Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-05-27 / 41-42. szám
1933 május 27. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 5 belső ellenállás, az önerőnkből való talpraállás munkáját és a magyar föld és annak birtokosa erőteljes védelmét megindította s bizalmat keltett aziránt, hogy az e téren való további céltudatos munkája ered ménnyel fog járni. Olyan biztató előjelek vannak, mint a külkereskedelmi mérleg javulása, belső forgalmunk emelkedése, melyek a jobb jövő ígéretét hordják magukban s igy arra kérem a vármegye közönségét, hogy ha a terhek még súlyos megpróbáltatás elé állítanak is bennünket, ne csüggedjen, nézzen magyaros elszánt akarattal szembe a nehézségekkel s a türelem és a takarékosság keserű kenyerén át is, el kell jutnunk anyagi boldogulásunk feltételeihez. Törvényes hatáskörömből kifolyólag mindent el fogok követni, hogy az önkormányzati testületek háztartásánál a takarékosság elengedhetetlen követelménye úgy az állam érdekében, mint a lakosság anyagi erejének kímélése szempontjából a legszigorúbban keresztülvitessék, mert amennyire fontosnak tartom az állami költségvetés egyensúlya érdekében az állampolgári kötelezettségek teljesítését, éppoly lényeges, hogy az önkor mányzati terhek ne fokoztassanak s a polgárság megkiméltessék minden felesleges és nem feltétlenül szükséges tehertől. Az önkormányzat és az államigaz gatás terén ellenőrző és felügyelő jogkörömet hatályosan óhajtom gya korolni, mert meggyőződésem, hogy a jó közigazgatáson nyugszik a nemzet sorsa. A közigazgatásnak mindig alkal mazkodnia kell a nemzet céljaihoz s annak fontossága és rendelte tése csak hatványozódik, ha egy elesett, megcsonkított nemzet felemelését és jövőjének kiküzdését kell munkálnia. A közigazgatásnak a nemzet egész életműködését átfogó tevékenységnek és céljai elérésére irányuló csalekvésnek kell lennie. Magában kell foglalnia minden követel ményt, mely az alkotmány és az állami lét megvalósításához és végrehajtá sához szükséges s végeredményében az a hivatása, hogy az állam minden polgárában öntudatossá tegye a nem zeti egység és öncéluság gondolatát s igyekezzék minden állampolgár szükségletét kielégíteni és boldogulá sát előmozdítani. Igen nagy súlyt helyezek arra, hogy a közigazgatás a megsegítés és a támogatásra irányuljon s ezt egyik fő feladatának tekintse. A közigazgatási tisztviselőknek re álísan tájékozódó tekintettel kell bele mélyedniök nemzetünk sorsába, fel kell emelkedniök a nemzeti lét magaslatára s le kell szállniok a gyarló ember mindennapi életének apró gondjaihoz. A közigazgatás sok megértést kíván s abba egész szivet és lelket kell belevinni, mert enélkül olyan volna az, mint a légüres térben, a szabadesés törvénye szerinti mozgás. De bele kell vinni abba a törvények igazságát, tekintélyét, fegyelmét, szigorusá gát és méltányosságát is, mindenek- felett pedig a közérdek tiszta, pár tatlan minden magénérdektől ment, Önzetlen és becsületes szolgálatát is. A közigazgatás tisztasága mutatja meg az egész nemzet képét és jelle mét s ezért nem lesz fontosabb fel adatom, mint annak mocsoktaanságát minden törvényes eszközzel feltét lenül biztosítani, mert a bizalom a kormányzat és annak helyi képviselői iránt, ezen alapul s a vármegyei kor mányzat értéke, erkölcsi befolyása is ezen nyugszik. A közigazgatásnak az egészséges nemzeti közszellem kialakulására irányuló munkának is kell lennie s igy eredményessége feltételezi a néppel való érintkezést, annak gondjaival, bajaival szeretettel való foglalkozást, felvilágosítását, műveltségének emelését és amennyire csak lehetséges, gazdasági boldogulásának támogatását is. A legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István, a magyar földmives nép sorsának első igazi megértője, már 1820 ban hirdette ezt, azon öntudatnál fogva, mely őt fajához, a társadalmi és rendi különbség nélkül értett nemzetéhez, oly erősen hozzáfűzték s ennek megvalósítása a magyar közigazgatás legszebb feladata. Ismerem vármegyém tisztviselői karát, az én volt tiszttársaimat, képességei két, munkaszeretetüket, önzetlenségüket, a nép iránti szeretetteljes jóaka ratukat s nincs semmi aggályom aziránt, hogy a közigazgatás ezen magasabb nemzeti céljait ebben a vármegyében meg tudják valósítani s megérdemlik a vármegye lakossága részéről azt a bizalmat, melyet sokszor ártó kezek elvonni igyekeznek. A vallási