Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-11-23 / 91. szám
XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 november 23. 91. szám Hetenként kétszer meglelenö keresztény politikai és térsadalml lap. IzerkMztftség ét kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. I Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl): félévre ______6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Ij Ffiszerk esztfi: SCHNEIDER JANOS. Peleifis sserkesztfi: BLÄZSIK FERENC A lap mezl.l.Blk mlud.D •a.rdAn A. ssombatoo. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét | illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hír* detés egy 60 milliméter' széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. bonyolult és nehezet) megoldható pa piroaon. Örömmel látjuk anonban, hogy AuBitria résziről kezd a jó belátás a a helyes irányba való törekvés szelleme érvényesülni, Winkler alkancellár Budapestre érkeiésével kapcsolatban minden remény megvan arra, hogy nemcsak egy rövid lejáratú, úgynevezett ideiglenes szerző- dés megkötésire kerül a sor, hanem létre lehet hozni a két állam között azt az állandó gazdasági kapcsolatot, amely érdeke mind a két országnak. Mindenesetre örvendetes, hogy Gömbös Gyula olaszországi útja után, amely gazdasági vonatkozásokban határozott sikerekkel zárult, megegyezés jöhet létre Ausztriával is, mert ezáltal úgy véljük, igen egészséges irányban haladhat a három ország közötti kereskedelmi forgalom. Bizonyos, hogy Ausztria, amikor rászánta magát erre a helyes lépésre, számot vetett azzal, hogy nem előnyös részére, ha hosszú éveken keresztül késedelmeskedő politikát folytat aszal a Magyarországgal, amelyik nemcsak Bécs, de egész Ausztria élelmezését biztosította a múltban. Már most nyilvánosságra kerültek bizonyos arányszámok, amelyek a tárgyalások alapját szolgáltatnák éskzek szerint Magyarország értékben circa fél egységgel többet szállítana Ausztriába, mint amennyit onnan iparcikkekben behozna. Ez a minimum, amit Ausztriának meg kell adnia, mert igen lényegesen esik latba évente az az összeg is, amelyet a Magyar ország felől Ausztriába irányuló idegenforgalom biztosit számukra. A létrejövő kereskedelmi szerződés során Magyarország részéről szem előtt kell tartani azt a szempontot is, hogy szépen fejlődő, életképes gyáriparunkat nehogy megbénítsuk, mert ezáltal nemcsak azt a szempontot kell szolgálnunk, hogy régi, életképes és újabb keletű, de fejlesztésre érdemes ipartelepeink munkáját fokozni tudjuk, de azt is, hogy ezáltal ssukcesszive levesszük a gazdasági válsággal kapcsolatban nálunk is mutatkozó munka- nélküliséget. Az ipari munkásság muiikát követel és ezt a kormány biztosítani is akarja számára. Gömbös Gjula miniszterelnök elhangzott beszédeiből minduntalan ki- csendült az az óhajtás, hogy országunkban mindenkinek biztosítva legyen a kenyere. Olyan kereskedelmi szerződést tehát semmiesetre sem köthetünk, amely által bármely foglalkozási ághoz tartozó dolgozó rétegünket hátrány érné. A kormány tisztában van az eléje tárult és megoldásra váró feladat minden részletével és a közvélemény nyugodt lehet, mert ha létrejön az állandó kereskedelmi szerződés Magyarország és Ausztria között — és ■ létrejöttében kételkedni ma már nircs I okunk — ezzel csak előny származ- I hat nemzetünk minden dolgozó tagjára. Nagyatádi-emlékünnep Szekszárdim. Helyes utón. Attól az időtől kezdve, hogy a békeszerződések nagyobb, gazdaságilag összetartozó területeket hatalmi kérdések szempontjából szétdaraboltak, el volt vetve úgy gazdaságilag, mint politikailag egy messseágazó, roppant káros hatású bonyodalom esi rája. Hamarosan kitűnt, hogy egyes országokat életképtelen határok közé szorítottak, másokat viszont úgy felduzzasztottak, hogy önmagukkal tehetetlenek lettek. A természetes fejlődés kialakító hatása és a geográfiái viszonyok tör vénye alapján kitünően prosperáló régi, bevált államalakulatok gazdasági hálózata olyan tekervényes labirintusba jutott, melyből még a jó akaratú törekvés is alig tudja ma kihámozni a gazdasági kapcsolatok maradandó, életerős irányát. A népek azonban élni, boldogulni s fejlődni akarnak és nem tűrik ezeket a lenyűgöző gazdasági kényszerzubbonyokat. Átmenetileg különböző* ötletek merültek fel, amelyek mitfdazt a célt kívánták szolgálni, hogy a status quo-t biztosítsák. Ez a magyarázata annak, hogy a legtöbb országban kifejlődött, szinte tulságba hajtva, az életképtelen, önellátásra való törekvés. Vagyis: távoltartani lehetőleg minden árut és terményt, amely a múltban a külföldről került az illető országba, ellenben fokozni a belföldi termelést