Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-01-01 / 1. szám
1932 január 1. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 9 DEBULAY IMRE lakatosipar-firl ete, Szekszárd Alapítva 1855. — Telefon 135. Épületmunkák Vasszerkezetek Vízvezeték Csatornázás Takar éktfizhely Autogénhegesztés Tömegcikkek IRODALOM. Kozma Miklós: E» csapattiszt naplóla. I A világháború bőtermósti irodai mában uj szia, uj hang jelent meg. Eddig leginkább hadvezérek emlék iratait, feljegyzéseit, naplóit olvashatta a közönség és alig láttuak olyan mü vet, amely elsővoaalban harcoló csapattiszt feljegyzései alapján ismer siette volna a háború egy, vagy több (fejezetét. Kozma Miklósnak most megjelent könyve azonban nemcsak ebből a -szempontból értékes. Azzá teszi a meglepően eredeti meglátásokkal az -kaemények lényegét kiderítő törek- vés, a lélektani okok kutatása és az |egéss mfi. anyagának olyan váltósa- nos és mozgalmas eseménysorozata is, lami elejétől végig leköti az olvasó [érdeklődését. Nemcsak szakemberek- [oek való ez a kőoyv, hanem oda [illik minden magyar ember könyvespolcára. Fiatal magyar huszártiszt útját látnak idegen harcmezökön, hol lovon, mól gyalogos sorban és leírását kapnak úgy a háborús eseményeknek, Kinint a háború sodrába került országok és népek életének. Nem titko ja let a magyarság hibáit sem, sőt éppen ■nemzete érdekében legalább elmélet pen,* keresi a hibákból való gyógyu -lás útját. Mindvégig megtartja könyvének naplójellegét és éppen a feljegyzések eredetiségéből látjuk, hogy |a magyarság sorsával foglalkozó gon Idolatob ott merültek fel a front első vonalán. Az az igazi nemzeti szellem tölti el a könyvet, amely törhetetle- Inttl hisz a magyar nép jövőjében [éppúgy, mint bizott abban a háború Iminden magyar katonája is. A ma ■gyáráig súlyos problémáival való fog Halkozás pedig politikai ób szociális [téren is elsősorba emeli a müvet. Külön említésre méltó a monarchia ^világszerte elismert legjobb harcosá< [nak, a magyar katonának páratlanul [szépen megrajzolt alakja, amely sokszor előtűnik a könyv soraiban ős Ifeleleveniti előttünk azt az ember- [feletti teljesítményt, amit a magyar [csapatok minden időben ós minden [helyen nyújtottak. Kozma Miklós naplójának nem az la főcélja, hogy csak irodalmi hatást [érjen el és az a tény, hogy munkája [mégis ezen a téren is elsőrangú, még ■értékesebbe teszi müvét. Ahogy meg f*J*olja a zalescyki csatát, a Luck ■környéki harcokat, az asiagoi bor fzalmas küzdelmet, vagy a magyar ^huszároknak gyalogsorba kerülésük ^előtti utolsó lovas kivonulását, az Iminden szépirodalmi követelményt kielégít. A 600 oldalas kötet feltétlenül nyereség a háborús irodalomnak és mái• *tán számot tarthat rá, hogy minden [magyar ember elolvassa. (|. L.) — Báró Schell József Antal könyve. Karácsony előtt „Megint ősz lesz 1“ cim alatt kedvesen magirt és bravúrosan illusztrált müvecake hagyta el a sajtót, melynek cimíapján, mint szerző és rajzoló a Sebeit József Antal név szerepel. Mi tadjnk, hogy a katalinpusstai fiatal báróról van szó és a dilettánsnak járó, bizonyos jóindulattal nyitjuk ki a könyvet. Da az ember már elaő látáera észreveszi a mesteri tollrajzokról, hogy itt hivatott művésszel van dolga, aki nemcsak helyes szemmel látta meg a természet mindig zzép képeit, hanem azokat ügyes kézzel meg is tudta rögzíteni. — Különösen sikerültek a könyv elején a ragadozó madarak röpképei és a téli hold világos éjszaka a felgallyazott fácánokkal. Sok ar- tiBztiknm egy kis szatirikus ízzel nyilvánul meg az emberi ábrázolásoknál, nagyon jó a „Hossz puskás“ a görbe háttal menekülő sebzett kakassal ób nagyoa hangulatos a vadászat utáni beszélgetős a szalonban, amikor a kandalló felett a szivar- füstben mégegyszer megjelennek a sikerült vadászat nevezetesebb jelenetei. Az ügyes ' kézzel megirt szöveg megfelelően alkalmazkodik a képekhez, kisugárzik belőle a természet imádata és a Homokvidák egészen speciális báját mindenki kiérni a kedves elbeszélésekből, aki ezt a tájat és ennek sajátságait ismeri, aki pedig szereti is, annak felmelegszik a szive az olvasásuknál, űrömmel látjuk, hogy az előkelő földbirtokos