Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-05-27 / 41-42. szám
fé XV. évfolyam. ______________________Szekszárd, 1933 május 27. ______41—42. szám. TO LNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megfelenö keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflletében; Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl): Félévre________6 pengő. | Egész évre_______12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER jAftOS. Felelős szerkesztő: BLAzSIK FERENC A lap megjelenik minden eaerdAn 4e eeombeton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kOldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronkénl 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi tair, valamit t a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Gömbös Gyula miniszterelnök Szekszárdon Dr Hagymássy Zolién főispán beiktatása. — Szekszárd város díszközgyűlése. A mai nap, május huszonharmadika bevonult Tolna vármegye és Szekszárd megyei város történetébe. Áz ősi vármegye házában a tradíciók szellemében fényes, impozáns külsőségekkel lefolyt főispáni installáció és Szekszárd város díszpolgári beiktató ünnepsége, a miniszterelnöknek a díszközgyűlésen való részvétele, a városi díszközgyűlésen elmondott beszéde, mindegyik olyan volt, amely a megye és a város történelmében nyomot hagyott és amelyek következményei hitünk szerint oda fognak vezetni, hogy a vármegye és a város népe megérezvén a nagy történelmi pillanatot, lélekben összeforr és eltávolitván az egyes társadalmi és foglalkozási ágak közötti korlátokat, összefogó munkával siet a Vezér után, hogy előkészítse nagyra és kicsinyre, erősre és gyengére egyaránt a boldogulást jelentő szebb jövendőt, amikor a küzdelmekben verejtékes homlokunkat megtörölhetjük, az irtózatos küzdelemben kimerült kezünket imára kulcsolhatjuk és ajkunkról a keserűség és panasz jajja helyett a szent vágyak dicsőséges beteljesedésének himnusza zenghet fel. A magyar nép arról hires, hogy szeret és tud ünnepelni. Úgy véljük, hogy ezt az erényt, némelyek szerint bűnt nem keleti hazájából hozta magával, hanem a történelem viharai rügyezték ki lelkében. Élet- szükséglet volt mindig az ünneplés .a magyar nép részére, hogy ezekkel felrázassék keleti apátiájából és inspirációkat nyerjen tétovázóllelkü- lete az ünnepségek fényes külsőségeiből és szellemi megnyilatkozásaiból. Ha valamikor, úgy ma meg- sokszorozottan szükséges, hogy legyenek napok, órák, pillanatok, amikor a régi magyar dicsőség megcsillogtatása, történelmi elhivatottságunknak hangoztatása, uj útvonalak kijelölése, a tradíciókon épült uj szellem idézése, a csügge- dés és kétségbeesés, a visszavonás és gyűlölködés, a tőrtetés és gán- csoskodás üszkével felgyújtott politikai és társadalmi életünkbe, a tisztánlátás fény kévéjével megvilágítóban nemzeti nagy hivatásunk, országunk és népünk iránti nagy kötelességek gondolata vitessék be és a magasabb erkölcsi és szellemi erők hatása alatt eloltassék a széthúzás tüze. Lelki szükséglet, hogy a botorul rombadöntött régi oltár, napnak minden mozzanatát, úgy érezzük és látjuk, hogy ez az ünnepnap és annak kimagasló eseményei nem múltak, mert nem múlhatnak el nyomtalanul e vármegye népének leikéből. Amint az ég fe- [ jedelmének borús volt reggeli felEgyes szám ára 20 fillér. kelése, de később az ő tüzével széttépte a fényét eltakarni kívánó fellegeket és éltető sugara boldogan csókolta végig a mezőket, a dús vetéseket, a magas palotákat és a kicsiny nádfedeles kunyhókat, éppúgy ennek a gyönyörű ünnepségnek központi erőforrása Gömbös Gyula miniszterelnök, az ő szívből fakadó és szívhez szóló, magyar a hazafias áldozatkészség oltára ismét felépittessék, amely előtt felekezeti és társadalmi osztálykülönbség nélkül azért könyöröghessünk, hogy a nemzetek és népek sorsát intéző Isten vegye el tőlünk a keserűség poharát, legyen a nagypénteki gyászból húsvéti feltámadás. Mi, akik a krónikás hűségével | örökítettük meg ennek a májusi lelkek felé irányzott és magyar telkekre talált szavai, szétoszlatták e vármegye lakóira nehezedő kétségbeesés ködét Téritő munkát végzett nálunk a miniszterelnök! A csüggedők leikébe hitet, a kételkedőkébe reményt, az elfáradtakéba erőt vitt lángszavával és azoknak nyomán újra hinni kezdtünk valamennyien az isteni gondviselésben, a magyar faj elhivatottságában, reménykedni, hogy a mai éjszakából lesz még verőfényes, napsugaras hajnal, ho gy nem hiába való a küzdelem, amelyet államiságunk és önmagunk összeroppanásának elhárítására folytatunk. Megtörölvén verejtékes homlokunkat, őserőtől kezdett duzzadni karunk, nem éreztük a fáradtságot, derűvel és határozott elszántság tüzével szemünkben fogtunk hozzá újból nagy munkánkhoz. Gömbös Gyula miniszterelnök, — helyesen állapították meg róla az ünnepség szónokai — már a pártok keretein felül emelkedett. Nem politikai frakciók dogmáit hirdette Tolna népének, hanem a magyar nemzet egész egyeteme élethivatásának, élniakarásának nagy igéit. Azt mondotta, hogy „a magyar feltámadás nem álom és nem jelszó, a magyar feltámadás élő, kínálkozó, parancsoló igazság“ és odaállította elénk minden reménységnek kutforrását, az Istent, amikor magyar szivének izzó lángjával belesütötte szivünkbe, hogy a magyar igazságnak ereje kell, hogy győzedelmeskedjék, mert ez az igazság Istentől van. Tolna vármegye népe! Gömbös Gyula a nemzeti egység megteremtésének lángoló lelkű apostola a lelkében élő nagy tűzzel, szellemének kiváló erejével, szavának elbűvölő varázshatalmával megmutatta az utat, amelyen haladnunk kell, amely a gyászból és szenvedésből az uj magyar életbe, a feltámadásba vezet. Kövessük Istenbe vetett hittel és bizakodással, akkor nem maradhat el a mindenikőnk lelkében égő szent I vágyakozásnak teljesülése. S.
