Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-06-17 / 47. szám
XV. évfolyam. Szekszárd, 1933 juntas 17. 47. szám. TOLNAHEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Tel efon szám 85 és 102. Előfizetési dl]; Félévre _______6 pengő. | Egész évre______12 pengő. I Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Felelői szerkesztő: BLÁZSIK FERENC. A lap megjelenik minden sierdán és ■sombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kflldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamit t a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Zászlóbontás. Irta: vitéz Marton Béla országgyűlési képviselő, a Nemzeti Egység Pártja országos ügyvezető főtitkára. Ma, amikor forradalmi lázban ég fél Európa, amikor egyik állam a másik után keresi a kivezető utat a világháború maradványaként kavargó zűrzavarból, szinte mindennap egy- egy létkérdést kell megoldaniuk a nemzeteknek éB az egyes embernek egyaránt. A marxista tanoktól megcsömörlött tömegek lelke felett sorban győzedelmeskedik a nemzeti eszme, a déli olasz népnél őppugy, mint az északi németségnél. Á magyarság is ösztönösen érzi, hogy — miként annyiszor a történelem folyamán — a boldogulás csak nemzeti alapon állva érhető el, de amig az említett nagy nyugati nemzeteknél a nemzeti eszmének ez a térhódítása többé-kevésbé forradalmi megrázkódtatásokkal járt, addig a maroknyi magyarság csak egy szívósan követett és a saját történelme által előirt fejlődési vonal mentén baladva vehet részt a mai korszak eszmékért való harcaiban. Ösztönösen érzi a magyarság azt is, hogy a nemzeti gondolat győzelméért vivott küzdelemben bármilyen hazafias és végeredményben egyetlenegy célra törekvő, de azt más-máB utakon kereső mozgalmak nem hozhatják meg a nemzeti társadalomnak azt az áttttőerejét, mely egyedül képesíti a nemzetet arra, hogy a roppant idők nagy követel• ményeinek megfelelhessen. Az eszmékért való harc korában végleges győzelmet és maradandó gyakorlati értékeket biztosítani csak fegyelmezett, szervezett és egyetlenegy vezért követő tömegekkel lehet. Éppen ezért meg kell teremteni a nemzetnek azt az egységét, melynek hiánya már háromszor vitte a sir szélére a nemzetet: a Muhi-pusztán, Mohácsnál és a trianoni békekötés idején. Meg kell és meg fogjuk teremteni a nemzet egységét, bár tudjuk, hogy itthon, a megnyomorított csonka ország határain belül is vannak ennek az egységnek ellenségei.— Vannak, akik történelmi tudás líján ellenfeleink s vannak, akik még ma sem tudják alárendelni egyéni érdekeiket a nemzet egyeteme szolgálatának. Ezekkel szemben mi csak egyetlen, legfőbb törvényt ismerünk s ez az, hogy mindennél és mindenkinél előbbre való a Nemzet. Ez a „ nemzeti öncéluság“ értelme. Gömbös Gyula a Nemzeti Egység mozgalmának Vezére a forradalmi megmozdulások idegen gondolatvilága helyett a nemzet boldogulását — mindnyájunkal együtt — egy évezredes történelem folyamán kialakult közös sorsból fakadó testvéri összefogásban látja. A történelmi szükségesség minden magyart egy táborba parancsol. A Ne na? éti Egység szervezetei tehát az egész országban, mind a 3440 községben és városban azzal a céllal alakulnak meg, hogy ez az egy táborba való tömörülés a bennünket környező veszedelmekre való tekintettel minél gyorsabb, egyszerűbb és maradandóbb legyen. — Az idegenből importált „osztályöntudattal“ szemben a ma gyár nemzeti öntudaton alapuló szervezettséget