osztály köreiben egy aj írói és festői tehetség bukkant fel. A könyv a szerzőnél (posta : Tengelic) kapható 4 pengőért. — Az utolsó Béllyegek Regény. Irta: Rith József. E műről Buday Barna a „Köztelek“ lap főszerkesz tője többek között a következőket Írja: Ráth József regénye egy föld birtokos úri család sorsát adja a háborús ás a forradalmi viszontagsá gok idején; csapa has-vér-alakjain át betekintést enged a feldúlt társadalom életébe és hőseinek történeté ben, küzdelmeiben ós megpróbáltatá saiban korképet fest. Az író a le zajlott rendkívüli események hatását a Béllyey család történetében mutatja be. E család tagjai nevelésükben, hibáikban és erényeikben a régibb Magyarországot jelképezik, (izemben azzal az uj világgal, amelyet a pa raszti sorból kiemelkedett robusztus erejű Sámson János képvisel. Az iró valóságos eleven, lüktető életet ad, érdekes meseszöveget, emberek tör ténetét, szivek harcát, drámai küz delmeket, izgalmas fordulatokat. Hadi képeiben benne van az egyéni átélés közvetlensége, a háborús gazdálkodást olyan jellemző erővel Írja le, hogy abból a késő unokák is híven rekonstruálhatják a történteket. Ráth József élesszemü megfigyelő, környezetismerete tökéletes, nyelvezete szí nes ós zamatos magyaros. Nem két lem, hogy regénye élvezetes órákat fog szerezni főképpsn azoknak, akik vidéki kariákból figyelték a lezajlott eseményeket és ezeknek drámai át alakulásokat teremtő hatásait. A regény a „Pátria“ Irodalmi Vállalat és Nyomdai Riszvény társaság (Buda pest, IX., Ü lői ut 25. sz.) kiadásá ban jelent meg és fűzve 4 pengő, vászonba kötve 6 pengőért minden hazai könyvkereskedésben kapható. — A gyümölcsfák téli permetező r.éröi ir a „Növényvédelem és Kar, tászet“ legújabb száma. Ismerteti a korai burgonya termesztését, a szőlő i dugványozását, a gyümölcsfák trá- I gyázását, a mészkénlé készítését, a ■ korai konyhakerti terményeik neve I lését, a nyulrógáB elleni legolcsóbb védekezést stb. A két dúsan illusztrált szaklapból egy alkalommal a kiadóhivatal (Budapest, Földmiveléa ügyi minisztérium) díjtalanul küld mutatványszámot. LEVENTE6sSPORT Levante. — Leventék búcsúja és karácsonyfája. Dec amber 20 án volt a saek szárdi leventék karácsonyfa-ünnepélye és az 1910-beli leventék utolsó kivonulása. Az újvárosi templomban reggel fél 8 órakor zenés istentisztelet volt. A zeneszámokat a levente zenekar játszotta, az énekszólókat pedig Lendvai János levente énekelte, közben a leventék és oktatóik a 8zentáldozásboz járu'Uk. Az istentiszteleten jelen voltak vitéz Vendel István polgármester és neje, Ulrik József gyógyszerész, az egyesület eb nöke, Serli Károly testnevelési vezető és a leventeoktatók kara. A szentmise végeztével a leventék a Hősök szobrához vonultak, ahol Ferger Fe renc távozó levente, hazafias beszédet tartott, majd az 1910—Leli leventék koszom! helyeztek a szobor talapzatára. Onnan a leventék a polg fiúiskolába mentek, ahol Blasszauer János főoktató buzdító beszéd kere lében érzékeny búcsút vett a távozó leventéktől. Délután 4 órakor volt a Szekszárd szálló nagytermében a ka rácaonyfa- ünnepély. A villanyfényben úszó, gazdagon megrakott hatalmas karácsonyfa előtt a levente zenekar a Himnusszal nyitotta mag az ünne pélyt, majd vitéz Vendel István pol gármester nagyhatású beszédet tartott, melyben ékes szavakkal fejtegette basánk szomorú helyzetét és a hallgatóságot a testvéri sseretetre ós egymás segitésére buzdította. Kát levente karácsonyi költeményeket szavalt ás a zenekar a magyar Hiszek- egyet játszotta. Ezután következett a szeretet csomagok kiosztása, mely alkalommal a szegánysorsu leventék, akiket a levente egyesület vezetősége meleg táli ruhával és cipővel ajándékozott meg, egy-egy édességgel telt csomagot kaptak. Ezzel a megható ünnepély véget ért. Labdarúgás. — Sorsolás. December 20 án volt a bajai alosztály tavaszi sorsolása Baján. A Tolnavármegye Sport Egyletet Scblésinger Gyula intéző kép viselte. A TSE nek március hó 6 án Baján lesz az első bajnoki mérkőzése a BSE csapatávat. A korai kei désre való tekintettel a TSE-nek februárban minden jó időt ki kell használnia, bogy a startkor teljes felkészültséggel léphessen a pályára. A részletes sorsolást lapunk egy későbbi számában közöljük. Boldog uj esztendőt kivdn üzletfeleinek, megbízóinak ERDŐS JÓZSEF hirdető-iroda tulajdonos Budapest, VI., Teréz kOrut 35 Szerkesztői üzenetek. Feuerbach Péter, Kisvejke. Kedves, meleg sorait helyszűke miatt — sajnos — nem közölhettük. Elküldtük azonban annak, akit illet. Szívélyes Üdvözlet. Kiadó a »Toloamegyei Újság« Hírlapkiadó Rt. A szekszárdi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 10.956 1931. tkv. szám. Érvérül hirúetmtnv kivonat. Dr Gyöngyös Béla ügyvéd végrehajtató* nak, Meckl Jakab né Werner Teréz végrehajtást szenvedő ellen 27 P 40 f tőke és jár. erejéig inditott végrehajtási Ügyében a telekkönyvi hatóság Meckl János mözsi lakos utóajánlata következtében ac 1908. évi XLI. te. 27. §-a értelmében újabb árverést rendel el 27 pengő 40 fillér tőkekövetelés, */a°to váltódij és 8 P 78 i megállapított költség, valamint a csatlakozottnak kimondott Beck Manónak 11.000 P, jindra 'Károly 2955 P tőkekövetelése és járulékai behajtása végett, a szekszárdi kir. járásbíróság területén levő, Szekszárd városban fekvő és a szekszárdi 1798. számú betétben felvett A t I- sorsz. 7608. hrszámu 555 Q-öI területű szőlőre a Palánkon 3806 pengő 06 fillér kikiáltási árban, A telekönyvi hatóság az árverésnek a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében (földszint 2. számú ajtó) megtartására 1932. évi január hó II. napjának délután 3 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. évi LX. te. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg: Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10°/o-át készpénzben, vagy az 1881 ; LX. te. 42. § ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek elóleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881 : LX. te. 147., 150., 170. §.; 1908 ;LX. le. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908: XLI. 25. §). Szekszárd, 1931. évi november hó 6. 4 Or Péter s. k. kir. járásbiró. A gyOnki királyi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság, 5728-1931. tkv. sz. I Érvérül hirdetmény-kivonat Boross Géza és Ferenczi József végrehaj- tatóknak, Borsos István és Borsos Gyula által képviselt kiskorú Borsos Mária és Katalin végrehajtást szenvedők ellen inditott végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 1650 pengő tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a gyönki királyi járásbíróság területén levő, Tolnanémedi községben fekvő és a tolna- némedi 461. számú tjkvben A f 2. sorszámú 923/b hrszám alait foglalt szántó a Hársas- ban 6 hold 228 D-öl nagyságban (adó- és értékbizonyítvány szerint szántó a Mélyállás dűlőben 4 hold 1112 O'ől nagyságban) ingatlanok végrehajtást szenvedők nevén álló 7« részére, C 47. és 48. alatt Borsos Gyula és neje Hermann Katalin javára bekebelezett haszonélvezeti jog fenntartásával, továbbá a tolnanémedi 1409. számú tjkvben A fi. sorsz. 817|a 1. hrsz. alatt foglalt szántó a Nyugodóban 630 Q 01 nagyságban (adó- és értékbizonyítvány szerint szántó a Szent- péteri dűlőben l hold 677 Q öl nagyságban) ingatlannak végrehajtást szenvedők nevén álló 8/« részére C 3. és 4. alatt Borsos Gyula és neje Hermann Katalin javára bekebelezett haszonélvezeti jog fenntartásával a Vt. 155 § a alapján 3000 (háromezer) P együttes kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1932. évi január hi 25. napján délelőtt 10 órakor Tolnanémedi községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanilletőségek a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adhatók el. Az árverelni szándékozók kötelesekjbánat- pénzül a kikiáltási ár 10 °/0-át készpénzben, vagy az 1881 : LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékkepes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek elöleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételekéi aláírni. (1881: LX. te, 147„ 150., 170. §§, 1908 : XL. te. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál, magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908 : XLI. 25. §). Gyönk, 1931. évi november hó 26. 14 Dr Báos, s. k. kir. já.ásbúó
