Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-06-10 / 45. szám

XV. évfolyam. Szekszárd, 1933 juntas 10. 45. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épOletében. Telefon szám 85 és 102. Előfizetési dl}: félévre __ __ __ 6 pengő. | Egész évre __ __ 12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Felelő, szerkesztő: BLÁZSIK FERENC. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként A lap megjelenik minden eaerdáa é. eaombnton. 110 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír- I Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét I rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamit t illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I * nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A meiiovitott boletta. Nemcsak az érdekelt gazdaközön- ség, de az egész ország nagy érdek­lődéssel tekintett a kormánynak a jövő évi- terményértékesitéere, a bo- lettára vonatkozó rendelkezései elé. Ezt az érdeklődést bizonyára a leg­teljesebb megnyugvás váltotta fel, mivel kétségtelenül megállapítható, hogy a Gömbös-kormánynak alapos mérlegelés és megfontolás után sike­rült ennek a nehéz kérdésnek oly megoldását megtalálnia, mely a mező- gazdasági termelők érdekeinek meg­óvását és a fogyasztóközönség leg­szélesebb rétegeinek tehermenteBité- sét egyaránt lehetővé teszi. A probléma megoldásánál a Göm­bös-kormányt az az alspelv irányí­totta, hogy a válságtól elsősorban sújtott gazdatársadalmon a jövő ter­melési évadban is feltétlenül segíteni kell, még pedig olyan közvetlen támo­gatást kell nyújtani a termelő gaz­dáknak, mely az évek óta vesztesé­ges üzemvitel terheinek elviselését teszi lehetővé. Ennek az alapelvnek a jogosultságát és méltányosságát ma már senkinek nem1 keil bővebben magyarázni. S ez az alapelgondolás teBzi érthetővé azt is, hogy a kor­mány a jövő évadra is fenntartotta a bolettarendszert, mely egyébként arról nevezetes, hogy már igen so­kan támadták, de még senki e rend­szernél jobbat és megfelelőbbet ki­eszközölni nem tudott. Egyedül ez a rendszer nyújt ugyanis kétségtelen biztosítékot arranézve, hogy az állam támogatása tényleg azoknak a ter­melőrétegeknek jut, melyeken jelen­legi körülmények között a mezőgaz­daság válsága miatt elsősorban segí­teni kell. Bár igazuk vau azoknak, akik a magyar mezőgazdasági ter­melés átszervezésének, a mai piaci viszonyokhoz való idomitásának szük­ségességét hangsúlyozzák, amint azt Kállay Miklós földmivelésügyi mi­niszter költségvetési beszédjében is kiemelte, mégis egészen bizonyos, hogy mezőgazdasági termelésünk súly pontja még évtizedek múlva is a gabonanemüek termelésén, a szem­termelésen fog nyugodni, még pedig azért, mivel a speciális magyar talaj-, éghajlati-, csapadékviszonyok a ter­melésnek ezt az irányát írják elő. Jobb megoldás hiányában tehát a kormány igazán nem tehetett oko­sabbat, mint azt, hogy továbbra is fentartotta a bolettarendszert, egyúttal azonban fokozott gondot fordított arra, hogy ennek a rendszernek leg­súlyosabb hibáját és legsebezhetőbb pontját, tudniillik annak árdrágító hatását kiküszöbölje. Ennél a törek­vésnél a kormányt szociális szem­pontok és meggondolások vezették b az ország bizonyára örömmel veszi tudomásul, hogy az uj boletta terheit olyan ipari vállalatok és termelési ágak fogják viselni, amelyek ma is igen tekintélyes nyereséggel dolgoz­nak. Ezt ez eredményt a kormány úgy érte el, hogy a régi gabonajegy árát mintegy egybarmadával leszállí­totta, aminek