Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-01-18 / 5. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1933 január 1&. Dr Isgum Adám tQzlfatelepe, Szekszárd Telefon: 21 Ke«elyfi»8 Ut _________________Telefon: 21 MK K, gyeftgőn, szil, ngdr, hasáb ét dorong tűzifa PT Aprított gyertyán ás szilt Villanyerőre berendezett főrészeid- és faaprító-telep 787 Megrendelések a telepen, valamint a telep vezetőjénél, Fekete Géza lakásán, Szent László utca 14. szám és Weisz Andor ujságüzletében eszközölhetőlc. Tatai tojás- és darabos szén kapható lánoat egyáltalában nem, mert az még nagyobb chaosst okozna, csak selejtesebbé tenné a parlamentet. Azt mondja Seipel, az elhunyt nagy osatrák államfírfiu: „Anglia választójoga mindenesetre igazságtalan, mert sokan nem jutnak az angol polgárok közül válzsztójoghoz, Anglia mégis él és fejlődik. A mi válasstójognnk (már tudniillik az osztrák) a lehető legigazságosabb, mindenki választó, mégis tönkremegyünk. Németországban 20 esstendőa kortól mindenki választ és e hatalmas nemzet mégis micsoda belső válsá gokban, konvu'zióliban vergődik. Nam gyógyítja meg a titkosság sem, aminek híve vagyok, nnrt valahogyan paraliaálja az államhatalom legázoló erejét. Mivel aaonban nemcsak a hatalomnak van terrorja, hanem az izgatásnak is, a szenvedélyek korbácsolásának is van terrorja, tehát a titkosság sem jelent ideális vélemény- megnyilatkozást és nem fogja meg- gyógyítani a parlamentet. Itt, hogy ugymondjam, a társadalom szerveaeti teljességének helyreállítására, formát- lanságának rendbe kalapácsolására van ssükaég. Valamikor saálesen és gazdagon volt tagolva ^a társadalom, a liberalizmus, amely as egyént hangsúlyozta, a szabadversenyt helyezte minden fölé, saétmorasolta ezt a szerveaeti tagoltságot. Nem maradt más, mint az állam és az egyén. Tehát újra helyre kell állítani az organizációkat. A társadalmat, a nemzeti közéletet úgy tekintem, mint emberi saerveae tét. Ennek vannak szervei és ha egyik beteg, az baj, ha egyik hiányaik, as is baj, de ha minden szerv hiányzik, as a legnagyobb baj. Az egész organizmus tökéletlen, formát lan. Ezt kell tehát korrigálni, ezeket a hiányzó szerveket kell visszaállítani. Nem jelenti ez a hivatásrend alapján való megszervezés azt, hogy föl- forditsunk minden eddigi társadalmi és gaadaBági rendet és egészen uj társadalmi és gazdasági rendet vezessünk be. Ez forradalom volna, eit csinálta a kommun,- ezt csinálta a bolsevizmua Oroszországban. Itt arról van szó tek. Törvényhatósági Bizottság, hogy a meglévő, szerveződni, rendeződni akaró társadalmi és gas- dasági erőket szervezzük és rendezzük a nemzet érdekében. Most is van ilyen szerveződés, csak helytelen, csak ön- és kaszt- célú szervezkedés, fent a kartellek- ben, trösztökben, uniókban, lent a szakszervezetekben ; nem a szolidaritás, az összefogás, hanem a szétszakítás, a bontás jegyében történik ez a szervezkedés. A szakszervezetek nem rend a gazdasági életben, hanem párt a munka piacán. A munka a piacon, mint kereslet és kínálat jelentkezik, természetesen két ellentétes érdekű osztályra bontja az egész társadalmat. Nincs egy Bzerv, amely összefogna, amely kiegyenlítene, amelyik az ellen téteket levezetné, amelyben a munkás és a munkaadó együtt volna. És hány funkciója van a társadalmi és gazdasági életnek a szakszervezeteken kívül szétszórva, szervezetlenül! Ezzel szemben én a hivatásrend alapján való siervezkedést úgy látom, hogy ások a hivatások szerint megszervezett helyi csoportok odakapcsolódnának a hasonló hivatások cső portjához, ezek beleékelődnek a kerületi csoportba, azok ismét az országos szervezetbe és ezek küldik képviselőiket a parlamentbe. Ez természetesen csak a keret. Ezt élettel, tartalommal, a magyar életnek kell