hirdetünk és meg vagyunk győződve, hogy ebben a munkánkban magyar és idegen ajkú hazánkfiai egyenlő mértékben lesznek segítségünkre annál is inkább, mert hiszen egy történelmi múltú nemzet, mint a megyar, nem mondható egyszerűen természeti terméknek, hanem azt egy viszontagságos évezred kovácsolta össze kulturális egésszé. — Tudjuk, hogy amennyire szükséges megoldanunk a gazdasági kérdéseket, épp oly szükséges leküzdendők az uralkodó lelkiválságot is. A világ gazdasági bajai régen megszűntek volna már, ha ennek a lelkiválságnak nyomán fakadó politikai feszültség veszített volna erejéből. Mert, bogy a világ s az egyes nemzetek gyógyulása elsősorban erkölcsi kérdés, erre döntő bizonyíték az, amit a fasizmus Olaszországban teremtett. Tudjuk, bogy a feladat, melyre vállalkoztunk, túlnő minden egyes ember lelki és szellemi méretein. De éppen ezért mondjuk, hogy csak a nemzet egyeteme képes oly erőt létrehozni, mely a belső és külső ellenfelekkel szemben feltétlenül biztosítja az eljövendő nemzedéknek életlehetőségeit. Több, mint nyolc millió magyar számára küldjük szét meghívónkat egy oly kélfogó ünneplésre, melyhez hasonlót nem mutat fel a magyar történelem. Mert ha lett volna ilyen valaha, Magyarország nem állana ma ott, ahol immáron harmadszor áll. Abban a meggyőződésben hívunk tehát minden magyart a Nemzeti Egység zászlaja alá, hogy ha nemcsak ajkunkon hordjuk a hazafi- ságot, hanem alázatos lélekkel cse- lekvűleg műveljük a magyar jövendőt s ha mindenki mindennap szentel néhány percet a Nemzeti Egy- ség gyakorlati megvalósításának, akkor biztosítjuk az állam erejét, minden egyed ember boldogulását és az eljövendő magyar feltámadást. A szekszárdi HONSZ nagyszabású akcióm a klshaszoiAórlók érdekéken. A Hedirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Sző vétségének Szekszárdi Csoportja körültekintően gondos tanulmányra valló hatalmas beadvánnyal fordult az Országos Főldbirtokrendező Bírósághoz, kérve a kishaszonbérlők ügyei körül felmerült számtalan vitás kérdés elintézését. Dr Várady Gábor a Főldbirtokrendező Bíróság Szekszárdra kiküldött és a helyszinén tárgyaló bírája felolvastatta úgy ezt, mint a Tolna megyei Földbérlők Szövetkezete által előterjesztett beadványt. A tárgyaláson megjelent érdekeltek nagy elis méréssel nyilatkoztak a HONSz mindenre kiterjedő beadványáról, amely a törvény és a kiadott rendeletek teljes ismeretében egyes esetekre vonatkozóvá általános bérelengedést kér (nem pedig bérleszállitást, mint a Szövetkezet) és olyan módszerekre mutat reá, amelyek alkalmazása lényegesen megkönnyítené a kishaszon- bérlők helyzetét. A beadvány felolvasása után a Földbérlő Szövetkezet jelenvolt tagjai maguk is kénytelenek voltak beismerni, hogy a HONSz előterjesztése a bérlők érdekében sok olyan dolgot tartalmaz, amikre ők nem is gondoltak. A kilenc írógépeit oldalra terjedő beadvány 20 pontban foglalkozik a törvény keretén belül teljesíthető kívánságokkal, amelyek bizonyos tekintetben bérelengedéBről,a szekszárdi területek bérének 25, a palánkiak bérének 40% kai való leengedéséről, a kérelmezők érdemességének megállapításáról, a birtokba helyezés hatásköréről, a várdombi kishaszonbér- lők úthasználatáról, a zárgondnoki dijak eltörléséről, az adó arányos kivetéséről, a folyó bérletek és bérhátralékok körülirtabb nyugtázásáról, a hadiárvák házhelyhez juttatásáról, a bérhátralékok beszedési módjáról és az e tekintetben létesítendő egyes- ségekről, a bérlők választmányának megalakításáról, az önhibájukon kívül fizetni képtelenek bérletéről, a juttatási sorrendről, a hátralékok kamatáról, a HONSz és a bérlőszövetkezet tagjainak uj egyességérő), a visszajuttatott területek bérbeadásiról, a hasznavehetetlen területek terhérő), a hátralékosok kamattérítéséről, a negyedévenkénti bérfizetésről, a 10 kg búza kezelési költség visszatérítésé- ről, a decsi haszonbérlők ügyének méltányos elintézéséről, valamint 10 kg búza kezelési költség szedésének megtiltásáról szólnak. Hieszük, hogy a HONSz nak a kisbérlők érdekében előterjesztett ezeket a kívánságait a bíróság minden tekintetben honorálja és ezzel legfelsőbb hatósági helyről is elismeri majd az értékét annak a munkának, amelyet a HONSz tagjai érdekében oly önzetlenül folytat. OrszúSzűszUI felavatása Gyönkön. Amikor megjelent Urmáncay Nándor cikke a vidéken felállítandó országzászlók ügyében, Tolna megyében az első ezirányu mozgalom Gyönkön indult meg dr Illgenn Aurél ügyvéd kezdeményezése folytán. A munkát és a költséget a leventeegyesület és a gimnáiium cserkészcsapata együttesen vállalta, a kivitel pádig elsősorban Schmidt János főjegyző érdeme volt, aki a fiatalság lelkes agilitásával vette kezébe az ügyet. Május 28 ra, a hősök vasárnapjára volt tervezve az országzásaló felavatása, melyet a Kossuth Lajos tér déli sarkában, kis árnyas parkrész keretében állítottak fel, szemben az aj, emeletes községházával, a háttérben az impozáns, gótstilü evangélikus templommal. Itt a hősök emléke tőszomszédságában legméltébb helyen áll a zászló és festőleg sem lehetett volna szebb pontot kiválasztani. Az ünnepély első terminusának betartását sajnos, az utolsó percben lehetetlenné tette az időjárás és az ünnepi szónokként felkért dr Pesthy Pál ny. miniszter óhajához képest két heti halasztást szenvedett. Ennek következtében igaz, hogy gyönyörű nyári időben folyt le a felavatás junins 11-én, viscont azonban időközben egy másik tolnamegyei lelkes község megelőzte Gyönköt és így ott avatták fel a megye első ország- zászlóját. Napsütéses, de amellett kellemesen hűvös vasárnap délután érkezett a fellobogózott és ünnepi díszbe öltözött Gyönkre autón uzdi birtokáról a közkedvelt és valóban népszerű dr Pesthy Pál, FördősGéza huszáralezredessel, valamint Pesthy Gergellyel és nejével fél 3 órakor Reich Oszkár főszolgabiró házához. Kevéssel rá megjött Szekszárdról szintén autón dr Hagymássy Zoltán főispán titkárával, Müller Imre tb. főszolgabíróval. Néhány perccel 3 óra előtt a főszolgabírói lakban Schmidt János főjegyző vezetésével küldöttség jelent meg, melynek tagjai voltak herceg Sül- kowáki Viktor földbirtokos, dr Martin József kir. gazdasági főtanácsos, Székely János gimn. igazgató és dr Illgenn Aurél, a N. E. P. kerületi pártelnöke, hogy meghívják drPesthyt az ünnepély színhelyére. A Kossuth Lajos-tér időközben teljesen megtelt ünnepi díszbe öltözött érdeklődő közönséggel és illetékes helyen örömmel konstatálták, hogy Gyönkön az egyszerű nép mily nagy érdeklődést tanúsít az ily hazafias ünnepélyek iránt. A zászlóárbocot övező „hármashalom“ tövében felállított szószékkel szemben a gyönki és környékbeli leventék diszszakaszai, a cserkészek, a gimnázisták, a népiskolák és az óvoda apróságai voltak felállítva, azután hatalmas félkörben a nép, mjg az előkelőségek számára Egyes szám ára 10 fillér.