viszont nagy fontosságú következménye az lesz, hogy a leg­szegényebb sorsú néprétegek legfon­tosabb tápláléka: a kenyér kilo­grammonként 7 fillérrel olcsóbbodik. Miután a boletta árának ily jelentős leszállítása következtében a mező­gazdasági termelés közvetlen támo­gatására szolgáló alapnál körülbelül 25 millió pengős hiány mutatkozott, a kormányzatnak gondoskodnia kel­lett arról is, hogy e hiányt megfele­lően pótolja, illetve a bolettával kap­csolatos kiadásokra fedezetet találjon. Itt lépett előtérbe az az előbb em­lített szociális szempont, mely arra indította a kormányt, hogy e hiány fedezésével ne a fogyasztó tömegeket terhelje, hanem e terhek viselésébe olyan iparágakat, elsősorban a szén­bányászatot és a textilipart vonja be, melyek a mai gazdasági viszonyok között a méltányosság elvei alapján a mezőgazdaság segélyezésével járó terheket a legkönnyebben elbírják. A kormány gondoskodása azonban nem állott meg ennél az intézkedés­nél, hanem — ami nem kevésbé fon­tos — kiterjedt arra is, hogy ezek az iparágak az uj terheket ne bánt­hassák át a fogyasztóközönBégre, hanem azokat tényleg „saját számlá­juk terhére“ viseljék. Dicséret és elismerés illeti tehát a Gömbös-kormányt, hogy sikerült a mezőgazdasági termelés támogatásá­nak olyan módozatát megtalálnia, mely enyhíteni fogja e nehéz hely­zetben lévő termelési ág válságát s amellett nem okoz drágulást Bem a kenyérárak, sem az ipari cikkek frontján. Az uj boletta eredményesen fogja szo'gálni a sok gonddal kttz- ködő magyar gazdatársadalom érde­keit s nem emelhet ellene jogos pa­naszt a nemzet egyetlen dolgozó ré­tege sem. A kisgazda- és levente távlovaglás vármegyénkén keresztül. A múlt héten indult el vitéz nagy­bányai Horthy István ny. lovassági tábornok vezetésével a dezseri Rud- nyánszky Ferenc huszárőrnagy által immár ötödször rendezett magyar kisgazda- és levente távlovaglás, amely­ben a különféle huszáregyenruhás leventéken kívül résztvettek: György szász meiningeni herceg a feleségével, Klára hercegnővel; Amerikából: Mister Lowe, a New York Herald európai főszerkesztője és Freia Gisela Lowe; a belgák: Lichterweide gróf, Fallon Huberta bárónő; az esztek: Till százados, Joonson főhadnagy; a hollandok: Reneman részvénytár­sasági igazgató, Lawan-Trip báró őrnagy a feleségével, van Meel me­zőgazdasági mérnök, kisgazda ter­melőszövetkezeti üzemvezető titkár, Vincent Verschuberen és &wage- makers gyáros, a magyarok leg­őszintébb barátja, Hegig ezredes, tüzérbrigadéros (aki pünkösd vasár­napján repülőgépen érkezett Buda­pestre és úgy jött a többiek után); majd a svédek: Eckström százados, Vogel és Palmstierne főhadnagyok ; Karl Stolz osztrák mezőgazdasági mérnök; Pierre de Chain du. Double francia ezredes; a németek: Emi Francke asszony, Karola Rüdt bá­rónő, Eberhard Thost, Ingeborg Thost, Érni Francke, A. Jander, a Sport im Bild szerkesztője és neje, Jurgen Schmidt főhadnagy ; azután a magyar hölgyek: dezseri Rúd- nyánszky Ferencné, balatoni Farkas Lili, báró dr Jeszenszky Andorné, Gosztonyi Mária és Timy, Szévald Judit, Kégl Adél, Rudnyánszky Anna bárónő, balatoni Farkas Zol­tánná ; majd a férfiak: Benke Gyula akadémiai tanár, Feördeös Vilmos ny. huszárezredes, dr Inkey Gusztáv orvoB, Plősz Béla államtitkár, gróf Tisza Kálmán, Rainer Rezső nyug. őrnagy, Marcsa Sándor őrnagy, Kováts István huszáralesredes, Gye- nes István szolgabiró, Mar kő Jenő főszolgabíró, Márton Ernő huszár- őrnagy, Misztrik Károly városi