Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-11-23 / 91. szám

XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 november 23. 91. szám Hetenként kétszer meglelenö keresztény politikai és térsadalml lap. IzerkMztftség ét kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. I Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl): félévre ______6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Ij Ffiszerk esztfi: SCHNEIDER JANOS. Peleifis sserkesztfi: BLÄZSIK FERENC A lap mezl.l.Blk mlud.D •a.rdAn A. ssombatoo. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét | illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hír* detés egy 60 milliméter' széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. bonyolult és nehezet) megoldható pa piroaon. Örömmel látjuk anonban, hogy AuBitria résziről kezd a jó belátás a a helyes irányba való tö­rekvés szelleme érvényesülni, Winkler alkancellár Budapestre érkeiésével kapcsolatban minden remény megvan arra, hogy nemcsak egy rövid lejá­ratú, úgynevezett ideiglenes szerző- dés megkötésire kerül a sor, hanem létre lehet hozni a két állam között azt az állandó gazdasági kapcsolatot, amely érdeke mind a két országnak. Mindenesetre örvendetes, hogy Göm­bös Gyula olaszországi útja után, amely gazdasági vonatkozásokban ha­tározott sikerekkel zárult, megegye­zés jöhet létre Ausztriával is, mert ezáltal úgy véljük, igen egészséges irányban haladhat a három ország közötti kereskedelmi forgalom. Bizo­nyos, hogy Ausztria, amikor rászánta magát erre a helyes lépésre, számot vetett azzal, hogy nem előnyös ré­szére, ha hosszú éveken keresztül késedelmeskedő politikát folytat aszal a Magyarországgal, amelyik nemcsak Bécs, de egész Ausztria élelmezését biztosította a múltban. Már most nyilvánosságra kerültek bizonyos arányszámok, amelyek a tár­gyalások alapját szolgáltatnák éskzek szerint Magyarország értékben circa fél egységgel többet szállítana Ausz­triába, mint amennyit onnan ipar­cikkekben behozna. Ez a minimum, amit Ausztriának meg kell adnia, mert igen lényegesen esik latba évente az az összeg is, amelyet a Magyar ország felől Ausztriába irányuló ide­genforgalom biztosit számukra. A létrejövő kereskedelmi szerződés során Magyarország részéről szem előtt kell tartani azt a szempontot is, hogy szépen fejlődő, életképes gyáriparun­kat nehogy megbénítsuk, mert ezáltal nemcsak azt a szempontot kell szol­gálnunk, hogy régi, életképes és újabb keletű, de fejlesztésre érdemes ipar­telepeink munkáját fokozni tudjuk, de azt is, hogy ezáltal ssukcesszive levesszük a gazdasági válsággal kap­csolatban nálunk is mutatkozó munka- nélküliséget. Az ipari munkásság muiikát követel és ezt a kormány biztosítani is akarja számára. Gömbös Gjula miniszterelnök el­hangzott beszédeiből minduntalan ki- csendült az az óhajtás, hogy orszá­gunkban mindenkinek biztosítva le­gyen a kenyere. Olyan kereskedelmi szerződést tehát semmiesetre sem köthetünk, amely által bármely fog­lalkozási ághoz tartozó dolgozó réte­günket hátrány érné. A kormány tisztában van az eléje tárult és megoldásra váró feladat minden részletével és a közvélemény nyugodt lehet, mert ha létrejön az állandó kereskedelmi szerződés Ma­gyarország és Ausztria között — és ■ létrejöttében kételkedni ma már nircs I okunk — ezzel csak előny származ- I hat nemzetünk minden dolgozó tagjára. Nagyatádi-emlékünnep Szekszárdim. Helyes utón. Attól az időtől kezdve, hogy a békeszerződések nagyobb, gazdasági­lag összetartozó területeket hatalmi kérdések szempontjából szétdarabol­tak, el volt vetve úgy gazdaságilag, mint politikailag egy messseágazó, roppant káros hatású bonyodalom esi rája. Hamarosan kitűnt, hogy egyes országokat életképtelen határok közé szorítottak, másokat viszont úgy fel­duzzasztottak, hogy önmagukkal te­hetetlenek lettek. A természetes fejlődés kialakító hatása és a geográfiái viszonyok tör vénye alapján kitünően prosperáló régi, bevált államalakulatok gazda­sági hálózata olyan tekervényes la­birintusba jutott, melyből még a jó akaratú törekvés is alig tudja ma kihámozni a gazdasági kapcsolatok maradandó, életerős irányát. A népek azonban élni, boldogulni s fejlődni akarnak és nem tűrik ezeket a le­nyűgöző gazdasági kényszerzubbo­nyokat. Átmenetileg különböző* ötletek me­rültek fel, amelyek mitfdazt a célt kívánták szolgálni, hogy a status quo-t biztosítsák. Ez a magyarázata annak, hogy a legtöbb országban ki­fejlődött, szinte tulságba hajtva, az életképtelen, önellátásra való törek­vés. Vagyis: távoltartani lehetőleg minden árut és terményt, amely a múltban a külföldről került az illető országba, ellenben fokozni a belföldi termelést oly mérvben, hogy