Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-05-27 / 41-42. szám

8 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG I 1933 május 27. Ebéd a miniszterelnök tiszteletére. Ezután a Szekszárd Szálló emeleti termeiben ebéd volt a miniszterelnök és kísérete, valamint az uj főispán tiszteletére. A jelentkezők száma oly óriási volt, hogy valamennyit meg osztva sem lehetett elhelyezni. Az ebé­den az első felköszöntőt dr Hagy- mássy Zoltán főispán mondotta a kormányzóra. A főispán pohárköszöntője a kormányzóra. Nemzetünk küzdelmes történeté­ben sokszor voltak olyan idők, me­lyek hangosan hívták a maguk nagy emberét, aki azonban nem jelent meg, a gondviselés nem küldte el s hazánk élete’szakadék elé került, zavarokba süllyedt, merj nem volt olyan vezérünk, akiben meg lett volna a képesség és bölcsesség arra, hogy tisztán felismerje mit kíván a nemzet érdeke, az önzetlen hazafias lélekből származó magával ragadó erő, hogy azt az igazi útra vezesse s az iránta való feltétlen hit, bizalom és engedelmesség, hogy kövessék. A magyar nemzetet mélyen le­sújtott állapotában történelmi erejű megérzése vezette arra, hogy azon férfiút emelje maga fölé, mintegy reményt keresve magának, kiben a hős férfiasságát, hitét, erejét és aka­ratát vélte feltalálni: Horthy Miklós Kormányzó Ur őfőméltóságát. Őfőméltósága az Árpádok fehér lován, az Árpádok öntudatával és biztosságával jelent meg a magyar történelem szinterén. Az ut, mely az ő kormányzósá­gát a kezdettől a mai napig beha­tárolta, a fény útja volt a sötétség­től a világosságig, a nemzeti és erkölcsi öntudat felébredéséig, a megalázástól a felemelkedésig, a becstelenségtől a tisztességig, a lé- tünket^fojtogató elszigeteltségtől a létjogosultság elismeréséig, az egész világ lelkiismeretének mellettünk mind erősebben való megnyilatko­zásáig s a revízió nyilt program­ként és vitás kérdésként való fel­vetéséig. A diadalmas élet útja volt ez a haláltól a feltámadásig s tűrhetetle­nül bizunk benne, hogy az elvezet bennünket nemzeti létünk beteljese­déséig. Emelkedjünk tehát megille- tődött hazafias lélekkel magas sze­mélyéhez s midőn hálás emlékeze­tünkbe zárjuk mindazt, amit eddig hazánk jövőjéért tett, a legnagyobb tisztelettel és hódolattal emeljük poharainkat az ő egészségére. A hatásos beszéd után sokáig él­tették az államfőt, majd Szévald Oszkár alispán üdvözölte eképpen a miniszterelnököt: Az alispán pohárköszöntője vitéz Jákfai Gömbös Gyulára Nekünk, tolnamegyeiknek szive az örömtől repes a lelkünk pedig a büsz keségtől emelkedik, hogy szemtől szemben látjuk és tisztelhetjük a Vezért, vármegyénk nagy szülött­jét, hisz lelkiszükséglet az nekünk, hogy megértő közelségben tudjuk, érezzük és lássuk azokat, akiknek törhetetlen hite, ereje, akarata és cselekedete képes a telkeknek, a szi veknek egységét az annyira áhított békességet, nyugalmat megteremteni és a nemzeti munkát dinamikus erővel megindítani. Ebben a sors­döntő nehéz időben a magyar poli­tikai élet színterén Nagyméltóságod­nak kipróbált személyében az önzet len, az önfeláldozó, a tettrekész, a meg nem alkuvó férfias erő és akarat jelent meg, amely nem nyugszik meg a csodavárás lélekromboló mozdu