Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-05-31 / 43. szám
XV. évfolyam. Szekszárdi 1933 május 30. 43. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési díj: félévre — — — 6 pengi. | Egész évre _ __ 12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. Felelői szerkesztő: BLÁZSIK FERENC. A lep megjelenik minden saerdán ée ssombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. ▲ hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér, Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamit t a nyilttér soronként 60 fillérbe kerQl. KM Kommunista telepek. A háború utáni idők egyik legveszedelmesebb politikai és világnézeti ragálytól kezd megtisztulni Európa. A bolsevizmus, mely alig néhány évvel ezelőtt még világforradalomról álmodozott, most a szemünk előtt roskadt össze Németországban és legutóbb Ausztriában is. A nemzeti irányú gondolkodás valósággal elsöpörte ezt a beteg eszmeáramlatot s bár Oroszország népe még mindig a szovjet láncát csörgeti, mégis azt kell tapasztalnunk, bogy a kommunizmus teljesen összetörve elveszítette erejét és ma már lokalizálódott Oroszország területére. A hitlerizmus, amikor megkezdte a német birodalom ujszellemtt nemzeti berendezését, első ténye volt a kommunista fészkek kifüstölése. Ez a cselekedet azonban már csak természetes következménye volt annak az elernyedt vánszorgásnak, amelybe a németországi kommunizmus jutott. Az elvénhedt, bolseviki oroszlán, erőtlenül múlt ki, a hitlerrendszer intézkedése már csak a bekövetkezett pusztulásnak visszamaradt roncsait söpörte ki a német közélet területéről. A seprő suhintása azonban elhatott Ausztriába is, ahol legutóbb a Dollfuss-kormány beszüntette a kommunista párt működését azzal az indokolással, hogy törvénytelen magatartást tanúsít. Magyar szempontból csak az őszinte megelégedés hangján emlékezhetünk meg a bolsevizmus ilyetén való pusz* tulásáról, mert e mögött a tisztuló nyugati légkört látjuk. A berlini és bécsi kommunista központok eltakarítása azonban bennünket más szempontból is érdekel. — Ezek voltak ugyanis azok a gőcponcok, amelyeken keresztül titkos utakon eljutottak hozzánk azok a lázitó iratok, amelyek a határokon átcsempészve izgatni akarták a politikailag egyensúlyukból kilendíthető néprétegeket. BécBben és Berlinben székeltek a kommunista központok, ahol mindig menedéket talált a bujkáló kommunista szellem és szétosztó állomásai voltak azoknak a guruló rubeleknek, amelyeket a szegény orosz néptől raboltak el azért, hogy agitátoraiknak busás anyagi eszközöket bocsássanak rendelkezésükre. Magyarország a háború összerop panása után életerejét szinte elveszítve, rövid pár hónapra martaléka lett a bolsevista szellemi rendszernek. Ez alól a bóhéri lidércnyomás alól azonban fel tudott szabadulni és a nemzet fiai megmutatták neki azt az utat, amelyen évszázados hagyományai alapján keresnie kell boldogulását. Attól a perctől kezdve, hogy Horthy Miklós kormányzó bevonult egy ködös novemberi napon Budapestre, nálunk a kommunizmus egy- szersmindeukorra talaját veszítette. Nem felejtettük még el, hogy ezekben a nehéz időkben éppen Bécs és Berlinből irányították a legkíméletlenebb tárni dásokat a pusztulásából feltápászkodó Magyarország ellen. Magyarnyelvű sajtóorgánumok jelentek meg, amelyek bőven ontották a becsmérlő, rágalmazó és vádaskodó cikkeket. Most, hogy Európa közepén az uj szellemű, építő nacionalizmus hirdeti a népjogokat és vette kezébe a népek sorsának irányítását, jogos önérzettel hivatkozhatunk arra, hogy mi, megcsufolt, kicsivé zsugorított nemzet idejekorán ráeszméltünk arra, hogy a bolseviki fertőzést nem a politika aspirinjával kell gyógyitani, nem lehet ezt a világfelforgató eszméket hirdető irányzatot működésében törvényesíteni, nem lehet elismerni éppen a nagy nemzeti és emberi szempontok védelme miatt törvényesen működő pártnak, mert nem az eszközök igénybevétele, hanem a végcég szem előtt tartása a fontos. A kommunizmus végcélja pedig az emberi lélek legszentebb érzéseinek le- gyilkolását jelenti. A németországi és ausztriai események arra mutatnak, hogy Európa ege felől kezdenek oszladozni a felhőkárpitok, megvívta a nemzetek lelkében döntő harcát a két eszmeáramlat, a kommunizmus és a nemzeti irányú gondolkodás. A győzelem a nacionalizmus kezében maradt, amely korántsem határolódik el egyes szü- kebb területekre, mert az egyes országok háború utáni berendezkedése azt mutatja, hogy a komoly épitő- politika csak azokban az államokban tud zavartalanul előrehaladást mutatni, amelyekben nem a kótkula- csos, jobbra-balra sandító politika irányítja a nép ügyeit, hanem miként Olaszországban, úgy újabban Németországban, Ausztriában s hazánkban is egy határozott irányú nemzeti munkaprogramm alapjára fektetik az ország népeinek érdekeit. Ez a nemzeti irányzat nem ismer kiváltságosokat, hanem a nemzet minden tagját egyformán részeltetni kivánja a javakból. büszke anyai szeretettel és örömmel, hanem a történelem géniusza, ennek a kincses drága földnek a lelke is. Mert ez a hely, amelyen Nagyméltóságod áll, a történelemnek és a magyar sorsnak országutja. Itt, az ősi Alta Ripa alján vonultak döngő lépésekkel a római impé- rium légiói. Egy erőteljes, határozott központi hatalom pompásan organizált akarata, ereje és tissteletet parancsoló presztízse ragyogott a vérteken, csillogott a szemekben és feszült a szivekben. Amerre ez az erőfolyam kanyargott, partjain mindenütt rend, kultúra és civilizáció sarjadt. Ezt a földet érintették Ssent István áldott lábai. A hagyomány szerint itt virult ki a magyar jogi és alkotmányos gondolkodásnak és érzü'et- nek az a tisztult, nemes, emelkedett szelleme, itt születtek meg azok a törvények, amelyek a magyar élet és történelem számára évezredekre vájtak medret. Mátyás királlyal erre járt a kikristályosodott igazságosság és a legeszményibb demokrácia. A* * demokrácia, amely nem azt jelenti, hogy devalváljuk az embert, hogy mindenkit egy nagy emberlatyakban gyurjnnk össze, hanem hogy felemel* jük az embert, — ne Bzánjnk, hanem tiszteljük az embert. Erre vonult II. Lajos rettentő sorsú királyunk a mohácsi nagy halálra. Vele vonnlt a szörnyű magyar csttg- gedés. Mert a király útját mindenütt ármány siegélyeite. A mohácsi sikot elkeseredett, komor, a nemzet aktiv életéből kirekesztett sötét tömeg állta körül, amelyen Dózsa máglyájának kísérteties fénye játszott. Á megtorpant magyar őserő 1 Az a viharzó magyar energia, amellyel pár évtized előtt Hnnyady és Kapisztrán csodákat művelt 1 Álltak mozdulatlanul s hagyták pusztulni királyukat és vele a nemzetet. Mert a szent korona szétválaszthatatlan sorsközösségbe kovácsolja össze a királyt és nemzetet — s a király tragédiája mindig a nemzet tragédiája is! Álltak mozdulatlanul, mert egy szüktávlalu politika, mániákus elzárkózás a reudi kiváltságok bástyái mögé, belemere- vedés egy rögeszmébe, megnemértése az élet és igazság zengő szavának, a nemes gesztus, a bátor tett, a nagyvonalú áldozatkészség konok hiánya ösBzetépte a magyar lelkeket b ebből sarjadt a rémes katasztrófa 1 Mohács | már csak grandiózus temetés volt. Visszhang a Tolnainegyei tliság ünnepi szántóra.*) Messze lakom, szerettem volna ott lenni és látni. Tudtam, az elhangzó szavakat hozia az ujBág, de a hang, a szín, a pompa, a tömeg nem látható messziről. Vagy mégis? El tudom képzelni régi látomások után ? Díszes, parádés diszmagyarok, lengő tüzékek, ékköves kardok. Magyar arcok éB magyar lelkek. Egy ólni- akáró nemzet nemes, nagy gesztusa. A magyar tud ünnepelni és tudja megcsillogtatni a régi fényt. Szerettem volna tapsolni, mikor egy-egy beszédet végig olvastam és megértettem, hogy nem a szavak ragyogó szépségében van az erő, hanem az őszinte, megnyilvánuló szeretet tette széppé az országos viszonylatban is biressé lett mondatokat. Ezen az őbí megyén átvonult sok történelmi esemény. Hazánk földjén minden röghöz tapad emlék. Kell, hogy a múlt sugározza az erőt és ne legyünk letört emberek, higyjünk a jövőben. •) Többek közt egy kedves olvasónktól j | kaptuk e sorokat. ___________________ Ez ek a lelkes szavak, amelyek egy poétalelkü nő ériésviiágából önként kívánkoztak ki, biztattak, hogy a fényes ünnepség kimagasló eseményét képe ző remek beszédet, vitéz Makray Lajos tolnai plébános, pápai kamarás Tolna község nevében elmondott üdvözlő szavait egész terjedelmében leközöljük. A magyar történelem szomorú eseményei vonulnak fel abban, hogy figyelmeztessenek, a bizalom nak reménykedései hangoznak felénk, hogy el ne csüggedjünk és a tisztelet és szeretet megnyilatkozásai, az nj, de a régi tradíciókból táplákozó ntakat kereső Vezér iránt és felaján- lása a nagy munkához minden magyar segítő kesének. Vitéz Makray Lajos gyönyörű beszéde egyébként ekként hangzott: Mély tisztelettel köszöntömMagyar- ország Miniszterelnökét Tolna nagyközség közönsége nevében! Nemcsak a szülőföld köszönti Nagyméltóságodat itt meleg, kedves és Egyes szám ára 10 fillér*