tiszt­viselő, továbbá két tóvárosi elemi iskolás kisfiú: Inkey Viktor és Bö­szörményi Géza. A kisgazda és lovasleventék közül Szatmár megyéből 6 fő, Pest megyé­ből 24 fő, Fejér megyéből 16 fő, Szolnok megyéből 5 fő, Csongrádról 21 fő és Tolnáról 3 fő vett részt a távlovaglásban. ^A vármegye határát elérve szaka­datlan impozáns ünneplésben volt részük. Nagydorogon pénteken nagyszerű fogadtatás után pompás bankettet rendeztek a tisz­teletükre, amelyet táncmulatság kö­vetett, Onnan Szedresen át Tolnára menet Apáti pusztán báró Fiáth Tibor üdvözölte őket a diadalkapu előtt, amely elé Pékár dg Gézáné virágokból kirakta Nagy magyarország hatalmas térképét, és azon fekete posztó határolta a piros- fehér zöld színben tartott csonka or­szágot. Pekárdy Éva mondott még üdvözletét, amely után valamennyien meghatva nézték a minden szónál megdöbbentőbb térképet. Tolnán szombaton szintén csodaszép volt a fogadtatás. Onnan a társaság posta­autóbuszokon kirándult Szakályra. Szakályban diadalkapu alatt a községi elöljáró­sággal nagy néptömeg élén Horváth Jenő ny. ezredes, a Tamási Lóte­nyésztő Szövetkeiet igazgatója üdvö­zölte a külföldi vendégeket, akiknek bemutatták a gyönyörű ménest, a csikókat, továbbá hatvan szebbnél- szebb fogatot. Különösen a hollan­doknak tetszettek a lovak, amelyek közül az egyik párért egy hollandi ur 5000 pengőt ígért, de a lovak regöiyi gazdája e nagy összegért sem volt hajlandó megválni állataitól. A csikólegelőről bementek a nemzeti és külföldi zászlókkal díszített faluba, ahol sátrak alatt közebéd volt, mely után visszatértek Tolnára. Tolnán délután fél 6 órakor a tolnai lovas leventék lovasmutatványai gyönyör­ködtették a vendégeket, este fél 8-kor pedig a tolnai tisztikar és intelligencia részvételével közös vacsora volt a Fehér ló nagytermében, ahol vitéz Makray Lajos pápai kamarás mon­dott magyar és német nyelvű fel- köszöntőt, melyre előbb Horthy tá­bornok válaszolt, majd Pierre de Chain du Double francia ezredes állott szólásra, bevallva, hogy Francia- ország népének fogalma sincs róla, mekkora igazságtalanság történt Ma­gyarországgal. Köszöntőjét azzal a kívánsággal végezte, hogy minél előbb ismét régi fényében ragyogjon Nagy- magyarország. Vacsora után a Franci cigány muzsikájára reggel hat óráig tartó táncmulatság volt. Pünkösd hétfőjén reggel vonultak keresztül Szekszárdon, ahol bejöttek a fellobogózott Bála- térre. A leventezenekar indulói fogad­ták a vendégeket, akiket a belvárosi templom előtt dr Hagymássy Zoltán főispánnal és Szévald Oszkár alis­pánnal áz élén SzekBzárd egész elő­kelősége várt. Vitéz Vendel István polgármester magyar üdvözlő beszéde után dr Szilágyi Ernő mondott né­met és francia nyelvű üdvözletét, amelyre Horthy tábornok magyarul, György szász meiningeni herceg pe­dig németül válaszolt. A leventék virágcsokrokat adtak át a lovaglás­ban résztvevő hölgyeknek, majd a rendkívül meleg és bensőséges fogad­tatás után megindult a menet ÚGsény felé. Ott a határban 40 főnyi lovas kísé­retében Molnár Bála és dr Mező László fogadták őket. Horthy tábor­nok köszönő szavai után bevonultak a faluba, A hősök szobra előtt fel­állított diadalkapunál várt rájuk a közönség. Szilágyi Bála ref. lelkész beszéde után csokrokkal kedvesked­tek a hölgyeknek, majd Decsre indult a menet, élén a sárközi lovasokkal. Decgen szintén diadalkapu várta a távlovag- I lókat ób a tornyos pártás gyönyörű Egyes szám ára 10 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom