Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-04-19 / 31. szám
BV~ Rendkívüli kiadás, XV. év föl vám Szekszárd, 1933 április 18. 31. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Teleíonszám 85 és 102. Előfizetési díj: félévre-----------6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Felelős szerkesztő :** BLAZSIK FERENC. A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kflldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamit t a nyilttér soronként 60 fillérbe kerQl. Főispán változás. A „Budapesti Közlöny“ vasárnapi száma közölte, hogy a Kormányzó ur öfőméltóeága bonyhádi Perczel Béla dr főispánt buzgó szolgálatainak el ismerése mellett, saját kérelmére felmentette és dr Hagymássy Zoltánt Tolna vármegye főispánjává kinevezte. Dr Perczei Béla távozása nem lepett meg bennünket, mert hónapok óta tudjuk, hogy megrendült egészségi állapota miatt a két törvény- hatóság sok gonddal járó munkáját lovább vinni szervezete épségének aláásása nélkül nem bírja és igy felmentését kérte. A volt főispán elhatározása őszinte sajnálattal töltötte el nemcsak Tolna vármegyének, de csonka Bécsbodrog megye és Baja város törvényhatóságának közönségét is. Akik vele akár hivatalosan, akár egyébként érintkeztek, kedves mo dóráért, előzékenységéért, jóindulatáért, közigazgatási tudásáért, pártatlan igazságosságáért és a régi időkre emlékeztető úri gondolkozásáért, amely felfelé és lefelé való magatartásában mindenkor megnyilatkozott, őszintén megszerették és e tulajdonságai közbecsülést biztosítottak részére. Mi, a kik szerencsések voltunk 1931. évi októberi diszes beiktatása óta főispáni működését figyelemmel kisérhetni, a legőszintébb tisztelet érzésével köszöntjük dr Perczel Bélát főispáni méltóságából való távozása alkalmával. A krónikások hitelességével megállapíthatjuk, hogy mindazokat a reményeket, amelyeket kinevezése alkalmával az ő egyéniségéhez fűztek, beváltotta. Az egész vármegyének személye iránt megnyilatkozó nagyrabecsülésből kifolyólag bölcsességével, közigazgatási ismereteivel biztosította a vármegye köaön Bégének békéé, — harmonikus együttműködését és aa igen nehéz adminisztratív dolgokat úgy látta el, hogy a mai nehéa gazdasági élet hullámveréseit e vármegye megráz- kódtatás nélkül élte át. Sieretettel és biaalommal viseltettünk iránta főispánná történt kinevezése alkalmával és most, amikor disaés közjogi állásától megválik, Ugyanezekkel az érzésekkel fordulunk felé, de nem búcsúzunk tőle, mert reméljük, hogy az ő kiváló egyéniségével vármegyénk közéletében gyakran fogunk találkozni, mert ba valamikor, úgy a jelen idő az, amely nsgyon is indokolttá teszi, hogy az oly férfiak, mint dr Perczel Béla, ne vonuljanak vissza a közélettől és hogy neki s a hozzá ha* son'óknak súlya és szava legyen közéletünk irányításában. * A főispánváltozás első híreire meg indult személyi kombinációkból gyorsan előtérbe került dr Hagymássy Zoltán vármegyei főjegyző személye, Megbízható helyekről úgyszólván már hetekkel ezelőtt értesültünk az ő kinevezésének befejezett voltáról, minthogy azonban a szenzáció kedvéért sem szoktuk megszegni a titoktartás kötelezettségét, hallgattunk mindaddig, amíg a legfelsőbb elhatározás a főispánváltozással kapcsolatban nyilvánosságra nem került. Természetesen a legnagyobb örömmel adunk hirt most e kinevezés megtörténtéről. Amint őszinte sajnálattal látjuk dr Perczel Bélának a főispáni székből való távozását, éppúgy örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy e diszes közjogi állásra a legmagasabb elhatározás oly férfiút ültet, aki a vármegye szülötte, hosszas köz- igazgatási szolgálatának ideje alatt megismerte e vármegye népét és tudja az összes lakosság minden baját és kívánságát. A véletlennek sajátságos összejátszása, hogy az 1917. évi április hó 26 án dr Hagymássy Zoltán lett az utóda dr Perczel Bélának a bonyhádi főbirói székben és pedig az arra hivatottak megállapítása szerint, méltó utóda. Ugyanazzal a közigazgatási felkészültséggel, az emberekkel való előzékenységgel, a nép iránti szeretettel és pártatlan igazságossággal töltötte be elődjéhez hasonló módon a közigazgatásnak azt az őrhelyét, amelyben nem kisebb elődök, mint Peresei Dezső és Simontsits Béla voltak vármegyénk e két kiváló vezéregyénisége. — Hisszük, hogy azok, akik majd az ő főispáni működéséről írnak