az no­csak a belső fogyasztást lássa el min­den tekintetben, de feleslegek is le­gyenek az export céljaira. Ebből az elgondolásból fakadt, hogy olyan országok is, amelyek arra nem hivatottak, a külföldi mezőgazdasági termékek távoltartása céljából ráfe­küdtek mezőgazdaságuk fejlesztésére és busával vetették be hegycsúcsai­kat is. Rövid, néhány esztendő ered­ménye megmutatta, hogy képtelen ötlet ez a tulságba hajtott vállalko­zás, mert sokkal helyesebb, ha meg­felelő szerződések birtokában kicse­rélik termékeiket az egy es országok. Magyarország, mint kifejezetten mezőgazda állam egyesen predeszti­nálva van arra, hogy a Du na me­dence agrár termékeivel ellássa azo­kat a környező államokat, amelyek a múltban is tőlünk szerezték be ke- nyérBzükségletükét. Amily egyszerű és érthető dolog volna ez a gyakorlatban, éppannyira A Szekszárdi Kisgazda Egyesület hálás kegyelettel adózott e hó 20 án Nagyatádi Szabó István emlékének. A Szekszárdi Kisgazda Egyesületet egy szorosabb kapcsolat is fűzte Nagy­atádi Szabóhoz, mert a Szekszárdi Kisgazda Egyesület 1911 ben őt disz- elnökévé választotta. Szekszárd város közgyűlési termé­ben tartott ünnepaégen a gazdatársa­dalom igen nagy számban jelent meg és résztvettek azon a meghívott ven­dégek is teljes számban. A gyűlés a „Polgári Daloskor“ Hiszekegy énekével kezdődött, majd Székelyi István, a Kisgazda Egyesület társelnöke nyitotta meg az ülést, je­lezvén, hogy Nagyatádi Szabó István­nak, a földművelő sorból miniszteri székbe került nagy magyar politikus­nak emlékünnepére hívták össze a mai ülést. Üdvözölte a megjelenteket, j A rövid elnöki megnyitó után Tam | József szavalta el Barcza Andor: „Borús az ég“ oimü versét mély át érzéssel. A kiváló szavalatot élénk tetszéssel kisérték a megjelentek. Ezután Taksonyi János Heimann, a Kisgazda Egyesületnek főtitkára mondotta el emlékbeszédét Nagyatádi Szabó Istvánról, igen szemlélhetően festvén meg Nagyatádi alakját és azt az önzetlen küzdelmet, amelyet nem csak a maga fajtája, de az egész nemzet érdekében megvívott. Igen ügyesen alkalmazta a szoborra vésett nevezetes mondását Nagyatádinak, amelyet a parlamentben eleő felszó­lalásában használ: hogy a parla­mentbe nem azért jött, hogy sebeket üssön, hanem, hogy sebeket gyógyít­son. Valóban Nagyatádi egész életét és működését a bö'cs mérséklet ha­totta át és törekvése az volt, hogy a szeretet, összetartás és megértés ér- | zéseit vigye be gazdatársai és az ország minden társadalmi osztálya érzésvilágába. Nagy vonásokkal ecBe- telte a Szekszárdi Kisgazda Egyesület történetét és polgártársait arra kérte, hogy Nagyatádi Szabó István szelle­mében dolgozzanak, hogy ezzel ma­guknak a többi társadalmi osztály becsttlését és tiszteletét érdemeljék ki, de azért is, mert csak Nagyatádi mindent átfogó nagy hazafias érzésé­től áthatva lehet megteremteni ebből a csonka országból az újra nagy és hatalmas Magyarországot. A higgadt és okos beszéd nagy tetszést váltott ki az összes jelenlévők körében. Ezután StfSkelyi István elnök fel­olvasta dr őiffy Imre országgyűlési képviselőnek a Kisgazda Egyesület­hez intézett táviratát, amelyben az ünneplőkkel való együttérzését tol­mácsolta, kifejezésre juttatván, hogy az országos ünnepen való résstvétel tartotta őt vissza, hogy a kegyeletes emlékünnepen személyesen résztve- hessen. Az ünneplő ülés az elnök indítvá­nyára kimondotta, hogy Nagyatádi Szabó arcképét az egyesület részére megfesteti. Petz Hubert karnagy vezetésével a „Polgári Daloskör“ hatásosan a Himnuszt énekelte el, amelynek hangjai után Székelyi István meg­köszönte az ülésen résztvettek meg­jelenését, a szép lefo'yáau ülést be- rekesztette. Tlszfufifds az általános Tanítóegyesületben. A Tolnavármegyei Általános Tanító­egyesület üléséről lapunk múlt szá­mában adtunk hirt. Ennek kiegészí­téséül közöljük, hogy a tisztujitás során főjegyző lett König Géza szek­szárdi igazgató-tauitó, jegyzőknek megválasztanak D.'usztus Imre bony­hádi és Tóth Nándor bátaszéki ta­nítók. A közgyűlés az Országos Szö­vetségi Tanácsba Schlenker Mihály egyesületi elnököt, Pakolicz Mihály alelnököt és König Géza főjegysőt delegálta. To'na vármegye alispánja által kiutalt 100 P-ből 50—50 P-t Main József szekszárdi és Durnyi György pake- hegyespuastai tanítók­nak ítéltek oda. Áz egyesület ezúton is hálás köszönetét mood Száváid Oszkár alispánnak a nemes ügy tá­mogatásáért. A „Dr Halmos Andor alapítvány“ esidei kamatait Kreskay János bö'cskei tanító Zoltán nevű fiának, ki a bonyhádi reálgimn. VIII. oszt. tanulója és Knábel Vilmos bony­hádi c. igazgató-tanító Vilmos nevű I. éves orvostanhallgató fiának adták. Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom