Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-12-03 / 94. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda“ XIV. évfolyam. _________ Szekszárd, 1832 december 3. 94. szám. TO LNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Az ellenzék elvakultsága. akcióval. De esen esetben tárgyta­lanná váltak volna azon panaszok, hogy a gazdák terményeiket, föld­jeiket és hóinkat árverések ntján el­kótyavetyélik. Ai igazság kedvéért le kell szögez- nttnk azt, hogy Imrédy pénzügy­miniszter a Fntnra utján intézkedett, hogy ai árveréseken gabonanemtlek ne kerüljenek potomáron eladásra, mert neveiett intéiet utasította szer­veit, hogy ai eladásoknál normális árakon intervenciós vásárlásokat ess közöljenek. Ezsel tehát eleje vétetett a termények potom- és tőzsdei árral arányban nem álló értékben való eladásának. Hisssük, hogy a pémügyminisster további intéskedései hasonlóan prak* tikusak lesznek. A legnagyobb el­fogultság és politikai rosszakarat kell ahhoz, hogy pénzügyi kormányza­tunkat azzal vádolhassák, hogy az adózók zömét képeié kisgazdákat tönkre akarja tenni. Ez olyan vád, amelyben mindenki meglátja a cél­zatot. Szomorú az, hogy az ellenzék névleges vezérei ily trükkökkel dol­goznak ahelyett, hogy komoly, Ö91- szefogó munkával segítségére sietné­nek a magyarság egyetemének. Ha láthatnák az oláh, oseh és ráo ura­lom alá került, naponként agyonkin- zott véreink, hogy idehaza mily ko­moly munka folyik és mily célirá­nyos a revízió után való törekvés^ akkor hiába volna minden fenyege­tés, minden tüntetés és minden rom­bolás Kolozsváron, Nagyváradon, nem ingathatnák meg azok rab vérein!^ lelkében a hitet, hogy felsttt az igazság napja és közeleg az zsidó, hogy Európa igasságérsete és fdleszmélése Útilaput I köt a balkáni booskorokra, r. Az adóbehajtásokról J, rj Wi izet red EH W.6 Jjbatí jjvaí '4 Bér. u A ba im#* .ep «g Ion jel U U (5 Dr Eckhardt Tibor a közelnapok- ban tartott országgyűlésen rácáfolt azok véleményére, akik azt tartották róla, hogy nagyvonalú politikus és egyike azoknak, akik predesztinálva vannak, hogy Magyarország ügyei- nek vezetésébe komolyan beleszólja­nak. A mezőcsáti győzelem, úgy lát­szik, ennek a fiatal politikusnak ítélő­képességét nagy mértékben megron­totta. Abban a hiszemben van, hogy ebben az országban nincs fontosabb dolog, mint az, hogy állandóan vá­lasztókerületének egyes tagjaival szem­ben elkövetett vélt sérelmek tárgyal- tassanak és azokkal oly indulattal és hangon foglalkozik, hogy minden józan gondolkozóén embernek meg kell azon ütköznie. Amikor a Balkán egyik hires népének csordái rohamoz­nak Kolozsváron a fegyvertelen ma­gyarok ellen és magasállásu pópák és volt miniszterek magyar vérre szomjaznak, akkor egy mezőgazda- sági kamara kis, titkárának, par la ment elé nem tartozó ügyéből ki­folyólag ázsiai és balkáni állapotokat hangoztat az a férfiú, aki néhai Gaál Gasz ton örökébe akar felkapaszkodni. Amennyire vérlázitó az oláhok erdélyi viselkedése, épp -oly felháborító egy ellenzéki vezérkedő részéről, hogy európai közvélemény előtt, kis ügyek­ből és politikai elfogultságból a bal­káni erkölcsök bélyegzőjét akarja ennek a csonka országnak rettenetes küzdelmet vívó népére és kormány­zatára rásütni. Amily meggondolatlan és tapasz­talatlan volt Eckhardt az ő választó- kerülete ügyeinek pertraktálásában, éppen úgy magán viseli az állam- férfiúi tudatlanság nyomát az a fel zzólalása is, amelyet az adóhátralékok behajtása ügyében mondott. Tagadhatatlan, hogy az adófizetők körében az a hiedelem terjedt el, hogy nem kell az adófizetési kötele­zettségeknek eleget tenni. Nem aka­runk kiterjeszkedni, arra, hogy esen hiedelem kialakulását elsősorban egyes politikusok meggondolatlan szónok­latai váltották ki, amelyhez titokban hozzájárult azoknak munkája is, akik Behogy sincsenek kibékülve azzal, hogy itt konszolidált állapotok van­nak és igy nem annyira a fizetés- képtelenség, mint a fizetésnemakarás %en veszedelmes helyzetbe hozták Slamgazdaságunk ügyeit. Lépten- nyomon azt lehet tapasztalni, hogy r ' ’r-7— : “■ azok, akik vonakodnak állampolgári kötelezettségüknek eleget tenni, azok kedvezőbb helyzetbe kerültek, mint a rendes és pontos fizetők. Sőt meg­győződést szerezhettünk arról is, hogy az adók emelése abban is leli magya­rázatát, hogy a kivetett adóknak egy tekintélyes része nem folyt be és csak újabb adók behozatalával lehet a sürgős szociális kérdéseket megoldani és a munkanélküliség ve szedőimét elhárítani. Mindezt az ellenzéki politikusok nyilván rokonszenv- és népszerűség- keltés céljából nem akarják belátni és a kormányhatalomnak az adók behajtása körüli szigorúbb intézke­déséből politikai tőkét akarnak ma­guknak és pártjuknak kovácsolni. Úgy tudjuk, hogy pénzügyi szakér­tők meghallgatásával a pénzügy­miniszter Qttrgős intézkedéseket tesz, hogy az adóbehajtások ne öltsenek olyan mérveket, hogy azzal tönkre­tétessenek olyanok, akiknél nem a készség, ;hánem a képesség hiánya okozta és okozza az adó nemfizetést. Ezen intézkedések korántsem szü­lettek meg az ellenzék nyomása alatt*, hanem tisztán a józan megfontoltság, méltányosság és igazság alapján. Igen hatásos lehetett volna az ellenzék fellépése, ha nem balkáni modorban és hanggal tette volna szóvá az ádó behajtások kérdését a parlamentben, hanem higgadt modorban olyan ta­nácsokat adott volna, amelyekkel az adóhátralékok befizetésének lehető- ségét közelebb vitte volna a még valósuláshoz. Ilyen módozat léhne az, ha a pénzügyminisztérium a Pénz­intézeti Központ és az O. K. H. ut­ján rendkívüli hiteleket folyósított volna a vidéki pénzintézeteknek, hogy az elemi csapással sújtott, pénzzel nem rendelkező, de egyéb ként jó bonitásu adóhátralékosoknak az uj termésig hitelt legyenek ké­pesek adni, amely hitelből az adó­hátralékok rendeztettek volna. Akik ismerik a vidéki életet, tapasztalhat­ták, hogy oly gazdák jöttek zavarba az adófizetés behajtása alkalmával, akik tehermentes birtokkal rendel­keztek és tartozásuk még egyáltalá- h ban nem volt. Ezeket a hitelkereső­ket az intézetek megfelelő pénzkész­let hiányában kénytelenek voltak el utasítani és ezzel megakadt az a utóbbi időkben széltében-hosszában sokat beszélnek. A helyset tényleg az, hogy sokan elhanyagolták a kincs-' tárral szemben fennálló fizetési köte­lezettségüket, egyéb tartozásaik ja­vára. Bizonyos azonban, hogy ezek mulasztásáért azok is bűnhődnek, akiknél nem a fizetési készség, ha­nem képességük hiánya oka a hátra­lékuknak. Tekintettel arra, hogy az utóbbiakra nézve különösen méltány­talan terményeiknek és ingóságaik­nak a forgalmi ár alatt való kény­szerértékesítése, tudomásunk szerint Imrédy pénzügyminiszternél ö r f f y Imre képviselő, megyebeli képviselő- társaival együtt ismételten eljárt Gömbös Gyula miniszterelnök már többször nyilatkozott a közigazgatási teendők ésszerűbb beosztásáról. Ebbe a kérdéskomplexumba tartozik a pénz­ügyi adminisztrációnál történő egy­szerűsítések Ugye is, amelyet igen nagy érdeklődéssel kisér az adózó közönség. A kérdéssel legutóbb dr Őrffy Imre, a szekszárdi kerület országgyűlési képviselője foglalkozott a nemzeti egység pártjában, elmondván, milyen intézkedések várhatók ezen a téren a közel jövőben. Dr őrffy szerint még ebben az bizonyos enyhítő rendelkezések ki­adása iránt. Ezt a pénzügyminiszter meg is ígérte és reméljük, hogy e rendeletek rövidesen napvilágot is fognak látni. Ezt azért is szükséges- r nek tartjuk megemlíteni, mert nem -f* szeretnék, ha e rendelkezéseket egyes ellenzéki képviselők érdemeinek tud- 3 nák be. Arról van már is érteatylé- sünk, hogy a „Futura“ felhívta bizo­mányosait, hogy a termények eladá­sánál jelenjenek meg és a szokványos minőségű terményeket a megadott rendes vásárlási áron vegyék meg, hogy igy a termelők ne legyenek a potomáron vásárlóknak kiszolgál­tatva. sikerülni fog a forgalmi adó terén a fázisrendszert tovább fejlesz­teni, úgyhogy a jövő évi január hó l-től kezdve minden olyan árucikknél, amely a kiskereskedőt és a kisipa­rost érdekli, megszűnik az eddigi forgalmi adókivetési rend. Ez kétség­telenül igen nagy megkönnyebbttlésí fog jelenteni az érdekeltek számára az egész vonalon. Rendkívül nagyjelentőségű az adó­ügyeknél a behajtási eljárás módja, amelynél szintén reformokat léptetnek életbe. A közönséget tudvalévőén nem pénzforgalom, amely biztosítható lett | volna az előbb említett állami hitel- |] esztendőben Egyes szám ára 16 fillér. A kisadózók lóvedelml és vagyonadóját egyesítik a kereseti, (öld-és házadójukkal /

Next

/
Oldalképek
Tartalom