emlékező sorokat, azt fogják megállapíthatni, hogy dr Percsel Bélának a főispáni állásban is méltó utóda volt. Határozott egyéniségében, puritánságában, munkaszeretetében, a közvagyon féltő gondos őrzésében, a nép pel való közvetlen érintkezési modo rában, igazságosságában megvannak azok az értékek, amelyek őt nemcsak méltán emelték a főispáni székbe, de amelyek biztosítják is azt, hogy e vármegye tradícióinak megfelelő szellemben, de alkalmazkodva a mai kor kívánalmaihoz, hivatalát agy fogja betölteni, hogy ebből a vármegye egész közönségének java, megelégedése és személye iránti tisztelete fog fakadni. Minthogy azonban a főispán nemcsak adminisztratív kormányzója egy vármegyének, de annak politikai irá nyitója is, e téren is sok reményt füzünk az ő működéséhez. Egyénisége biztositék arra, hogy politikai misszióját sohasem az erőszakosság, hanem a megértés és meggyőzés utjain kívánja teljesíteni. Ez azonban nem zárja ki, hogy ott, ahol szükség lesz, erőteljes kézzel akadályoz meg minden olyan törekvést, amely a nemzet egységének megzavarását, a felekezeti harcok megindítását, a nép lelki nyugalmának felkeverését, társadalmi osztályok egymással való ssembeállitáeát, rend és fegyelem megbontását célozzák. Meg fogja védeni a mai időkben divatossá vált gyanúsítások békanyálától e vármegye öBszes tisztviselőit. Éberen fog vigyázni a hivatali tekintély csorbi- tatlanaágéra, visszaveri a bármely irányból jövő támadásokat, de éppúgy meg fogja követelni azt is, hogy akiket a közbizalom, vagy a felsőbb hatóságok a közszolgálat egy-egy őrhelyére állítottak, azok becsületesen és teljeB m unkákéezséggel teljesítsék kötelezettségüket. Ilyennek ismerjük uj főispánunkat. Ezért üdvözöljük őt kinevezése alkalmával őszinte tisztelettel, nagyrabecsüléssel és szeretettel. Ezért ajánljuk fel szolgálatainkat az ő céljainak és törekvéseinek megvalósítására. —• Igaz, hogy ez a felajánlott szolgálat csekély jelentőségű, de úgy fogjuk fel, hogy apró kis erőknek összefogása hatalmas segítség lehet as eredményes munka megvalósításához. Már pedig a mi első üdvözlő szavunk uj főispánunkhoz az, hogy adjon a Mindenható erőt és kitartást | neki e nehéz időkben céljai minél tökéletesebb megvalósitásáhos. S. Egyes szám ára 10 fillér. Az ui főispán életrajza. Dr Hagymássy Zoltán Pakson 1880. évi november hó 24-ik napján született. Régi nemesi családból származik, mely Veszprém vármegyéből költözött Tolnába s itt nemessége 1806-ik évben hirdettetett ki. Atyja néhai Hagymássy Károly paksi kir. közjegyző, a Deák-párt és a szabadelvű pártnak a paksi kerületben hosz- ssabb időn át volt elnöke, anyja Stenczinger Ilona, komáromi születésű, bajor eredetű család tagja volt, i aki anyai ágon a komárommegyei nemes Lándor és makkfalvi Dózsa családokból származott. Gondos nevelésben részesült. Középiskoláit a nagykőrösi ref. gimnáziumban, egyetemi tanulmányait a budapesti és kolozsvári egyetemen végezte s 1903. évi szeptember havában Kolozsváron az összes jogtudományok tudorává avatták. Tolna vármegye nagy emlékű főispánja gróf Széchenyi Sándor 1903. évi december hó 15-én közigazgatási gyakornokká nevezte ki és szolgálatait Gyünkön, néhai báró Jeszenszky [ György főszolgabíró mellett kezdette j meg. 1904. év tavaszán Szekszárdra | rendeltetett néhai Sztankovánszky Imre központi járási szolgabiró helyet* tesitésére, akinek állására 1905. év végén választatott meg. Az 1906. évben nősült, feleségül vette Tóth Erzsébetet, Tóth Károlynak a Szek- szárd—Bátai Ármentesitő Társulat kiválóan érdemes igazgató-főmérnökének és nejének Sohwerczkopf Her- minnek leányát. Az 1908. évben néhai Szén ti vány Miklós, a völgység! járás főszolgabirója mellé Bonyhádra helyeztetett át és 1912. évben tb. főszolgabíróvá nevezték ki. — 1914. évben Bonyhádról ismét Szekszárdra Bajó Pál főszolgabíró mellé rendeltetett és 1916. évben Gyünkön s Pakson, mint helyettes főszolgabíró működött. A törvényhatósági bizottság 1917. év április havában a völgységi járás főszolgabírójává választotta, amely állásban 1927. évi április hó végéig maradt és élénk részt vett Bonyhád- nak és a járásnak társadalmi életében. A Bonyhádi Úri Kaszinónak és Vívó Egyletnek elnöke volt és tevékenyen közreműködött Bonyhád és a járás kulturális és gazdasági fejlődésének emelésében. Az egész járás lakosságának közszeretetétől kisérve
