Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-11-09 / 87. szám
TOLNAMEGYEI IMSAG "Kalória** aén- éj tűzlfotelep, Szekszárd Mészáros Liiár nccs 8. szám. — TELEFON 117. — (Trebitscher-tslep) Pécsi kőszénbányák ksrOlstl msgrsndsIA helye KIVÁLÓ TOZELÓANYAOOK A LEGOLCSÓBBAN ITT SZEREZHETŐK BE I megháromszorozzuk. Uj cipők ado* J mányozásánál a gyári cipőt aaarinteoi | teljesen mellőzni kellene, mert éppen • • gyári portákák vették el a falusi iparos kenyerét és teremtettek eeáltal nebés problémát a falvakon. Da mel lősni kellene aeért is, mert a gyári portéka tetssetős kiállításával inkább aaemnek késsill, mint annak a strapának, amit egy falusi gyermek hóban- sárban vele véges. Épp esért uj cipőben csak egésasiáru jó borjubőr cipő alkalmas kiosstásra. Ruhaadományokat csak leventéknek és iskolásgyermekeknek indokolt kiosstani, hogy kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni. Aa anyagot as akciót vesetők vásárolják be mindenütt helybeli kereskedőktől, de csak olyanoktól, akik anémiával igasolják, bogy es akciós anyagoknál 10°/o hasaonra kalkuláltak. A rubavarrás is egyik tevékenysége lehet aa akciónak, hs olyan saegény varrónővel varratjuk meg, aki arra rá van utalva. Nehés vistonyok vannak. Állás ban levők és állástalanok csak asért küzdenek, bogy a legszükségesebbel ellássák magukat és családjukat, épp esért nem tartom célaserünek a karácsony előtti ajándékosztogatást, mert ott lehet, hogy nem ast kapják, amire ssttkségUk van, hanem ami rendelkesésre áll. Karácsony előtt csak a tüzelőanyag as, aminek kiosztása a rendsseres adományokon felül is indokoltnak látásik. A karácsonyfák költségén célszerűbb valami hasznos dolgot adni, például 10—20 pár féltalpalást. A ssegénykérdéa téli gondjaiban as anyagiak mellett a le'ki segítség is nagyon értékes. Est éppen nem háríthatjuk a közigazgatásra, ez női munka, amelyhes Istenért dolgozni tudó áldosatos női lélek beli. Találhatni majd elhagyatott öreget, beteget, akinek talán volna fája, de nincs aki összevágja. Ide kell rendelni olyan munkabíró férfit, aki inség- segélyt kap. Találhatni elhagyatottat, akit gondozni kell. Ide kell rendelni egy segélyt élveső nőt ápolásra. Vannak gyermekek, akik gondozást igényelnek. Esek gondjai is beleveen- dők a ssegénykérdéa téli gondjai kösé. Vizsgáljuk meg mindig, kinek adunk. Ne dobjuk oda a segítséget annak, aki professaiót csinál a koldulásból, hanem a titkos, ssemérmes szegénynek, aki dolgosik és igyekszik a mégse tudja — talán a nagy család miatt — elűzni a nyomort a küszöbről. Ott, ahol akkora ssgitség szükséges, hogy az a közigazgatás, vagy a társadalmi egyesület erejét meghaladja, ott az ellátás gondját egy, vagy több családra célszerű ráruházni. Például nagy a család, az anya elhalt, az apa zz erdőre jár. Ilyen gyermekek kapjanak egy, vagy több család tói egész télen át meleg ételt, amit hazavisznek. Ezért célszerű lenne, hogy — ahol nincsen — a közigazgatás egy női bizottságot hivna össze, amely női bisottsig nem ason kezdené, hogy | elnököt választ, aki a többi muoká- j jáért fogadja a gratulációkat, hanem i felosztják maguk kösött a falut, be- I járják személyesen és ahol segíteni I tudnak, segítenek, ahol n«m tudoak, | Lélekemelő ünnepség folyt le a báró Augusz Imre árvahásban Szent Imre napján, amikor Treu Julia, as árvahás kiérdemesült főnöknője ünne pel te szerzetesi fogsda'omtételónek ötvenedik évfordulóját. A nevezetes esemény alkalmából Budapestről Ssekssárdra utazott Proiszl Angela, a Paulai Szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek magyarorssági tartományi főnöknője is. Aa ünnepélyen, melyen résstvettek a szekszárdi kórház és óvoda, valamint az Isteni Megváltó Leányai sárda apácái is, Vitéz Gömbös Gynla miniszterelnök a napilapokban megjelent szózatával kapcsolatban, amely a munkaadókat arra szólítja fel, hogy minél több munkaalkalmat teremtsenek és minél több embernek adjanak ke nyeret, Száváid Oszkár alispán felhívta Szekszárd város poigármeste rét, valamint a községi elöljáróságokat, hogy mindent elkövetve hassanak oda, hogy a miniszterelnök szó zata teljes eredménnyel járjon. Vitéz A szekszárdi cserkészcsapatok a Cserkész Szövetség és a cserkészkerület kiküldöttjeinek tiszteletére f. bó 6-án délután 7a^ órakor igen jól sikerült műsoros ünnepélyt rendeztek, amelyen as ifjúság barátai, valamint a szereplő cserkéssek ssülei igen szép számban jelentek meg. Az ünnepély a Szekszárdi Zene- egyesület senekara által kitünően be tanult és hatásosan előadott Kálmán Imre indulójával vette kezdetét. A zenekart Berényi István karnagy vezényelte. A nagy tapssal jutalmazott senessám után Paulies Géza gimnáziumi tanuló a Cserkész Himnuszt szavalta el mély átérzéssel. A cserkész- vendégeket vités Vendel István polgármester üdvösölte hatásos beszédben, amely után dr Temesy Győző, a gödöllői 4 világjamboree VI. ai- táborának parancsnoka tartott előadást as eddigi világjamboreekről és lelkesítő szavakat intézett cserkész- testvéreihes, hogy a gödöllői össse- i jövetelen mutassák meg a vi'ág cser- j ott a közigazgatás segítségét kérik. Garaytól idézBm: Van a jótevésben olyan isteni, Mely minden embererzeten felül Ragadja a lelkeket s haszonleső S hitvány szivek nem érsek fel soha. Horváth Károly újvárosi plébános hatásos ünnepi beszédben méltatta a jubiláns szerzetesi erényeit. Az árva- házi gyermekek alkalmi szavalatokat adtak elő, míg Kiss L-jos felsőházi tag, apltplébános Ssekssárd katolikus társadalma nevében üdvözölte a köny- nyékig meghatott kedves nővért. — Treu Júliát, aki ötvenéves szerzetesi életéből 41 évet töltött Szekszárdon és 35 évig állott as árvaház élén, a város közönsége nevében vitéz Vendel István polgármester üdvözölte. Vendel István polgármester a felhívás értelmében megkereste a tehetősebb gazdákat, kereskedőket és iparosokat, hogy gazdaságukban, kereskedésükben és üzemükben minél több Bsemélyt alkalmazzanak és hogy erre vonatkozó szándékukat közöljék dr Cs. Papp Jenő városi tanácsossal (Városház, I. em. 10. szám), akitől a munkára jelentkezett munkanélküliek neve és családi viszonyai is megtudhatók. készeinek, hogy mire képes a magyar cserkész. A kedves és rokonszenves előadás után Bálint Jenő „A tábortűz mesél0 című Sándor D. költemé nyét adta elő igen hatásosan és mély átérzéssel. A Szekszárdi Zeneegyesü- let Brahms: „Magyar táncok0 kiváló betanulása zeneszáma ntán Majoros Imre Mécs Lászlónak, „Menjünk Assisibe0 cimü versét szavalta. Ezután következett a műsor fénypontja- Vitéz Makray Lajos, a vármegyei cserkész-intézőbisottság elnöke, meg- kapó, gyönyörű beszédben festette meg a cserkésaet feladatát és jellemezte a cserkésznek kötelességeit. A gyönyörű beszéd úgyszólván belemarkolt a hallgatóság szivébe és a szónoklat eme nagy mestere oly gyö nyörüen festette meg a cserkész- programmot, hogy azoknak lelkében is felgyújtotta az ifjnság ezen nemes mozgalma iránti érdeklődés lángját, akik tán ezelőtt közönyösen nézték a cserkészmozgalmat és nem értették meg a cserkészeknek azon jelszavát, Babócsay János. Egy szekszárdi apáca aranyfogadalma az ftrvahizban. A munkanélküliek elhelyezése Szekszórdon és a vármegyében. Hűsoros cserkészünnepély. amelyet oljr fényes elokveuoiával világított meg vités Makray Lajoá: „Viasza a természethez0. Szűnni nem akaró taps' honorálta a gyönyörű szónoklatot, amely ntán a 40-es siátnu cserkészcsapat „Cserkészek a szabad- bm0 szavaié kórust mutatták be, élénk tetssést aratva a hallgatóság körében. A Kram mer János cserkész- csapat tábori jelenete után Töttö9 Pál polgári iskolai tanuló szavalta el Sik Sándor „Napkelte0 cimü gyönyörű költeményét igen sikerült hanghordo- zással, úgy hogy a kis szereplő sok tapsot érdemelt ki. A 40. számú cserkészcsapat ezután a „Két arabns0 cimü egyfe’vonásos vígjátékot adta elő. Ezzel a sikerült műsoros ünne pély 6 óra után véget ért. Közigazgatási bizottsági Olts Tolna vármegye közigazgatási bizottsága november havi rendes ülését e hó 8 án tartotta Ssévald Oszkár alispán elnöklete alatt. Az ülésen az előadókon kívül megjelentek: gróf Appouyi Rezső, Döry Frigyes, Kiss Lajos, Schneider Gábor, Kovács- Sebestéuy Endre és Schneider JánoB választott bizottsági tagok. Az egyes előadók jelentései tudomásul vétettek, tisztán Kenézy Endre h. pénzügy- igazgatónak az adóhátralékok nagyfokú emelkedésére vonatkozó meglepő jelentése váltott ki eszmecserét, de minden hozzászólás abban domborodott ki, hogy ezen az állam, várhegye, a községek és hitközségek vagyonkezelését csőddel fenyegető helyzeten a legsürgősebben . és legerélyesebben változtatni kell. — ,Az együttes ülés után gyámügyi, nlügyi, gazdasági ób népoktatásügyi albizottságok tartottak ülést. 1932 november 9.TeJrozzla Szekszárdon. A székesfehérvári m. kir. vegyvizsgáló állomás vegyésze nemrégiben tejrazziát tartott Szekszárdon és mintákat vett agy a házakhoz szálli- tott, mint a piacon talált tejekből, valamint tarókból és vajakból. Több, mint 50 mintát vitt el magával ■ kir. vegyész és ezek vegyvizsgálatának eredményét alábbiakban közölte a szekszárdi városi rendőri büntető birósággal. A tejmintákat legnagyobb részben kifogástalanoknak találta a vizzgálat és csapán három nem felelt meg az előirt követelményeknek. Az egyik ugyanis 14 százalék kutvizzel volt felhígítva, a másik le volt fölözve és 40 százalékos zsirhiányt mutatott, míg a harmadik 7 százalékos viz- foku volt. A sajtmintákból egyet kifogásolt az állomás, mert azt zsírtalanított volta miatt csak félkövér sajt gyanánt lehetett volna forgalomba hosni. Étkezési túrót is csapán egyet talált kifogásolhatónak a vizsgálat, mert zsírtartalma 10 százaléknál alacsonyabb, nedvességtartalma pedig 70 százaléknál magasabb volt, úgyhogy I abban túlsók savó volt.