kitöltenie. Igen sok ellenvetést olvastam és hallottam ez ellen a gondolat ellen. Hogy ez olasz import, a corpo- rációk másolása. Éo ismerem a magyar alkotmány fejlődését, ott nincs szolgai import. A magyar géniusz a gondolatokat, eszméket a maga ős erejével ízig-vérig magyarrá tudta átdolgozni és produkált egyedülálló, gyönyörű szinmagyar alkotmányfej lődést. A magyar géniusz vitalitása itt is meg fog mutatkozni. Ezt a gondolatot, eszmét át fogja teljesen gyúrni, formálni, s célszerű, üdvös, a nemzet érdekében feltétlenül szükséges reformot termel. Azt mondják, letöri a szabadságot, az egyéniséget, a szabad Versenyt. Nem töri le sem az egyéniséget, sem a szabadversecy t, csak körülbástyázza, □em engedi, hogy a közérdek rovására tu'hatalm&sodjék. Odatüzi minden verseny elé a közjót és a közérdeket. Szabadság kell 1 Ugyanaz, mint a napfény a természetben. Anélkül nincs élet, vagy csak pincaélet van, vértelen, erőtlen, elsenyvedt élet. — Amint azonban a természetnek meg van a törvénye, úgy a szabadságnak is van törvénye. A szabadság törvénye a rend. Ha ez nincs, akkor szabadság sincs, hanem szabadosság ez, forradalomra, felfordulásra vezet. Azt mondják, hogy az állami omnipotencia növelésére fog vezetni. Állami mindenhatóság ma tényleg összetörheti az embert, az egyént. De kérdem ma, amikor az egyes ember áll az állammal szembe, nem veszedelmesebb-e a helyzet, mint akkor, amikor erőcsoportok, szervezetek állnak az állammal szembe ? Azt persze 8enkise gondolhatja objektive, hogy az államhatalomnak jogait, kötelességeit teljesen kikapcsoljuk. Ezekkel a szervezetekkel szemben is kell, hogy meglegyen ai irányitó, vezető, felügyeleti, ellenőrző joga. Mert beteg az a nemzeti élet, amelyben az államhatalomnak semmi ereje, befolyása nincs. Tudom, hogy h i meglesz is az érdekképviselet, azért nem lesz ideális béke, lesznek érdekellentétek, harcok. Harc lesz, amíg két ember lesz a világon, ha mingyárt csak férj és feleség is ez a két ember. De van legalább szerv, amelyben össaeülhetnek azok is, akik érdek- ellentétben vannak egymással és megbeszélhetik egymással, mint ember emberrel a maguk ügyeit. Van egy főcsoport, amely sokkal szélesebb áttekintéssel rendelkezik az érdekek mezeje felett. Látja a azét ágazó érdekszálakat, de azokat össze tudja fogni harmóniába, egységbe. R^áneveli ez a hivatásrendi szervezet tagjait arra, hogy átérezzék az összetartozás, a szolid iritás, az egymásrautaltság nagyszerű gondolatát. Mert könnyű as emberi szervezet analógiája alapján belátni, hogy nem élhet egy szerv sem öncUu életet. Bele kell illeszkednie a szervezet életébe, különben a szerveset is, de a szerv is elpusztu1. Fontosnak és szükségesnek tartom tehát aa úgynevezett érdekképviseleti rendszernek a megalkotását és pedig azért, mert ezzel emelkedni fog a par lament nívója. Akik a parlamentbe kerülnek, a széles tagoltsága érdek- képviseletek hierarchiáján, skáláján emelkednek be a parlamentbe, ahol a meddő politizálás helyét a szakszerűség fogja elfoglalni. Azok az emberek, akik a maguk rendje bizalmából vannak ott, ismerik a magúk rendjének, hivatáscsoportjának életét, igényeit, kívánságait, terveit, fejlődési módozatait, lehetőségeit. Osszevannak forrva életükkel, hivatáscsoportjuk- kal, következőleg lelkesen, meggyőződéssel, erőteljesen fogják az érdekeket védelmezni a pirlamentben is. Tehermentesíti továbbá ennek a rendnek bevezetése magát az államot, amennyiben sok gazdasági és szociális feladatot átvesz és ezzel lehetővé teszi a tu'tengő bürokratizmus leépítését, az állam terheinek csökkentését, de azért is szükségesnek tartom, mert kiveszi a gazdasági és Dr Perczel Bála főispán a törvényhatósági bizottsági tagok aránylag csekély részvételével nyitotta meg a