béke megóvását legnagyobb kötelességemnek tekintem s éberen fogok őrködni, hogy azt senki meg ne bontsa. Egy több vallás- felekezetű nemzetnél, mint a miénk, a legszentebb nemzeti érdek egymás vallásának kölcsönös tisztelete s min den jó magyar embernek kötelessége önmagával szemben felvetni az igazság, a pártatlanság és a krisztusi szeretet parancsait. Ha senki sem megy más lelkiterületére, felebarátjában a magyart és az embert tekinti, szemét a megcsonkult haza vergődésére függeszti, akkor meg kell találnia a testvért, a magyart s szeretettel kell keblére ölelnie. Jusson eszünkbe, hogy az Isten egyenlő közel van mindnyájunkhoz s mi aszerint vagyunk hozzá közel, vagy távol, amintegymással szemben cselekszünk. A közrend fenntartása hazánk je lenlegi helyzetében a kormányzat legfontosabb feladata, mert nem engedheti m:g, hogy a nagy nemzeti célok elérését bármiféle belső zavar aláaknázza s hazánkat további szén védésnek és nyomorúságnak tegye ki. Tolna vármegye lakosságát hazafias öntudata, törvénytisztelete, higgadtsága és fegyelmezettsége mindig megvédték a rendetlenségtől és zavaroktól s hiszem, hogy ennek a vármegyének a nyugalmát ilyen ve szélytől nem kell félteni. Ha azonban mégis előfordulna, hogy a gazdasági válság nyomasztó hatását a lelkiismeretlen izgatás, a megpróbáltatás nyomán könnyen fakadó békétlen ségre és a rend megbontására igyekeznék kihasználni, úgy azt a legnagyobb eréllyel fogom megakadályozni s a törvény teljes szigorával védem meg a személy és vagyonbiztonságot és a vármegye lakossá gának békéjét és nyugalmát. Minden erőmből azon leszek, hogy amint eddig is sikerűit a vármegyében az ínség kérdését megoldani, a jövőben is ne legyen senki ezen az Isten áldotta szép földön, akinek nincs betevő falatja s a kormány, a vár megye, a községek és a társadalom gondoskodásából, helybeli munkaal kalmak teremtésével, segítséget kell kapnia mindenkinek, aki önhibáján kivül arra reászorul A községi sze gényellátásra is nagy súlyt fogok helyezni Angliában az önkormányzat alapja a szegényellátáson nyugszik. Nekünk is több gondot kell fordita nunk szerencsétlen embertársaink létének biztosítására s addig is, mig a viszonyok ezen kérdés kedvezőbb megoldását lehetővé teszik, a legszűkebb de emberies megélhetésről való gondoskodást feltétlenül meg fogom követelni. Nagy örömömre szolgálna, ha nehéz sorsunk egyik kiáltó baján, a magyar ifjúság elhelyezkedésén a vármegyében segíteni tudnék s minden igyekezetem arra irányul, hogy ezen fontos nemzeti érdek kielégítését előmozdítsam, mert a magyar ifjúság méltán elvárhatja minden tényező közreműködését, hogy megélhetésére módot adjon s az államnak sem lehet fontosabb célja, mint az, hogy annak a nemzedéknek a jövőjét, melynek épitő és erősitő munkáját nem nélkülözheti, biztosítsa. Mély szeretettel ragaszkodom az ifjúsághoz s annak céltudatos neve lését, a levente- és cserkészintézmé nyékét, mint szebb jövőnk biztató Ígéreteit s nemzeti életünk kifejlődé sének fontos tényezőit, a legnagyobb odaadással fogom támogatni. Figyelemmel akarom azonban kísérni a vármegye kulturális és gazdasági életének minden irányú megnyilat kozását, mezőgazdaságát, iparát és kereskedelmét s készséggel rendelkezésére bocsátom munkámat minden hazafias és gazdasági érdek előmozdítására, ahol csekély erőmmel a vár megye lakosságának s hivatásainak boldogulását elősegíthetem. Mindig előszeretettel foglalkoztam országos és nemzetközi vonatkozásban is elismert fejlettségű marhatenyész tésünk emelésével s arra, amennyire ezt hatásköröm megengedi, ezután is gondot óhajtok fordítani, mert elsőrendű gazdasági érdek, hogy túlnyomóan a vármegye kisgazda közönségének birtokában levő tenyész- anyagot ne engedjük visszasüiyedni, hanem annak még a rossz gazdasági viszonyok között is előnyösebb érté két átmentsük. Vármegyénk vezető tényezői több, mint öt évtizeddel ezelőtt egy nagyszerű munkába fogtak, megteremtették a magyar állattenyésztés modern irányát, melyen ma már az egész ország állattenyésztése nyugszik, mely nek fejlődése nagyrészben az itteni kezdeményezéshez fűződik, dicsősége pedig ehhez a vármegyéhez s igy annak előnyösebb értékét mint gazdasági fellendülésünk egyik legbizto sabb reményét és támaszát meg kell mentenünk a jövőnek. Ezekben voltam bátor tekintetes Törvényhatósági Bizottság nagy vo násokban azon elveket ismertetni, melyeket működésemnél irányadóul tekintek. Ha a feladatok és teendők sokaságára gondolok, szinte megrendülve érzem annak a méltóságnak a súlyát, mely a magas megbízás folytán egy uj hivatás elé állított, midőn a vármegyei főjegyző pennáját fel cseréltem egy felelősségteljesebb, a nagy nyilvánosság ezerszemü meg ítélése alatt álló hivatás gyakorlásával s a csendes hivatali szobából kilép tem a közélet tágas mezejére. Itt sem akarok nagy port felvágni, hanem dolgozni s nagy Ígéreteket sem teszek, mert tudom, hogy az ígéretből a kevés is sok, a munkából és kötelességből a sok is kevés. Amiben bízom tekintetes Törvény hatósági Bizottság, az a mélységes hazaszeretet amely vezércsillaga volt eddigi pályámnak is, a munkaszere tét, a kötelesség rendületlen teljesítése és a közérdek tiszta és önzetlen szolgálata, melyek áthatják telkemet s amelyeket meg fogok őrizni sorsom minden változása között is. Életem törvényét ma épp úgy tar tom, mint bármikor, minden viszo nyok között s állok a zászló alatt, melyre az volt és az lesz Írva: »Be csülettel és kitartó munkával a hazáért«. Ezen elhatározásomhoz kérem a tekintetes Törvényhatósági Bi zottság bizalmát és támogatását. A nagy éljenzéssel és tapssal fogadott hatásos beköszöntő beszéd után dr Haypál Sándor árvaszéki elnök emelkedett szólásra és a törvényhatósági bizottság nevében ekként üdvözölte dr Hagymássy Zoltán főispánt : Dr Haypál Sándor árvaszóki elnök Qdvözlö beszéde. Tolna vármegye közönségének hagyományoktól megszentelt közgyűlési termében mély tisztelettel, igaz sze* retettel és bizakodó reménységgel köszöntöm Méltóságodat e vármegye közönsége nevében akkor, amidőn a m. kir. kormány bizalma és a Kormányzó Ur öfőméltóságának bölcs elhatározása folytán Méltóságod a fő- ispáni széket a mai napon elfoglalja. Különös örömömre szolgál, hogy hagyományainknak megfelelően ép pen nekem jutott a szerencse, hogy Méltóságodat e vármegye közönsége nevében üdvözölhessem, aki ezelőtt 6 évvel ebben a teremben Méltóságoddal ellenfélként állottam szemben. Örömömre szolgál pedig azért, mert ez a tény midkettőnk részéről bizonyítja annak a szükségességnek az elismerését, hogy csonka e hazában adott alkalommal lehetünk ugyan ellenfelek, ellenséggé válnunk azonban sohasem szabad és hogy a küzdelem becsületes megvívása után minden magyarnak meg kell találnia egymás testvéri kezét. Köszöntöm Méltóságodat mély tisztelettel. Azzal a tisztelettel, amely e vármegye nobilis és lojális közönsége a törvényes és alkotmányos kormánynyal és annak képviselőjével — a főispánnal viseltetni szokott. De köszöntőm a tiszteletnek azzal a bensőséges és őszinte érzésével, amely- lyel éppen Méltóságoddal szemben kell, hogy viseltessünk, akinek egész közéleti pályafutása alatt egyik irányelve a tekintély tisztelete volt, amely nélkül nincs állami élet, társadalmi rend és nyugodt alkotó munka. Méltóságod ezen irányelvhez mindig hű maradt, s igy csak természetes, hogy első köszönő szavunk nekünk is csak a mély tisztelet lehet. És köszöntőm Méltóságodat igaz szeretettel. Az édesanyánk gyermeke, a testvérnek testvére iránt érzett meleg szeretetével. Hisz Méltóságod e vármegye gyermeke, itt született, itt játszotta át gondtalan gyermekéveit, serdült ifjúvá, izmosodott férfivá és itt töltötte el eredményes emberszeretettől sugalt hazafias munkában azt a csaknem 30 esztendőt, amelynek egyik fényes állomása ez a mai nap. Az édesanya szeretettel és büszke örömmel öleli ma kebelére gyermekét s mi — e vármegye anyaságán keresztül Méltóságodnak testvérei — összedobbanó szivvel sietünk Méltóságod elé testvéri kézszoritásra. És köszöntőm Méltóságodat bizakodó reménységgel. Méltóságod egy emberöltőt töltötjt el különböző állásokban e vármegye szolgálatában, betekintést nyert annak minden életmegnyilvánulásában, tudja jól, hogy mik annak anyagi és szellemi szükségletei. Bizakodva reménykedhetünk tehát, hogy magasabb állami feladatok végzése mellett is fog Méltóságod alkalmat, módot és időt találni arra, hogy e vármegye érdekében továbbra is eredményesen közreműködhessen. Ez a vármegye sem kerülhette el i az idők zivatarát, fölötte is megnehe zedett az idők járása s küzd a mindennapi élet ezer bajával és gondjával, de Istenbe vetett hittel és a feltámadás csodát tevő reményével várja a jobb jövendőt. Ennek a jobb jövendőnek munkálás érdekében kérjük Méltóságodat, mint a kormány bizal
