Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-01-14 / 4. szám
XV. évfolyam. Szekszárdi 1933 január 14. 4. szám 9 Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség 6« kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonsaim 85 és 102. Előfizetési díj: Félévre _______6 pengd. | Egész évre----------12 pengd. Fő szerkesztő: II Felelős szerkesztő: SCHNEIDER jáN08. || BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden sserdén és szombaton. Eldfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illetd közlemények a szerkesztdséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10fillér, Állást keresdknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A nagy munka előtt. Nemcsak a természetre, de a politikai életre is a téli dermedtsége ült. De amint ea a téli álom nem jelenti a természetben a tétlenséget, az örök halált, hanem nagyszerű harmóniában készül a tavaszi ébredésre, az uj életre: agy a politikai élet csendessége sem a tétlenségnek, a bénaságnak és tehetetlenségnek az igazoléja, mert. a parlamenti szünetet a kormány arra használja fel, hogy lázasan dolgozik életbevágó nagy kérdéseknek és problémáknak a megnyíló parlament részére való előkészítésén. A Genfben megvívandó harc eredményességétől függ, miként lesznek megvalósíthatók az egyes szakminisztériumokban éjt és nappalt összetéve előkészített problémák, amelyek min- denike a nemzeti vérkeringés meg- indítását, a munkának újból való felvételét, minden társadalmi osztály megélhetésének biztosítását és a kötelezettségeknek becsületes teljesítését célozzák. A tavasz tehát nemcsak a természet megújhodásával, de a mi gazdasági életünk megindításával is kecsegtet. A legbecsületesebb törekvéssel készül a kormányhatalom arra és e célból minden emberileg lehetségest elkövet, hogy az ország szekerét abból a kátyúból, amelybe a világgazdaság lehetetlenségei süllyesztették, kiemelje. Érdeklődéssel nézünk a jövőbe és aggodalmas kíváncsisággal várjuk, vájjon az ellenzék a jelszavak hirdetése, az elégedetlenség fokozása, a bajok felhánytorgatása, tehát az improduktivitás teréről áttér-e az alkotó munka terére. Lesz-e ezekben a tagadhatatlanul igen válságos időkben elég lelki nagysága az ellenzék vezéreinek, hogy félretegyék a hatalomra törés eszközeit és a bennük rejlő képességeket is odaállítsák a nemzet megmentésének szolgálatába. Ma nagygazdának, kisgazdának, iparosnak, kereskedőnek és szellemi munkával foglalkozó embereknek egyaránt nehéz, kétségbeejtő és bizonytalan a helyzete. Ha ezek a különböző társadalmi osztályok mind külön utakon és gyakran egymás rovására akarnak a saját kedvezőtlen helyzetükön segíteni, akkor ebben a babiloni zavarban nem épülhet fel a megújhodásnak, a gazdasági jobb jövendőnek és boldogulásnak tornya. Akkor ez a nemzet nem tarthatja még itt a Duna-Tisza partján azt a pozícióját, amelyet egy évezredet meghaladó múlt biztosított a részére és ahol meg tudott birkózni a tatárdulással, a török veszedelemmel, az osztrák elgyarmatoBitó politikájával, hanem, mint a babiloni torony építő, úgy ez a nemzet is szerte- széled és nem értvén meg egymást, a régi dicsőségnek és nagyságnak sírját ássa meg. Irtózatos erőfeszítés folyik 1 Nem azért, hogy biztosítsák a hatalmukat azok, akik most a nemzet kormányánál állnak. Ezekben az időkben nem arra megy a játék, hogy ki marad felül, mert a tét nem egyes pártoknak, avagy egyes személyeknek érvényesülése, hanem egy 20 millióról 8 millióra trianonizált nemzetnek életbemaradása, avagy elbukása. Ha ezekben a veszedelmesen komoly órákban egységet és erőt tudunk kifelé mutatni, ha idehaza túrni, szenvedni, áldozatokat hozni tudunk és ha minden szellemi és fizikai erőnket nem az egyéni érvényesülés, hanem az egész nemzet egységes érdekeinek megmentésébe tudjuk beirányozni, akkor a tavaszi napsugarak meg fogják hozni nemcsak a természet, de ennek a 14 év óta annyi szenvedésen, megpróbáltatáson és vias- kodáson keresztülment nemzetnek is az uj életet. Ha azonban nem nemzeti öncélú- ság, hanem egyéni öncéluság lesz továbbra is a jelszó és mindenki más utakon rohan a ködös időben a saját önző céljainak megvalósítása után, akkor a tavaszi napsugarak itt, egykor Kánaán földjét jelentő országban, egy ösBzeroppant, önmagával meghasonlott, feltámadásra képtelen, | szétzüllött, nem életre, hanem halálra ) ítélt nemzetet fognak találni. 