%>-os oldattal megpermeteszük alaposan az arankás foltokat és azok széleit, hol még egyes töveken a lucernán látunk arankaszáiakat. Egy négyzetméter területre kell egy liter folyadék, tehát 100 Q-métert 1 hl folyadékkal tu dunk megpermetezni. Az egyszer megpermetezett földön többet aranka nem jön elő, a lucerna, lóhere pediV az első esőre azonnal kihajt és termést is ad. Minden gazdának, de különösen azon gazdáknak, kik lóheremagter- mesztéssel foglalkoznak érdeke az, hogy az arankát kiirtsák, mert az arankamentes magért sokkal jobb árat fognak elérni, mint az arankás mag. ért, tehát ki az arankát irtja, saját jövedelmét gyarapítja ezzel. GAZPAHIREK. — Julius havi tejárak. A Közös Árjegyző Bizottság julius hónapra a vaj árát — az árkiegészítő alap hozzájárulásának figyelembevételével — 2 50 pengőben állapította meg. — A kötött megállapodások alapján — 3 pengős alapot tekintetbe véve — ezek szerint a következő tejárak kerülnek kifizetésre julius hónapra: 10*5 f. a tejárnál fizetendő 85: 10-2 > » 9 8'2 98 » > > 78 97 * > 9 7*7 96 > > > 76 95 > > 9 75 94 » 9 i 7-4 9 3 > > » 73 92 » 9 7-2 9-1 » 9 9 71 9 » 9 » 7 8 9 > > 9 69 8 8 > 9 9 6*8 8 7 > 9 9 67 8"6 » 9 9 66 8*5 » 9 9 65 8*4 » > 9 64 83 > 9 9 63 82 > > 9 62 81 > > 9 61 8 > 9 9 6 ! Szekszárd, 1933 julius 31. Tolnamegyei Tejazövetkezetelr Szövetkezete. 2 vagy 3 szobás lakás kerestetik esetleg november 1 re 2 magányos urinő számára. — Cím a kiadóhivatalban.. A szekszárdi királyi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságtól. 5358—1933. tkv. sz. Árverési hlrdetmény-kivoniiL A Tolnavidéki Polgári Takarékpénztár végrehajtatónak, özv. Markos Jánosné, Zimmermann Lajosné, Hauszknecht Istvánná, Markos Lajos és kk. Markos józsef végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. évi LX. te. 144., 145- és 147. §-ai értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 1050 pengő tőke- követelés, ennek 1932. évi április hó 5. napjától járó 8l/.°/o kamata, 20 pengő 20 fillér óvásdij, 1|3 °|0 váltódij és 108 P 90 f eddig megállapított per- és végrehajtási és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 26 P 40 f költség, valamint a csatlakozottnak kimondott Scheidler Józsefnek és nejének 48 f tengő tőke és járulékai és özvegy ScheidI ánosnénak 335 pengő tőke és jár. behajtása végett, a szekszárdi királyi járásbíróság területén levő, Mözs községben fekvő s a mözsi 864. számú betétben I. 1—2. sorszám 9927. i és 9928. hrsz. alatt felvett 278 Q-öl kertre I és házra, udvarra 1030 pengő kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Mözs község házánál megtartására 1933. évi szeptember hó 25. napjának délelőtt 9 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. évi LX. te. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron eladni nem lehet, (1908 évi XLL te. 26. §.) Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10°/c-át készpénzben, vagy az 1881 :LX. te. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek elöleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881 :LX. te. 147., 150., 170. §§.; 1908 : LX. te. 21. §). Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908 :XLI. 25. §). Szekszárd, 1933. évi május 30. 518 Dr Péter, kir. járásbiró. Kiadó lakás Egy kétszobás, komfortos lakás kiadó Szekszárd, Bezerédj-u. 23 alatt a mi Anno-HUen Jól és olcsón letet nyaralni napi 3 pengi 50 fillérért Augusztus hó 1-ére még néhány szoba kapható. Cim: Anna fürdő, Lengyel. (512) Vadászat félbehagyása miatt 4 és l/a éves Marka kan vizslámat jó helyre olcsón eladom. Bakoss László, Kötesd. 521 479—1932. vght. Árverési hirdetmény. Dr Kunczer Jenő szekszárdi ügyvéd által képviselt Bogár András decsi lakos javára, 2000 pengő tőke és több követelés járulékai erejéig a szekszárdi királyi járásbíróság 1932. évi 2147. számú végzésével elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedőktől 1932. évi julius hó 13-án lefoglalt 3248 pengőre becsült ingóságokra a szekszárdi királyi járásbíróság Pk. 13.318—1933. számú végzésével az árverés elrendeltetvén, I annak az 1908. évi XLI. te 20. §-a alapján j 1 a foglalási jegyzőkönyvből ki nem tűnő más | foglaltatók javára is, az árverés megtartását elrendelem, de csak arra az esetre, ha kielégítési joguk ma is fennáll és ha ellenük halasztó hatályú igénykereset folyamatban nincs, végrehajtást szenvedőknek Decs szőlőhegyen és folytatólagosan a községben leendő megtartására határidőül 1933. évi augusztus hóit). napjának délelőtti 9 órája tüzelik ki, amikor a biróilag lefoglalt traktor, cséplőszekrény, termények, hordók, kádak s egyéb ingóságokat a legtöbbet ígérőnek, — de legalább a becsár kétharmad részéért — kész- pénzfizetés mellett el fogom adni, Szekszárd, 1933. évi julius 14. Meuschl Károly 522 kir, bir. végrehajtó* Egyemeletes uj saroküilet és bárház a főútvonalon, Pécsett, nagyon olcsón eladó. Harminc évig adómentes, 15 évig pótadómentes. !— Tőke- befektetésre kiválóan alkalmas. — Tiszta évi (uetto) hozama 5300 pengó. — Bővebbet: Kobold Bio igazgatósága, Pécs, Basamalom-ut 4. 519 Molnár-féle nyomdai mfiintéset és szab. iróalzatgyár rt. nyomása, SiekBzárd.
