Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-02-03 / 10. szám
XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 február 3. 10. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség ét kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám 85 és 102. Előfizetési dl): félévre _______6 pengd. | Egész évre ___ _ 12 pengd. FO uerkeutO: SCHNEIDER JÁNOS. Felelős szerkesztő: BLáZSIK FERENC A lap meglelealk minden essrdAn 4e ssombeton. Eldfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetd közlemények a szerkesztdséghez küldenddk. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronkén t 10 fillér. Állást keresdknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A Népszövetség véleménye rólunk. A N^pssövetaég tanácsának a pénzügyi bizottság beterjesztette a jelentését Magyarország helyzetéről. Ez a jelentés tudvalevőleg a pénzügyi bizottság néhány hónappal ezelőtt Ma- gyarorzzágon időzött szakértő tagjainak tapasztalatai alapján készült. A nemzetközi összetételű pénzügyi bizottság jelentésében elismeri, hogy valutáris nehézségeink nem önhibánkból származnak, hanem abból, hogy a magyar kivitelért kapott külföldi valuták jelentékeny része ezek értékcsökkenése folytán nem volt felhasználható, a külföldi kötelezettségeink fizetésére szolgáló valutákat pedig nem tudtuk megszerezni. A december hó végén kihirdetett transzfermoratóriumot ennek folytán a pénz ügyi bizottság szükségesnek és jogosnak ismeri el. A bizottság sürgős közérdeknek tartja, hogy a külföldi rövidlejáratu tartozásokra nézve a hitelezőkkel haladék nélkül Stillhalte, vagyis halasztási megállapodások jöjjenek létre, amelyek hat hónapnál rövidebh tartamuak nem lehetnek. Ezen egyezmények tekintetében egyöntetűen kell eljárni, mely célból a J külföldi hitelezők képviselőiből or- j sságonként sürgősen bizottságokat kell alakítani. A bizottság örömét fejezi ki afölött, hogy báró Korányi Frigyes a jelenlegi nehéz helyzetben elvállalta a pénzügyminiszteri tárca vezetését. A magyar kincstár helyzetét a bizottság kedvezően ítéli meg és he lyeslésBel veszi tudomásai, hogy a magyar kormány a jövő évi költségvetés keretét 830 millióban állapította meg ós még ezt iz le fogja szállítani, ha a bevételek alakulása ezt szükségessé fogja tenni. A pénzügyi bizottság szerint a most folyó évi költségvetés előrelátható deficitje kilencven millió pengőt érhet el, amely azonban már fedezve van a font- kölcsön révén; ezenkívül az állami üzemeknél is körülbelül 15 millió deficittel lehet számolni. A bizottság nagy súlyt helyez arrp, hogy a magyar kormány az üzemek háztartását egyensúlyba hozza és szükség esetén egyes üzemektől szabaduljon. A deficit elkerülése feltétlenül szükséges azért, hogy az infláció elhárítható legyen. A Magyar Nemzeti Bank helyzetét akként jellemzi a pénzügyi bizottság, hogy a bankjegyforgalom ugyan nem magas, de a bank váltótárcája az ország szükségletéhez viszonyítva túl nágy. Ezért a Nemzeti | Bank részéről konservativ hitelpolitikára van Bzükség. A transzfermoratórium következtében a külföldi hitelezők javára kezelendő alap a bizottság sserint 150 millió pengőre emelkedhetik és a bizottság tudomásai veszi, hogy Po- povics elnök főcélul tűzte ki ez alapnak likvidálását. A devizagazdálkodás megkötését nemcsak, hogy szükségesnek ismeri el a pénzügyi bizottság, hanem még szigorúbb rendelkezéseket és ellenőrsést követel, mert az exportőrök által bejelentett és beszolgáltatott összegek jóval alatta maradnak a tényleges exportértéknek. Nevezetesen azt követeli a pénzügyi bizottság, hogy ssüntesse be a Nemzeti Bank az egyes cégeknek adott privilégiumot, hogy az exportvalutát visszatarthassák külföldön való nyers anyagvásárlás céljából. A pénzügyi bizottság reméli, hogyha Magyarország végrehajtja talpraállitási programmját és tanulságot tesz a külföldi hitelezőkkel szemben fizetési akaratáról, ngy sikerülni fog hitelét helyreállítani. Végül a bizottság úgy a népszövetségi tanácsnak, valamint a magyar kormánynak figyelmébe ajánlja, hogy minél előbb szoros gazdasági érint- | késés létesittessék a szomszédos és | más államokkal. Est a problémát, bármily nehés is, meg kell oldani tartós módon, mert a pénzpiacok bizalma Magyarország fizetőképességében csakis akként fog helyreállni. Mint e rövid felsorolásból látható, a Népszövetség pénzügyi bizottsága az egész magyar kérdést a külföldi hitelezők szempontjából ítéli meg. Minden tanácsa ős véleménye arra lyukad ki, hogy Magyarország közgazdasága és egész népe vállaljon további áldozatokat, szorítsa le igényeit, takarékoskodjék, tűrje gazdaságának gúzsbakötését és tegye meg a legnagyobb erőfeszítéseket külföldi hitelezőinek kielégítése érdekében. Arról egy szót sem szól a pénzügyi szakértők tekintélyes gyülekezete, hogy a külföldi hitelezők mérsékeljék az abszurd magas kamatokat, amelyeket a mezőgazdaság mai veszteséges termelése sehol a világon nem tud előteremteni. Pedig itt van a probléma lényege. Teljesen ki van zárva, hogy a mai lezuhant világpiaci árak mellett Magyarország tovább tudja viselni a háromszorosan magasabb terményárak idején és azokhoz mérten megállapított külföldi kamatterheket. Ezt a gazdasági | lehetetlenülést a pénzügyi bizottság Böngészés a múltban. Irta: KáTOSSl Pál. Albreoht főherceg Szekszárdon. A magyar élniakarásnak, a nemzeti összefogásnak legnagyobb példája a magyar nép hősi szabadság- harca 1849-ben megbukott. Nem a belső elvérzés, nem az őszinte és áldozatkész lelkesedés alábbhanyat- lása volt az oka a tragikus megadásnak, hanem a mindeneket felülmúló túlerő. A magyar történelem mégis évezredről beszélő lapjain a legnagyobb piedesztálra a magyar szabadságharcot emeli. És nagyon helyesen. Mert bámulatára méltó az egész világnak az, hogy ez a maroknyi magyar nép minő lelkesedéssel, a szabadság utáni vágyakozás perzselő tüzével, mint a szívnek és léleknek fegyvereivel, minő dicsőségesen tudott ellenállniEurópa egyik legmodernebb hadseregének, az osztrák ármádiának s milyen gigászi küzdelmet tudott kifejteni a fellázított nemzetiségek vandál pusztításaival szemben. Egy óriási világ- birodalomnak, Oroszországnak kellett haderőit mozgósítani, hogy zsarnokiasságának kapzsiságával segítségre siessen szomszédjának és együttesen legyenek letiprói egy élniakaró nemzet szabadságvágyának. A szabadságharc elbukása után szomorú idők következtek hazánkra. A lelkiismeretlen bosszúnak, az erőszakos igába hajtásnak korszaka volt az. A világtörténelem legkeményebb szivü gyászmadara Haynau táborszernagy ütötte fel tanyáját ős Buda várába és két éven keresztül 1849—1851-ig a legnagyobb kíméletlenséggel gyilkoltatta s vetette fogságba nemzetünk legjobbjait. 1951-ben már az ifjú uralkodó I. Ferenc József is megsokalta Haynau kegyetlenségeit és helyébe Albrecht főherceget (1817—1895) nevezte ki Magyarország kormányzójává és főparancsnokává. Albrecht főherceg amilyen kitűnő hadvezér volt, éppoly kevéssé bizonyult megértő kormányzónak. Nem volt elég lelkiereje ahoz, hogy megérteni tudta volna egy bilincsekbe vert ország lelkibetegségét, hogy annak gyógyítója és szószólója legyen a legfelsőbb uralkodónál. A nemzet rokonszenvét nem sikerült megnyernie, aminek egyik főoka a magyar népnek fájó tapasztalatokon szerzett bizalmatlansága, másrészt pedig az ő gyengesége volt. 1852 ben Albrecht főherceg körutazást tett Magyarországon. A nép mindenütt lelkesedéssel fogadta, de az ünneplésekben ott lappangott a közelmúlt gyászos fekete fellege, mely nem engedte a reménységnek bilincseit feltörni. Albrecht főherceg 1852 junius hó 27-én ért Székesfehérvárról Szek- szárdra Tolna vármegye mindent elkövetett díszes fogadtatására. Minden községben díszes lovasbandériumok fogadták és kisérték hintó- ját A vármegye határán Forster megyei főnök köszöntötte és kisérte egészen Szekszárdig. Szekszárdon kivilágított diadalkapu fogadta, mely előtt a város bírája üdvözölte a főherceget. Zúgtak a harangok és taracküdvlövések köszöntötték megérkezésekor. A főutcán két oldalt a helybeli s a közeli községi céhek, valamint az iskolák ifjúságának sorfala emelte a fogadtatás külső fényét. Az igazi ünnepélyes fogadtatás a vármegyeház előtt volt. Itt a Pécsről idevezényelt Don Miguel gyalogezred állott diszőrséget, a megyeház lépcsőzetén pedig a megyei előkelőségek foglaltak helyet. A vármegye lakossága nevében a szekszárdi prépost és városi lelkész Thomaer Ignác mondott üdvözlő beszédet. A diadalkapuknál fehérbe öltözött leánykák hintettek virágokat. A szokásos bemutatások után a főherceg a templomba ment, ahol ünnepi Te Deum volt, azután pedig fényes közebéd. Az ünnepség fényének emelése céljából aznap Szekszárdon kivül a gyepen népmulatság, lóverseny, ipari és mezőgazdasági kiállítás volt. A sárköziek festői ősmagyar viseletűkkel, a szekszárdiak, továbbá a megye német lakosai sajátos öltönyükben, zene mellett nemzeti táncokat lejtettek. Az egykori feljegyzések szerint Albrecht főherceg őszinte örömmel és elismeréssel nyilatkozott a látottak felől, a részére kijelölt páholyból kilépett és Egyes szám ára 12 fillér»
