Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-04-26 / 33. szám

XV. évfolyam. Szekszárd, 1933 április 26. 33. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési di]; félévre-----------6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC Hirdetések érti: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként A lep megjelenik minden saerdán ée esombnton. 110 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hir- Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét! rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamid illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I * nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A dollár és n pengő. Néhány napon át a világ tőzsdéin haflyatthomlok zuhan a dollár. A vi lég legjobb pénzének tartott ameri­kai valuta is megingott a gazdasági és pénzügyi válság során. — Hogy mennyi része volt ebben a hanyat­lásban az uj kormány inflációs szán­dékainak, vagy pedig, hogy a spe­kuláció merész játéka verte-a le a büszke dollárt, azt nem lehet egész tisztán látni. Az árfolyamzuhanás megállott és a pénzügyi jósok sze­rint a dollár ismét vissza fogja nyerni teljes paritását, vagyis régi nemzet­közi értékét. De azért a világ ismét megtanulhatta, hogy a gazdasági vál­ság bomlasztó hatása alól még a leg gazdagabb ország és a legjobb pénz- érték sem tudja magát kivonni. De azt is megtanulhattuk a dollár izgal­mas regényéből, hogy a pénz körül kísérletezni, a pénz mennyiségét hir­telen szaporítani, az inflációval ka­cérkodni mindig kockázatos és ve­szedelmes. íme, ennek a kis csonka ország­nak a pénze, a csak nyolc esztendő­vel ezelőtt megteremtett pengő, min­den válságon keresztül mennyire meg­állja a helyét. A nemzetközi értéke­lésben ngyan leszállóit az árfolyama, mert a transzfermoratórium megaka­dályozta a pengő nemzetközi forgal­mát és mert a magyar kivitel elé mindenütt áttörhetetlen gátakat emel­tek az önellátásra törekvő külföldi piacok. Da viszont sikerült idebenn pénzünknek vásárlóerejét nemcsak teljesen fenntartani, de még növelői is, ami az árnindexek folytonos csök­kenésében nyer kifejezést. Itthon a belföldi forgalomban a pengő teljes értékű és ma már a tapasztalat biz­tosságával tudja mindenki, hogy pén­zünk körül bajok nem lesznek és bogy a mai pengő mindig az a jó pénz marad, amelyért mindent meg lehet vásárolni. Ez a biztonság ab­ból a meggyőződésből fakad, hogy a mi jegybankunk és a mi kormá­nyunk semmiféle kalandos kísérlete­zésbe pénzügyi és gazdasági téren magát belesodortatni nem engedi, hogy infláció nem lesz, hogy pézttnk- nek a törvényben megszabott pénz fedezete megvan és megmarad, hogy a pengő holnap és holnapután nem lesz kisebb értékű, mint ma. Egy a Világválsággal küzdő meg­csonkított, kifosztott országnak ilyen teljesítménye is kiharcolta magának a nemzetközi gazdasági és pénzvilág tiszteletét és reBpektnsát. Ki sejtette volna még egy évvei ezelőtt, hogy elkövetkezik az az idő, amikor a dollárbirtokosok sietnek dollárjaikat pengőre átváltani. Pedig napjainkban ez a CBoda megtörtént és nap-nap után megtörténik. Nagy pénzintéze­teink külföldi Uzletbarátaiktél egyre- másra kapják a megbízásokat, hogy dollárköveteléseiket váltsák át pen­gőre. A bankok és takarékpénztáraknál a betétesek Bietnek dollárbetéteiket pengőbetétekre átalakítani és szívesen elfogadnak dollárjaikért olyan pengő összeget, amely a Magyar Nemzeti Bank alacsony hivatalos jegyzéseinek faléi meg. Sőt a dollárbiztosit ásó­kat is mindsürübben átalakítják pen­gőre szóló biztosításokra. Sióval a pengő karriert csinált. Ki gondolta volna, hogy lesz idő, amikor az em­berek a dollártól