8kereskedelmi minisztériumhoz azonnal el is ment, sőt a minisztérium e hó Í2-én délelőtt telefonon már értesítette is az alispánt, hogy az ügyet rövid idő alatt lehetőleg kedvezően fogják elintézni. Az alispán az útépítésre vonatkozó előmunkálatokat már megtette, úgyhogy a mórágyiak közül 120 bányamunkás 3 hónapra munkához és keresethez, valamint 400 családtag kenyérhez jut. * Mi a magunk részéről csak a legteljesebb elismeréssel emlékezhetünk meg az alispán nagy szociális érzékre valló gyors intézkedéséről és csak helyeselni tudjuk, ha a vármegye közönségének adójából begyttlt pénzekkel elsősorban a megyebeli munkásokról gondoskodunk, nem pedig más vármegyék kőbányáit foglalkoztatjuk. I Palkó István tb. kanonok | Mély gyászba borította a pécsi egyházmegyét Palkó István tb. kanonok, regölyi plébános kedden történt halála. A megboldogult, aki közel két évvel ezelőtt a pécsi klinikán súlyos bél- műtéten esett keresztül, régóta betegeskedett és bár nagy fájdalmai voltak, úgyszólván halála napjáig buzgón és lelkiismeretesen végezte a lelkipásztorkodással járó teendőket. Elmúlása nagy szomorúságot okoz híveinek, barátainak és ismerőseinek is, mert szeretetreméltó egyéniségének varázsa már az első alkalommal lebilincselte a vele érintkezőket. A jóság, a szeretet, mint valami nemes fluidum áradt az ő emelkedett lelkű, Bzelid papi egyéniségéből. Temetése csütörtökön délután 2 órakor volt Regölyben, ahol paptársai, hívei és ismerősei őszinte részvéttel kisérték a Jézus szive szerint való Isten szolgáját utolsó útjára. Palkó István az 1867. év december hó 25-én született és tanulmányait a pécsi teológiai főiskolán elvégezve, az 1890. évben szentelték pappá. Tizenhat évig volt a pécsi egyházmegye különböző plébániáin segédlelkész, mig gróf Zichy Gyula akkori pécsi püspök az 1906. évben kinevezte Regölyre vikáriussá. Egy évre rá ugyanott adminisztrátor lett, majd herceg Esterházynak, mint kegy- urnák a bemutatása alapján az 1908. évben plébános. Virág Ferenc püspök előterjesztésére a pápa az 1931. évben a lelkipásztorkodás terén szerzett kiváló érdemeiért kinevezte a pécsi káptalan címzetes kanonokává. Nórágyi küldöttség az alispánnál Mórágy község úrbéres közönsége nevében e hó 5-én Szalbach Mátyás úrbéres birtokossági elnök vezetésével küldöttség jelent meg Ssévald Oszkár alispánnál, kérve, hogy a mórágyi nagy szegénységre való tekintettel az ottani ínségesek mielőbb munkához juttattassanak. Erre leg- aikalmasabban célravezetőnek az úrbéri bijTtokoBság mórágyi kőbányájáénak az üzembevételét jelölte meg. Az alispán nagy megértéssel fogadta a küldöttséget és kilátásba helyezte, hogy a szálka—alsónánai ut egy részének a folyó évben leendő kiépítését a kereskedelmi minisztériumnál szorgalmazza. Az alispán egyúttal a minisztériumtól felhatalmazást kért arra is, hogy az útépítéshez szükséges követ a mórágyi bányában a hosszadalmas időt igénybe vevő versenytárgyalás kiirása nélkül megrendelhesse. Az erre vonatkozó felterjesztés a Jamboree-esi Szekszárdon. f Hirt adtunk már róla, hogy az ősz folyamán megalakult a cserkészvilág- jamboree tolnamegyei hölgybizottsága. Ennek elnökéül a cserkészintéző bizottság Szévald Oszkárné alispánnét kérte fel, aki az elnöki tisztet el is vállalta. A hölgybizottság községek szerint külön csoportokra oszlik és magába foglalja a vármegyei hölgyszervezeteket. E megyei szervezet feladatául azt tűzte ki, hogy segit megszerezni az any ági, feltételeket a megyebeli cserkészfiUknak a gödöllői cserkészvilágjamboreen való részvételére. A jamboree hölgybizottság egyes csoportjai már eddig is gyönyörű eredményeket értek el, melyek közt első a tárgy sorsjátéknak minden befektetés nélkül több mint 1600 pengő jövedelme. Ez az összeg biztos alapja a hölgy bizottságok további terveinek. A fontos hazafias cél érdekében a bizottságokat több terv foglalkoztatja, igy a farsang folyamán a cserkészek javára rendezendő műsoros táncestély terve is. Ennek megbeszélésére a hölgyek szekszárdi csoportja Szévald Oszkárné elnökletével népes értekezletet tartott. Az egybegyűltek a műsoros est tervét meleg szimpátiával fogadták és számos hozzáértő felszólalás után úgy határoztak, hogy a tánccal egybekötött műsoros jamboree-estet a far- I sang utolsó szombatján, február 25-én Egyes szám ára 12 fillér.