hátfő dálelőttre összehívott rendkívüli közgyűlést, amelynek tárgysorozatán két olyan ügy is szerepelt, amely különösebb érdeklődésre tarthatott számot. Az egyik a dombóvári járdaépítési ügy, a másik pedig a választójogi törvény reformja. Az elsőben Müller Imre főispáni titkár, tb. főszolgabíró ismertette a belügyminiszter leiratát, amely Dombóvár járdaépítésével kapcsolatban a község képviselőtestülete működésének felfüggesztésére, illetve a testület feloszlatására ad utasítást. A törvény- hatósági bizottság — minthogy ennek az ügynek a rendezésére más kivezető ut nem volt — a kisgyülés javaslata alapján eleget tett a miniszteri rendelet kikötéseinek, amelyekre az adott okot, hogy a képviselőtestület, amely a vármegye jóváhagyása mellett 75.700 P vállalati összegért 3000 folyóméter aszfaltjárda építését határolta el, felsőbb jóváhagyás nélkül 19 379 folyóméter járdát építtetett. Az ebből eredő költségek, amesaociális, tehát egyetemeslértékü kérdéseket a pártpolitikai taktikásások licitálások és csatározások fojtó karmai közül. Egész különösen, — s itt értem el a legdöntőbb érvhez, azonban azért látom feltétlen szükségesnek, mert ma egy nagy katasztrófával állunk szemben. Éq irigylem azokat az embereket akik nyugodtan tudnak ma aludni, amikor a mai po'gári társadalom bás tyáját viharosf vad, elszánt erővel csapkodják a forradalmi felforgatás szennyes huUámai. Amikor egy félelmes tábor növekedik szemünk láttára, amelynek aa a célja, hogy harcot indítson a mai társadalmi, gazdasági, valláserkölcsi rend ellen, akkor nem tartom a liberalizmust alkalmasnak arra, hogy eszel a támadással szemben a győzelemnek a reményével fii vegye a harcot. A liberaliamus homokjával, szét« maró, atomizáló mentalitásával gátat építeni, amelyen ezek a hullámok megtörnek, nem lehat. Életerős, egységes tömbök kellenek, szervezetek, amelyek védelmi művé tömörülnek és ezen fog majd a falforgatás, rettenetes ereje megtörni/ Csak igy tudjuk a polgári társadalmat és annak a rendjét megmenteni. Épp esért és a kisgyülés javaslatával szemben örömmel üdvözlöm Nóg- rád és Hont vármegyéknek ezt az uj gondolatát és azt bátorkodom tisztelettel indítványozni, járuljon hozzá Tolna vármegye törvényhatósága is ezen felirathoz azzal, hogy szükségesnek, fontosnak és elengedhetetlennek tartja a társadalmi, gazdasági és közéletnek az ilyen hivatásrendek alapján való meg szervezését, tehát az ! érdekképviseleti rendsaer megalko < tását. lyek az időközi kamatokkal együtt 576.T77 pengőre rúgnak, a község jólétét veszélyeztetik. A törvényhatósági bizottság egyhangúlag elfogadta a kisgyülésnek Dombóvár autonómiája felfüggesztésére vonatkozó határozatát. A IV. Károly Király Tihanyi Országos Emlékbizottság kérelme került ezután sorra, melyben a vármegye közönsége által adományozott VI. kálvária-állomás létesítése kapcsán felmerült perköltségek részbeni megtérítésére vonatkozik. A közgyűlés erre a célra 420 pengőt szavazott meg. E határozat után következett a gyűlés legérdekesebb tárgya. Nógrád és Hont vármegyék közönsége ugyanis megkereste a törvényhatóságot, hogy az uj választójogi törvény megalkotása során az érdekképviseleti rendszer mellett foglaljon állást és támogassa a kormányhoz intézett feliratát. A kisgyülés ebben az ügyben akként határozott, hogy az átiratot tudomásul veszi. A határozathoz vitéz Makray Lajos pápai kamarás, tolnai plébános szólt hoszá és folytonos helyeslés közben a lapnak elején vezetőcikk gyanánt közölt beszédet tartotta. A Vitéz Makray Lajos beszédét követő taps és éljenzés lecsillapulta után Szévald Oszkár alispán a következőket mondotta: I 1 Bőr, selyem és vászon KÖNYVKÖTÉSEKBE országos hírnevünk van. MOLNÁR-FÉLE R.-T. ♦ SZEKSZÁRD A tőruényhotősflsi bizottság közgyűlése.