latlanságán, hanem a magyar nem zetet, történelmi hivatásának, öncé* luságának és egységes akaratának életrekeltésével a lélekben való meg­erősödésnek, a nemzeti munkának és cselekvésnek útjaira irányította és viszi előre. Megkezdődött az utvesz tőből kivezető ut, hogy a sinylődés helyett uj hit és uj reménység fa kadjon és belőlük hatalmas erők törjenek elő, hogy széjjelszaggassák azokat a felhőket, amelyek még a napot is eltakarják szemünk elől. Ezeket a felhőket oszlatja el Nagy méltóságod, hivatott, biztos, bátor, erős kézzel, lángelméjének csodás, meggyőző erejével, hogy a magyar nap mielőbb fölénk kerüljön és teljes ragyogásában tündökölve lássa meg azt az egész világ. A magyar életnek ezen küzdelmes utján Nagyméltóságod a boldog édes­anyja hitével és nagy szivével indult el és jár. És mi a legnagyobb biza­lommal, minden erőnk megfeszítésé­vel és meggyőződésünkkel követjük Nagyméltóságodat, mert biztosan tud­juk, hogy a nagyrahivatott Vezér magyar feltámadáshoz vezet el ben­nünket. Ezekkel az érzésekkel tol­mácsolom a szülővármegyének ki mondhatatlan örömét és hálás kö­szönetét, hogy magas látogatásával bennünket megtisztelni kegyes volt, s amikor Nagyméltóságod egészségére üritem poharamat, a jó Istent kérem, hogy Nagyméltóságodat áldja meg, vezérelje és sokáig éltesse. A szép beszéd után dr őrffy Imre az alábbi köszöntőt mondotta: Dr Órffy Imre köszöntője Gömbös Gyulára. Kegyelmes Uram 1 Mint e várme­gye törvényhatósági bizottságának szerény tagja szállók Hozzád, mert nem mint pártpolitikus óhajtok ma itt szerepelni. Erezzük, látjuk már, hogy a Te politikád messze fölötte van egy szükkörü politikai elgon dolásnak. (Úgy van 1) De nemcsak politikus nem leszek, hanem ipar­kodni fogok elkerülni minden olyan mozzanatot, amely sem a nemzet, sem az én szerény egyéniségem, sem eme testület szelleméhez, amely­nek tagjaként beszélek, sem pedig a Te egyéniségedhez nem méltó. — A szolgai hizelgés sohasem volt Tolna vármegye közéletében divat és meg vagyok győződve, hogy Te, amikor idejöttél, nem ilyent akarsz hallani, hanem független, szabad férfiak önkéntes csatlakozását és el­ismerését. Pár hónapja egészen uj rendszer, uj stilus kezd mutatkozni a magyar közéletben. Eltűnnek a közélet élős- dijei, mint ahogyan az őszi szél el- fujja a sárgult és penészes levele­ket. Eltűnnek a hitetlen, a neurasz- téniás, vagy hogy a legrosszabbat mondjam utoljára, a cinikus köz- életü emberek és egy egészen uj, érdekes lelkireneszánsz létszik éb­redni. Még azok is, akik naiv ideálistá­nak hittek Téged pár hónappal ez­előtt, bámulva veszik sajátmagukon észre, hogy elragadja őket az a nagy melegség, amely a Te lelkedből mindnyájunk irányába sugárzik. És azokat is, akik azt hitték és ha sza­bad őszintének lennem, akik azt hittük, hogy tán az erőszak fegy­verével fogsz jönni, megadtuk ma­gunkat, mert láttuk, hogy a meleg szónak, a szuggesztiónak olyan fegyverével dolgozol, amelynek el­lenállni nem tudunk. Kegyelmes Uram 1 E’jöttél szülő­vármegyédbe. Ha van valaki, aki bele tudja magát képzelni érzés­világodba ebben a pillanatban, az én vagyok Engem is elsodort a I sors kora gyermekkoromban erről a vidékről, de mindig