a pengőhöz mene­külnek ? Hát ez nem ment magától, ilyen csoda nem történik a gazda­sági életben, ahol mindennek meg­van a maga oka és ahol törvényszerű­ségek uralkodnak. Nem kell messzire mennünk, hogy ennek a csodának a nyitjára reá- jőjjünk. A gazdasági és pénzügyi élet­ben igen nagy szerepe van a biza­lomnak és a bizalmatlanságnak. Ha egy országban rend, nyugalom, biz­tonság van, ha nem kell félni semmi­féle megrendüléstől és a közállapotok állandósága biztosítva van, úgy az ilyen ország iránt a nemzetközi bizalom feltámad, mert a pénz, a tőke nyugodt légköst keres. Középenrőpa mai nyug­talanságában Magyarország a békes­ség és konszolidáltság ritka példája, lehet mondani mintaállama. Ezt tud­ják odakünn és ezért kezdik meg­becsülni a magyar pénzt, a rövid pályafutása ellenére is oly sok vihart látott és túlélt magyar pengőt. Azt a megfontolt, minden kookázatot‘ke­rülő pénzügyi és gazdasági politikát, amellyel kormányunk a pengőérték állandóságát igy körül tudta bás­tyázni, semmiféle jelsaó, vagy párt- politika kedvéért abbahagyni nem szabad, A költségvetési egyensúly helyreállítása, az óvatos, de mégis tevékeny hitelpolitika, a gaidasági élet vérkeringésének beruházásokkal való felfrissítése, mindez, karöltve a béke, a rend és nyugalom biztosítá­sával, a magyar pénzértéket jobban támasatja alá, mint akármilyen arany- fedezet. Mert minden aranyon kívül ób felül a pézz jóságát a nyngodt fejlődés biztositékai alapozzák meg. A Gömbös-kormány jó utón haladt eddig és megmarad továbbra is ezen a kipróbált ntán, amely elvezet végül is a gazdasági boldoguláshoz. A vármegye tavaszi közgyűlése. Szévald Oszkár alispán elnökölt a törvényhatósági bizottság szomba­ton lezajlott tavaszi rendes közgyű­lésén, amely iránt a kedvezőtlen idő­járás dacára íb elég érdeklődés mu­tatkozott. Megnyitó beszédében meg­emlékezett az alispán arról a nagy veszteségről, amely az országot a nem zet pátriárkájának, gróf Apponyi Al­bertnak a halálával érte. Az emel­kedett hangú szép megemlékezés ntán, amelyet a közgyűlés állva hallgatott végig, a törvényhatósági bizottság jegyzőkönyvében örökitetté meg a nagy államférfi érdemeit és elhatá­rozta, hogy részvétiratot intéz a csa­ládhoz. Bejelentette eintán az alispán a már tudott tényt, hogy dr Peresei Béla főispán megrongált egészségi állapotára való tekintettel állásáról lemondott. Meleg szavakkal méltatta dr Peresei Bálának rövid főispánsága alatt is kifejtett oly értékes mnnkás ságát, majd felkérte dr Horváth Ár­pád tb. másodfőjegyzőt, hogy olvassa fel a törvényhatósági bizottsághoz intézett búcsúlevelét a távozó fő­ispánnak, aki mindig bfl maradt azokhoz az ethikai és politikai el­vekhez, amelyeket beiktatása alkal­mával programmjaként megjelölt, A megyegyülés az alispán javaslatára egyhangú lelkesedéssel hozzájárult ahhoz, hogy dr Perczel Béla nagy érdemei a közgyűlés jegysőkönyvó- ben megörökittessenek. Döry Frigyes gazdasági főtanácsos szólalt ezután fel, kijelentve, hogy az alispánnak dr Perczel Béla mű- i ködéséről mondott szavai visszhangot | adtak a törvényhatóság érzéseinek. Tudta az egész vármegye, hogy dr Perczel Bélát kiváló képzettsége, a közigazgatásban való jártassága és egyéni képességei egyaránt predesz­tinálták arra a magas pozícióra, ame­lyet egyáltalán nem keresett, sőt csak akkor vállalt el, amikor ezzel kap­csolatos bizonyos aggodalmai elosz láthatók voltak. A legnagyobb lelki­ismeretességgel felelt meg az állásá­val járó kötelességeknek, amelyek súlyát Csak fokozta az, hogy más két törvényhatóságnak is főispánja volt. Bár a népszerűséget nem ke­reste — úgymond Döry Frigyes — tapintatos, korrekt, igazságos eljárá­sával és a vármegye érdekeit min­denkor szem előtt tartó működésével a vármegye közönségének meleg sze- retetét viszi magával a főispáni szék­ből való távozása alkalmával. Végül azt javasolta, hogy a vármegye köz­gyűlési terme számára festesse meg dr Peresei Bála arcmását. Döry Fri­gyesnek nagy tetszést kiváltó ssa- vai ntán ezt a törvényhatósági bizott­ság el is határozta. Az ellenzék nevében dr Klein An­tal hajtotta meg a távozó főispán, a politikai ellenfél előtt a tisztelet, el­ismerés és nagyrabecsülés zászlaját. Ezután ismét Szévald alispán szó­lott, kijelentve, hogy a Perczel Béla lemondása által keltett szomornságot nagyban enyhítette az a körülmény, bogy a kormány bölcsessége a vár­megye szülöttét, dr Hagymássy Zol­tánt ültette a főispánt székbe. Az nj főispán közel harmincéves közszolgá­latát mindig nemes ambícióval, oda­adó buzgalommal és rátermettséggel látta el és ez teljes biztosítékot nyújt arra, hogy személyében a vármegye kormányzata élére olyan férfin ke­rül, akinek kipróbált, erős, meg nem alkuvó hazafisága, az igazsághoz és törvényes alaphoz való szigorú ragasz­kodása, nagy közigazgatási készült­sége magas állásában is ennek a vár­megyének fog a javára szolgálni. Az alispán nagy tetssést kiváltó bejelentései ntán áttért a közgyűlés a tárgysorozatra, tudomásul vevén az időszaki jelentést, a számonkérő- szék jegyzőkönyvét és a közigazga­tási bizottságnak az elmúlt év II. feléről szélé jelentését. Majd két sza- vazatszedő bizottságot alakítottak a közigazgatási bizottságban megüre­sedett tagsági hely betöltésére, vala­mint a Vármegyei Muzeum Bizott­ság elnökének a megválasztására. Az egyik bizottságnak báró Fiáth Tibor elnöklete alatt Hangéi Andor ős Gőzsy Tibor voltak a tagjai, mig a másik­ban Kiss Lajos vezetésével vitéz Si­mon Simon és Bibiánszky István működtek. Báró Fiáth Tibor hirdette ki a titkos választás eredményét, amely szerint a közigazgatási bizottságnak dr Perczel Béla lett a tagja, mig a Mnzenm Bizottság elnökévé Bodnár István írót, lapunk elnökét válasz­tották meg. A kórházi kölcsönök meghosszab'» bitáaának elhatározása után szabály- rendeletek'njjáalakitására tért át a köz­gyűlés. Az ebtartásról szóló szabály­rendelet tárgyalásánál dr Klein Antal országgyűlési képviselő szólalt fel és az nj állategészségügyi törvény intéz­kedései alapján kéBzült siabályrende- lettervesettel szemben olyan kifogá­sokat emelt, hogy az nj rend életbe­léptetését el kellett halasztani. Dr Klein képviselő taktikailag teljésen hibás indítványának köszönhetik te­hát az ebtartó gaidák, hogy a régi magaB ebadótéteíeket kell tovább is fisetniök, mig nj szabályrendelet nem less. A körlevelek és megkeresések so­rán magáévá tette és elfogadta a tör­vényhatósági bizottság Debrecen vá­rosának a törvényhozáshoz intézett azon feliratát, hogy a közpénztárak­tól hnsott többes jövedelmek törvény­hozási utón szabályoztassanak. Misbolcz város közönségének a gyüléstilalmi rendelet visszavonása érdekében a kormányhoz intézett fel­iratához dr Klein Antal szólott hozzÁ és Gömbös miniszterelnököt támadva, a népgyülések njraengedélyezését kí­vánta, mert mind mondá, a kormány az ő saját pártsajtója ntján is csi­nálhat propagandát az ellenzék ellen, amely igy hátrányban van a Nem­zeti Egység Pártjával szemben. Végül spiclinek nevezte dr Téglássy Béla paksi képviselőt. Az alispán, aki többször rácsönge- tett dr Klein Antalra, felszólította, bogy a Téglássy működését sértő i módon aposztrofáló kifejezéseket vonja I vissza. Dr Klein erre következő fel­Egyes szám ára 10 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom