Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-05-06 / 36. szám

2 rOLNAJííEÍGYEI ÚJSÁG 1933 május 6. a V£nn friss pörkölést!, a a w Imd VIS legjobb jiningi^gb«^™ Szántói pörkölt kávé */« kg _ P 205 If Oni90B9De pö költ kávé ’/* kg P 2 96 HbIMI kű önl, pörk. kávé */vkg g J 35 I Gamer Ádám fűszer- és csemegeáruházában I Telefon 31 Szek8zárd Telefon 31 Szállítás postán és vasúton délyes eszmecserét folytassanak a ke­reskedőket érdeklő és a helyi viszo­nyokkal is kapcsolatos kérdésekről. Vitéz Vendel István szólalt fel elő­ször, felszólalásában az előadáson el­hangzottakra reflektálva, köszöntötte a központ kiküldöttjét Nádor Jenőt, aki viszont felszólalásában elismerés­sel nyilatkozott arról a munkáról és arról a jóindulatról, amelyet vitéz Vendel István polgármester a keres­kedők érdekében kifejtett. Müller Albert az OMKB vezetőit éltette. Schneider János az OMEÉ-t úgy jel­lemezte, mint úgyszólván egyedül­álló budapesti egyesületet, amely nem mindent a főváros szemszögéből néz és amely a vidék érdekeit nem engedi a budapestiek érdekeiért elnyomni. Utal arra, hogy vitéz Vendel István mindaz­zal, amit Szekszárdnak faluból várossá fejlesztése érdekében tett, az elsősorban a kereskedők érdekeit kívánta szol­gálni. Hogy ezeknek az alkotások­nak ma terhei vannak, ezért legke­vésbé a kereskedők tehetnek neki szemrehányást. Biztosítja a kereske­dők részéről, hogy azokat a jövőben sem találja magával szemben, mert a józan és konzervatív kereskedők tudják, hogy mit tett a múltban és meg vannak győződve, hogy helyze­tük könnyítésére is mindent el fog követni, ami erejéből telik. Poharát az OMKE kiküldöttjének és Vendel polgármesternek egészségére ürítette. Vitéz Vendel István szólalt fel újból és leszögezte, hogy legfőbb gondos­kodását képezi minden kívülről jövő nyomás nélkül, hogy megragadjon minden alkalmat, amely a kereskedő osztálynak, — amely mindig támo­gatója volt alkotásainak, — de az egész lakosságnak i$ terhein való könnyítést elősegíti. Alkotásaiban min­dig városa szeretető vezette és kö­szönetét mond azoknak, akik mun­kájában tanácsaikkal és igazságos kritikájukkal támogatták. Ezen jelen­lévő munkatársai közül Schneider János és dr Gulyás József egészsé­gére ürítette poharát. Dr Gulyás József reflektált a pol­gármester szavaira és biztosította a polgármestert arról, hogy becsületes szándékú munkájában az intellektuel osztály és a kereskedőtársadalom mindenkor odaadólag támogatni fogja. Sikert kíván a lakosság terheinek könnyítése érdekében megkezdett lel­kes munkájához. A vacsorázók az éjféli órákban osz­lottak szét. Másnap Nádor Jenő az alispánba polgármestert és a rendőrkapitányt kereste fel, küldöttségeket vezetett e hivatalok főnökeihez és a házalási tilalom erélyesebb kezelése, a fake­reskedéssel való visszaélések korlá­tozása érdekében sikereket ért el. Eimf pÉkmOhely Sióagárd községben jól bevezetett pékmfihely házzal együtt betegség miatt eladó. — Felvilágosítást ad: Lendval József, kióagárd« 323 Telefon 46. STEIGER áyeitft, _ -v­---­Ki s- él nagyméretű STEIGER fáját, faszenét, szőlőkarók kaphatók STEIGER bétönárulf, mert mindez legjobb és legolcsóbb STEIGERNÉL, Szekszárd, Alkotmány-u.1. Szekszárdi vörösbort küldenek a pápának. Liszt Ferenc, a halhatatlan magyar zenetitán, aki évtizedeken keresztül sokszor megfordult magyarországi legjobb barátjainak, báró Auguez Antalnak a kastélyában, a Szekszárdi Kaszinó mai székházában, nagyon szerette a pompás szekszárdi bort és ennek az általa nektárnak nevezett italnak nemcsak számos fejedelmi udvarban, hanem még IX. Pius