oly mérvben, hogy az nocsak a belső fogyasztást lássa el minden tekintetben, de feleslegek is legyenek az export céljaira. Ebből az elgondolásból fakadt, hogy olyan országok is, amelyek arra nem hivatottak, a külföldi mezőgazdasági termékek távoltartása céljából ráfeküdtek mezőgazdaságuk fejlesztésére és busával vetették be hegycsúcsaikat is. Rövid, néhány esztendő eredménye megmutatta, hogy képtelen ötlet ez a tulságba hajtott vállalkozás, mert sokkal helyesebb, ha megfelelő szerződések birtokában kicserélik termékeiket az egy es országok. Magyarország, mint kifejezetten mezőgazda állam egyesen predesztinálva van arra, hogy a Du na medence agrár termékeivel ellássa azokat a környező államokat, amelyek a múltban is tőlünk szerezték be ke- nyérBzükségletükét. Amily egyszerű és érthető dolog volna ez a gyakorlatban, éppannyira A Szekszárdi Kisgazda Egyesület hálás kegyelettel adózott e hó 20 án Nagyatádi Szabó István emlékének. A Szekszárdi Kisgazda Egyesületet egy szorosabb kapcsolat is fűzte Nagyatádi Szabóhoz, mert a Szekszárdi Kisgazda Egyesület 1911 ben őt disz- elnökévé választotta. Szekszárd város közgyűlési termében tartott ünnepaégen a gazdatársadalom igen nagy számban jelent meg és résztvettek azon a meghívott vendégek is teljes számban. A gyűlés a „Polgári Daloskor“ Hiszekegy énekével kezdődött, majd Székelyi István, a Kisgazda Egyesület társelnöke nyitotta meg az ülést, jelezvén, hogy Nagyatádi Szabó Istvánnak, a földművelő sorból miniszteri székbe került nagy magyar politikusnak emlékünnepére hívták össze a mai ülést. Üdvözölte a megjelenteket, j A rövid elnöki megnyitó után Tam | József szavalta el Barcza Andor: „Borús az ég“ oimü versét mély át érzéssel. A kiváló szavalatot élénk tetszéssel kisérték a megjelentek. Ezután Taksonyi János Heimann, a Kisgazda Egyesületnek főtitkára mondotta el emlékbeszédét Nagyatádi Szabó Istvánról, igen szemlélhetően festvén meg Nagyatádi alakját és azt az önzetlen küzdelmet, amelyet nem csak a maga fajtája, de az egész nemzet érdekében megvívott. Igen ügyesen alkalmazta a szoborra vésett nevezetes mondását Nagyatádinak, amelyet a parlamentben eleő felszólalásában használ: hogy a parlamentbe nem azért jött, hogy sebeket üssön, hanem, hogy sebeket gyógyítson. Valóban Nagyatádi egész életét és működését a bö'cs mérséklet hatotta át és törekvése az volt, hogy a szeretet, összetartás és megértés ér- | zéseit vigye be gazdatársai és az ország minden társadalmi osztálya érzésvilágába. Nagy vonásokkal ecBe- telte a Szekszárdi Kisgazda Egyesület történetét és polgártársait arra kérte, hogy Nagyatádi Szabó István szellemében dolgozzanak, hogy ezzel maguknak a többi társadalmi osztály becsttlését és tiszteletét érdemeljék ki, de azért is, mert csak Nagyatádi mindent átfogó nagy hazafias érzésétől áthatva lehet megteremteni ebből a csonka országból az újra nagy és hatalmas Magyarországot. A higgadt és okos beszéd nagy tetszést váltott ki az összes jelenlévők körében. Ezután StfSkelyi István elnök felolvasta dr őiffy Imre országgyűlési képviselőnek a Kisgazda Egyesülethez intézett táviratát, amelyben az ünneplőkkel való együttérzését tolmácsolta, kifejezésre juttatván, hogy az országos ünnepen való résstvétel tartotta őt vissza, hogy a kegyeletes emlékünnepen személyesen résztve- hessen. Az ünneplő ülés az elnök indítványára kimondotta, hogy Nagyatádi Szabó arcképét az egyesület részére megfesteti. Petz Hubert karnagy vezetésével a „Polgári Daloskör“ hatásosan a Himnuszt énekelte el, amelynek hangjai után Székelyi István megköszönte az ülésen résztvettek megjelenését, a szép lefo'yáau ülést be- rekesztette. Tlszfufifds az általános Tanítóegyesületben. A Tolnavármegyei Általános Tanítóegyesület üléséről lapunk múlt számában adtunk hirt. Ennek kiegészítéséül közöljük, hogy a tisztujitás során főjegyző lett König Géza szekszárdi igazgató-tauitó, jegyzőknek megválasztanak D.'usztus Imre bonyhádi és Tóth Nándor bátaszéki tanítók. A közgyűlés az Országos Szövetségi Tanácsba Schlenker Mihály egyesületi elnököt, Pakolicz Mihály alelnököt és König Géza főjegysőt delegálta. To'na vármegye alispánja által kiutalt 100 P-ből 50—50 P-t Main József szekszárdi és Durnyi György pake- hegyespuastai tanítóknak ítéltek oda. Áz egyesület ezúton is hálás köszönetét mood Száváid Oszkár alispánnak a nemes ügy támogatásáért. A „Dr Halmos Andor alapítvány“ esidei kamatait Kreskay János bö'cskei tanító Zoltán nevű fiának, ki a bonyhádi reálgimn. VIII. oszt. tanulója és Knábel Vilmos bonyhádi c. igazgató-tanító Vilmos nevű I. éves orvostanhallgató fiának adták. Egyes szám ára 12 fillér.