büszkén val­lottam és hittem, hogy az a szellemi, erkölcsi utravaló, amelyet magam­mal vittem a szülői házból, az élet utjain mindenfelé elkísér. Az az ér­zésem, hogy Te is ezt érzed. Lehetetlen ebben az ünnepélyes pillanatban a tiszteletnek, a szere­tetnek, a bámulatnak a szavával meg nem hajolni egy kis murgai ház előtt, amelyről ma oly sokan beszéltek — Eljöttél e megyébe, amelyről tudományosan megállapí­tott tétel volt, hogy mezőgazdasagi kultúrája erősen felette all az or­szágos átlagnak. Ma minden fejlet­tebb kultúra és a mezőgazdasági kultúra kétszeresen érzi a krízis súlyát. Ez a megye is igy van és ne vedd hazabeszélésnek, amikor rámutatok arra, hogy ma, amikor nagy szülöttje közöttünk van, fel­figyel ebben a megyében mindenki. Nemcsak pultja mellett a kereskedő, szerszama mellett az iparos, irodá­jában a lateiner, de kapája és eké,e mellett homlokát megtorölve felte­kint Reád a földműves is. Ezt a te­kintetet bizonyára felfogod és ki­olvasod belőle minden magyar em­ber örök bánatát, az elkeseredést, a kétségbeesést, de kiolvashatsz be­lőle még valamit — talán még csak pislákol — a hitet, a reménységet a boldoguláshoz. Kegyelmes Uram 1 Talán lesznek egyesek, akik hizelkedésnek veszik, de merem érte a felelősséget val­latni, a Te telkedből kisugárzó erő, melegség, amelynek hatasat módom­ban volt az ország minden részé­ben közvetlen tanúként megállapí­tani, nagy hivatást teljesít ebben a megyében. Fogd meg a fazó föld­műves lelkét, adj át meleget a Te lelkedből, biztasd, mert mondom, szüksége van rá. Az az érzésem, hogy ez a mai nap ebben a vár­megyében egy rendkívül szükséges lelki felfrissülés lesz. Kérlek, mond meg e vármegye földműves embe­reinek, értem alatta kicsinyét nagy át: Ne féljen, bízzon, mondd meg neki, hogy az az igazi államférfiu, aki puhaszivü tud lenni a szegény nyo­morulttal szemben, de kémény a megátalkodottal szemben. Nemzetmentő államférfi csak az lehet, aki bele tud hatolni a tömeg leikébe és azt megfogja és magával viszi Se forradalmat, se nemzeti újjáéledést nem lehet enélkül vég­hezvinni. Harci zaj csendül fel eb­ből a vármegyéböl, de ne tévesszék meg azok az ellentétek azokat, akik e harci zajt olvassák. Nem olyan mélyek azok, fi°gy azokat alkal­mas pillanatban és ha a jó Isten segít és egy kis gazdasági fellen­dülés következik, meg ne lehetne szüntetni. Egy megyébe jöttél, jól tudod és ismered, hogy benne már kétszáz esztendeje békességben, szeretet- ben, megértésben egymás mellett dolgozik a magyarajku és a német­ajkú. Államférfi, bölcs ember és jó hazafi ezt a kérdést úgy kezeli, ahogy én ezt itt egypár szóval el­mondani szeretném. A magyar lélek keleti lélek, fantáziás, lelkesedő, szárnyaló, nagy elhatározásokat és elgondolásokat szülő. A német szí­vós, szorgalmas, rendszerető. Kér­dezem, van-e karakter, amely egy­másra jobban rá van utalva, mint ez a kettő ? Kegyelmes Uram 1 Te tudod, hogy e két tulajdonságnak, amelynek e megyében bőséges alkalma volt egymást kiegészíteni, a nagyszerű kiegészülését épp a Magad egyéni­sége példázza Szerény megjegyzé­sem szerint ennek még nagy jövője van az együttmunkálkodásban. Kér­lek mindnyájatokat és elsősorban Té­ged, mint e