pá­pánál is nagy propagandát csinált. Az egyházfejedelem igen piegbecsttlte Liszt ajándékborait és a szekszárdi nektár kedvenc itala lett a nagy pápának. A szekszárdi bor eme régi megbecsülésének emlékére a Szék szárdi Pinceszövetkezet most egy hor- , dócska vörösbort küld Szent év al- I kaiméból XI. Piusnak és a pompás kidolgozású hordót, amelyet a sár­közi himzésmotivumok közé helyezett magyar és a Szekszárd-városi címe­rek ékesítenek, latin nyelvű ajánlással láttak el. Az ajánlás latin szövegének magyar fordítása a következő: A Római Pápa urnák, a mi Szent- séges Atyánknak a szekszárdi sző­lősgazdák céhe Szent Atyánk teste állapotának erősödésére és kedélye frissessége megőrzésére küldi e hor dőcska szekszárdi bort az Urnák 1933. esztendejében. A hordót ki­állítják a Budapesti Nemzetközi Aru- mintavásáron, melynek bezárása után a bort elküldik Rómába. A pécsi hír. ügyészség hármat szabadon bocsálfott a szekszárdi kommunista szervezkedés gyanúsítottjai közül. Megírtuk, hogy a szekszárdi kir. ügyészség hétfőn délután a pécsi fog­házba szállíttatta azt a hét egyént, aki a szekszárdi kommunista szer vezkedés ügyében súlyosabb beszá­mítás alá eső bűncselekményekkel volt gyanúsítható. Dr Felszeghg Já nos pécsi kir. ügyészségi elnök ked­den kihallgatta őket és mert Szakáig Gyula, Lengyel Zoltán és Marton József tagadták, hogy részük lenne a vörös mozgalomban, az ügyészség elnöke a bűnösségüket igazoló bizo­nyítékok hiányában még kedden dél­előtt szabadlábra helyezte őket, úgy­hogy az illetők még kedden délután visszaérkeztek Szekszárdra. Érdekes a beismerésben levő egyé­neknek a pécsi kir. ügyészségen tett az a vallomása, hogy a közeli fal­vakban is próbálkoztak kommunista agitációval, de eredménytelenül. A falvak magyar érzelmű lakossága ugyanis visszautasította a vörös ál­próféták izgató röpcéduláit és nem szédült meg a a világot megváltó eszméktől. így aztán csak arra szo­rítkozott a tevékenységük, hogy már­cius hó 21-én éjjel bedobálták egyes szekszárdi házak udvaraiba a lázitó kommunista iratokat. Szendrődi Dezső a pécsi törvény­szék vizsgálóbírója a szekszárdi rend­őrség jegyzőkönyveinek és a pécsi kir. ügyészség indítványának átta­nulmányozása után Bzerdán délelőtt maga elé vezettette Schön Rezsőt és megkezdte a kihallgatását. A vörös agitátor beismerő vallomást tett a szekszárdi szervezkedésre, de nem adott felvilágosítást arra, hogy Bu­dapesten kitől kapott megbízatást a vidéki szervező munkára. Pécsi tar­tózkodásának eredményéről szintén nem tett vallomást. Elmondta, hogy szülei élnek, de ő már évek óta el­szakadt tőlük. A polgári iskola há­rom osztályát végezte és mivel utazni szeretett, elhatározta, hogy kereske­delmi ügynök lesz. A polgári foglal­kozás helyett azonban a kommunis­ták szolgálatába állott, mert ott köny- nyebb az érvényesülés. A vizsgálóbíró Schön után a töb- bieket hallgatta ki. Amig Schön fa- I natikus hive a kommunista eszmék­nek és a mindenre elszánt vörös agi­tátor típusa, addig a szekszárdi sejtszervezet tag­jai nem egyebek megtévedt, beugratott egyéneknél. Flach Imre és Prantner József voltak a szekszárdi szervezkedés szel­lemi vezérei, akiket bizonytalan jö­vőjük falett való elkeseredett lelki­állapotukban éppúgy könnyű volt megnyerni a kommunizmus eszközeiül, mint Szakáig Bélát. Mindhárman beismerték, hogy a kommunista röp­cédulákat ők szórták el Szekszárdon. Más cselekményről azonban nem akar­nak tudni. A késő délutáni órákban fejezte be a vizsgálóbíró a kihallgatást, amely után az állami és társadalmi rend felforgatáBára irányuló bűntett miatt Schönt és társait jogerősen előzetes letartóztatásba helyezte. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1933. évi április 27—május 3 i fel­jegyzéseiből : Hőmérséklet: maximum: 25'0 C° május 2-án. minimum: 3’5 C° április 28-án. Csapadék: eső 11 mm május 1-én. eső 77 mm május 3-án. összesen: 8'8 mm. A levegő nyomása május 3-án lassú nö­vekvésben volt. Este 9 órakor a barométer 18‘8 C° mellett 759'9 mm-t mutatott Azon­túl süllyedt — Püspöki látogatás és konferen­ciák. Dr K a p i Béla dunántúli ev. püspök folyó hó 8-án meglátogatja a bonyhádi reálgimnáziumot, majd 9, és 10 én lelkészi, 11—12-én pedig ta­nítói konferenciát tart ugyancsak Bonyhádon. A kétnapos tanítói kon- I ferencia tárgysorozata a következő. Elsgrendtt nagyméretű ialjtéfiln hódfarkú és hornyolt tetőcserép fával MjCtett I-a mész _ CAPZER JAttAs gőztégla és cserépgyárában — waggonba rakva, kisebb és nagyobb tételben kapható Bátaszéken, a vasútállomás mellett Legolcsóbb ári — Legjobb minőségi I. nap: A tanító küldetése. Előadó Müller Róbert fóeBperes. — Az ev. népiskola hivatása és felelőssége. Elő­adó dr Kapi Bála. — Vasárnapi is­kolai bemutató. E őadő dr Schlitt Gyula. — A népiskolai vallásokta­tás. Előadó Grieszhaber E. Henrik. — Az ev. tanító egyháztársadalmi munkája. Előadó dr Kapi Béla. — A levitái szolgálat jelentősége. Elő­adó Gyalog István alesperes. II. nap: A tanító ereje. Előadó dr Kapi Bála. — Az ev. tanitó önművelése. Elő­adó Knábel Vilmos. — Az ev. tanitó egyénisége. Előadó dr Kapi Béla. — A tanitó felelőssége. Előadó dr Kapi Béla. — Dr Hagymássy Zoltán főispán beiktatása. Előző számunkban közölt híradásunkkal szemben dr Hagy­mássy Zoltán főispán beiktatásának ideje megváltozott, mert a törvény- hatósági bizottság beiktató közgyű­lése nem huszonkettedikén, hanem huszonharmadikán lesz. Az esemény fontosságát jelenti, hogy a beiktatá­son résztvesz vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök és dr Sztranyavszky Sándor ny. államtitkár, a Nemzeti Egység Pártjának elnöke is. Velük együtt jön dr Antal István min. ta­nácsos, sajtófőnök és megjelennek a vármegye országgyűlési képviselői, valamint felsőházi tagjai is. A mi­niszterelnök és kísérete autón indul Budapestről és útközben Dunaföld- várou, Pakson és Tolnán ünnepélye­sen fogadják a kormányelnököt. A szekszárdi városházán ez alkalommal díszközgyűlés keretében fogják vitéz Gömbös Gyulának átadni a díszpol­gári oklevelet.. A beiktatást követő ebédre a vidékről és Szekszárdról máris oly sokan jelentkeztek, hogy befogadásukra szűknek bizonyult a Szekszárd Szálló nagyterme és igy a lakomát a selyemgyár legnagyob- bik helyiségében kell megtartani. — Dr Parczel Béla főispán bú­csúztatása Bácsmegye rendkívüli köz­gyűlésén. Szerdán délelőtt impozáns keretek közt búcsúzott Bács vár­megye törvényhatósági bizottsága dr Perczel Béla főispántól. Dr Szabov- Ijevits Dusán alispán nemes elisme­réssel emlékezett meg a távozó fő­ispántól, akinek érdemeire jellemző adatként mondta el, hogy a beülgy- miniszter vissza akarta őt tartani állásában. Scberer Dezső főjegyző olvasta fel a főispán felmentéséről szóló kormányleiratot, majd dr Perczel Béla meleghangú búcsúlevelét. A tör­vényhatósági bizottság nevében Pet­ras János csávolyi plébános remekbe készült ünnepi beszédben emlékezett meg a távozó főispánról, aki bár teljesen megfelelt a kormány bizal­mának, nemes egyéniségével a veze­tésére bízott törvényhatóságok lakos­ságának is igazi jóakaró vezetője tudott lenni. A búcsúzáénál az fáj Szombat-vasárnap Édesanyám a Világr-moziban

Next

/
Oldalképek
Tartalom