nemzet hivatott vezérét ne engedd, hogy ezt a két évszáza­dos békés, meleg baráti együttérzést elszakítsák. Hass oda, hogy ez a szent béke mindnyájunk áldására továbbra is megmaradjon. A Te magasan szárnyaló és mindnyájunk lelkét magával ragadó szavadra van szükség. Szólj hozzánk és amikor erre kérlek, engedd meg, hogy mint egyszerű hűséges katonád, mint földid és a mai naptól fogva mint szekszárdi polgártársad, egészsé­gedre ürítsem poharamat. Gömbös Gyula szólalt fel a nagyhatású beszéd után és ezeket mondotta: Hogy megmu­tassam itt is, hogy mennyire elő­zékeny vagyok az ellenzékkel szem­ben, miután Klein Antal barátom szót kért, azt kérem, hogy előttem beszéljen (Nagy éljenzés) Az éljenzés megszűntével kezdett beszédébe dr Klein Antal, aki programon kivül eképpen be­szélt: Sem ez a hely, sem az idő nem az, amikor és ahol politikai elvek, eszmék, meggyőződések, fel­fogások, vagy programok mérhetik össze fegyverüket, megvívhatják elvi harcukat. Én és pártom, az el­lenzéki független kisgazda párt, amely a törvényhatósági bizottság­ban erős számban képviselve van, eljöttünk ma ide, hogy demonstrál­junk. Demonstrálni akarjuk azt, hogy midőn vármegyénk kiváló fiát főispáni székébe beiktattuk, másik nagy fia, aki Magyarország legelső közjogi funkcionáriusa, (éljenzés) megtisztelte vármegyénket magas látogatásával, akkor politikai felfo­gásunk teljes épségben tartása mel­lett eljöttünk ide, hogy meghajtsuk előtte a tisztelet és hódolat zász­laját. A tiszteletadást senki ne magya­rázza elvfeladásnak, a hódolatot senki ne magyarázza behódolásnak. Speciális ok az, ami kötelez, mert én politikai bizalmát bírom annak a népnek, képviselője vagyok annak a falunak, amely ifjabb Gömbös Gyulának édesanyát és idősb Göm­bös Gyulának kenyeret adott Ez a falu és népe ma szeretettel és büsz­keséggel csüng fián. Nekem a poli­tikusnak nem lehet óhajtásom és hivatásom ezt a büszkeséget, sze- retetet csökkenteni, vagy megingatni, sőt ellenkezőleg erősíteni kívánom. (Éljenzés, taps) Miként az orszá­gos politikában, úgy itt is, csak egy jelkép akarok lenni. Nagyméltóságodat ma Tolna vár­megyén keresztül virágdísz, sok diadalkapu köszöntötte. Mi, a po­litikai ellenfelek itt állunk, mint egy politikai szemafor, amely mutatja, hogy merre szabad és biztos az ut és merre nem. Mi tudjuk, hogy a szerelvény, amelyet Nagyméltósá­god vezet, a csonka ország, amely csak szabad, biztos útra vezethető, mert különben katasztrófa jön. Nem akarunk akadályokat támasztani, hanem elhárítani. Mi nem akarunk késleltetni, hanem siettetni. A leg­nagyobb objektivitással elismerjük Nagyméltóságod nemes és jó szán­dékát, (éljenzés, taps) kívánjuk és kérjük a mi objektiv kritikánk és tárgyilagos bírálatunk számára ugyanennek elismerését. Eljöttünk és eljöttem ide a jóba­rát politikai pályafutásának startjá­hoz Kedves Zoltán barátom, hoz­zád hosszú évek őszinte, meleg, tiszta barátsága fűz. Pakson és a szomszédos Biritó homokján fűző dött az Ismerem és nagyrabecsül- tem mindenkor puritánságodat, tu dásodat, képességeidet, intranzigens magyarságodat, nagyrabecsültem és mindenkinek figyelmébe ajánlom azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom