Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-11-05 / 86. szám
XIV. évfolyam. Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tol name gyei Gazda“ Szekszárd, 1932 november 5. 86. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer meg|elenó keresztény politikai és társadalmi lap. IzSffcesztiség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Tel efon szám 85 és 102. Előfizetési di|: Félévre — — — 6 pengő. | Egész évre ____12 pengő. F& szerkesztó: II Felelft. uerkeutt: SCHNEIDER JÁNOS. || BLÁZSIK FERENC A Imp megj.l.nlk ml.d.n ...rdán éa aiombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egv 60 milliméter széles hasábon millimétersoronkén t 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. _ A hírro vatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A revízió kérdése. Gömbös Gyula miniszterelnök szóin tos programmbeszédei során cólkitűzésének első vonalába állította a szerencsétlen békeszerződések revízióját. A nemzet feszült érdeklődéssel felfigyelt a miniszterelnök minden megnyilatkozására, de egyetlen programmpont sem ragadta meg a közvélemény figyelmét oly mélyen, mint éppen a revízió kérdése. Mert mindnyájunk meggyőződése az, hogy az ország minden bajának, megpróbáltatásainak és nehézségeinek alap vető kutforrása a trianoni szerződés, amely összetartó, egymást természetszerűen kiegészítő, viruló gazdasági területet tépett szét és amely a durva és tudatlan kézzel végzett csonkítás folytán dús erőforrásaitól, a gazdasági termeléshez elkerülhetetlenül szükséges nyersanyagától és össze- függő, gazdasági, forgalmi vonalaitól fosztotta meg Magyarországot. Nemzetközi szempontból mérlegelve megállapíthatjuk, hogy a revízió kérdése már évek óta érlelődik az elkövetett végzetes hibák jóvátétele irányában. Emlékezhetünk rá, hogy alig két-három évvel ezelőtt gróf Apponyi Albert egyik képvi selőházi beszédében még nyomatéko san utalt arra az életatmoszférára, amely a nemzetközi fórumon, a Nép szövetség genfi tanácskozásain a revízió kérdése körül borongott. És emlékezhetünk rá, hogy milyen felzúdulást okozott a külföld ellenséges közvéleményében gróf Bethlen Istvánnak a Hősök Emlékkövének fel* avatásán mondott beszéde, amelyben a revíziónak múlhatatlan szükségét hangoztatta. Ez a beszéd annakidején még diplomáciai lépéseket is idézett fel egyes külföldi hatalmasságok részéről. Azóta azonban a nemzetközi felfogás e részben jelentősen megváltozott. Hatalmas barátai támadtak a magyar igazságnak, akik következetes erővel támogatják a magyar nemzetnek a revízióhoz fűződő életbevágó érdekeit. Ma már időközönként világszerte, nemcsak olasz barátaink részéről, hanem Angliában, Amerikában, sőt Franciaországban is felhang zik az a tisztult nemes felfogás, hogy a Magyarországon elkövetett nagy igazságtalanságot jóvá kell tenni, — Nemcsak az igazság ideális szempontja, hanem az a helyes belátás is sugalmazza ezeket a nyilatkozatokat, hogy a trianoni szerződés revíziója nemcsak a megcsonkított országnak, hanem az európai megnyugvásnak és a gazdasági válság megoldásának érdekét is szolgálná. Gömbös Gyula miniszterelnök tehát ebben a tekintetben is helyesen fogta fel a helyzet követelményeit, amidőn a revízió megoldását kitűzte a kormányprogramm sokoldalú célkitűzéseinek zászlajára. Ma már mindjobban erŐBÖdik a nemzetközi felfogásban az a világos belátás, hogy a gazdasági válságnak ma már minden államra kiterjedő vé sses kihatásait a háború pszichózisának hatása alatt diktált, erőszakos békeszerződések okozták éB élesítették ki. A történelmi fejlődés a középkor óta az egyéséges, nagy gazdasági területek alakulására irá nyúlt. A középkorban apró, kis államokat tüntetett fel Európa térképe. De ezután. sorra megalaku'tak az összefüggő, nagyobb államegységek. Ilyen volt a háború előtt Francia- ország, Anglia a domíniumaival egye temben, ilyen volt továbbá a német birodalom, Olaszország Ausztria és Magyarország s a cárok alatt egyesült Oroszország óriási területe. A szerencsétlen békeszerződések visszavetették az európai államok fejlődését a középkor szétszaggatott állapotába. A nagy gazdasági egységek helyén, különösen az osztrákmagyar vámközösség területén mesterkélten és természetellenesen, a geográfiái és gazdasági összefüggések ellenére kisebb államok kelet keatek, amelyek vámsorompókkal zárják el kölcsönösen egymást a külső világtól és a gazdasági forgalomtól. Ez bénitja meg egész Európában a gazdasági élet egészséges vérkeringését és ez teszi kibogozhatatlanná a gazdasági válság gordiusi csomóját. Ennek a kóros állapotnak orvoslását tehát csak a kórokozó betegségnek eltüntetése, vagyiB elsősorban Gömbös miniszterelnök által kitűzött nevezetes programmpontnak: a trianoni szerződés revíziójának megvalósítása hozhatja meg. A törvényhatóság üdvözlő felirata vitéz lákfal Gömbös Gyula miniszterelnökhöz. a vármegye szülöttéhez. A szombaton tartott megyegyülés- ről szóló tudósításunkban lapunk más helyén megírtuk, hogy a törvényhatósági bizottság nagy lelkesedéssel vette tudomásul Gömbös Gyula mi niszterelnökké való kinevezéséről szóló leiratot és elhatározta, hogy őt üdvözli. A vármegye üdvözlő feliratának ez a szövege: Nagyméltóságu vitéz jákfai GÖMBÖS GYULA m. hir. miniszterelnök urnák Budapest, A mai napon tartott rendkívüli közgyűlésünkben foglalkoztunk Nagy- méltóságod hozzánk intézett leiratával, melyben tudomásunkra adja, hogy Magyarország főméltóságu Kormányzója legfelsőbb elhatározásával Nagyméltóságod vezetésével a m. kir. kormányt kinevezni méltóztatott és egyúttal azon várakozásának adott kifejezést, hogy a vármegye közönsége a m. kir. kormányt a kormányzás feladataiban törvényes hatásköré hez képest hazafias buzgalommal és eréllyel fogja támogatni. Egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy Nagyméltóságodat és a m. kir. Kormányt hivatalbalépése alkalmából mély tisztelettel üdvözöljük s esen szándékunkat feliratban hozzuk Nagyméltóságod tudomására. Nagyméltóságu Miniszterelnök Ur I A világháború, hazánk szétdara- b olása, a Duna-medence egységes gazdasági területének megbontása s a békediktátumok folytán a nemzetek közötti bizalmatlanság és féltékenység folytán előidézett önálló, gazdasági ellátásra és elzárkózásra való törekvés, az egész világ gazdasági rendszerét, politikai éB lelki egyensúlyát felforgatta, minek következményeként a nemzetek oly Bulyos anyagi és erkölcsi válságba jutót* ak, melyek az emberi értelmet és akaraterőt a legnehezebb problémák megoldása elé állították. Bizonyosnak csak az látszik, hogy ezen lelkiválságot lemondással, fi sultsággal és tépelődéssel megoldani nem lehet, hanem csak tűrni, küzdeni, dolgozni és teremteni képes hazafias akaraterővel. Nagyméltóságoddal ez az önzetlen hazafiságtól áthatott férfias erő és akarat jelent meg a magyar politikai élet színterén, mely nem nyugszik meg a csodavárás lélekromboló mozdulatlanságán, hanem a magyar nem zetet történelmi hivatásának, öncélú- ságának s egységes akaratának életre- hívásával, a lélekben való megerősödés, a munka és cselekvés uj kor szakot je’entő útjára irányította. Nagyméltóságod ezen szellemben való megnyilatkozása nemzetünk minden életműködésére kiterjedő, a magyarság összefogását, lélekben való egyesítését és megújulását hirdető programmja egy csapásra lelket öntött az egész nemzetbe, felrázta azt a tétlen elfásultságból, felkeltette hitét, önérzetét s a céltudatos munka és cselekvés elmaradhatatlan eredményének öntudatát ébresztve ismét reménnyel és bizalommal tekint a jobb jövő felé. Egyúttal bensőséges öröm tölt el bennünket, hogy Nagyméltóságodban vármegyénk szülöttét tisztelhetjük és a politikai bizalomhoz hozzácsatolhatjuk a szülőföld szeretetteljes biztató és erősítő ragaszkodását, * nagy reményekre jogosító várakozását | s ama meggyőződésünket, hogy Nagy- I méltóságod kormányzatával nemze- | tünk életében egy erőteljes történeti fejlődés indult meg, mely az Isten segítségével és áldásával a magyar nép uj küzdelemre elszánt akaratával a boldogulás útjára vezet. Kérem, fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem kifejezését. Tolna vármegye törvényhatósági bisottsága október hó 29-én tartott közgyűlésének határozatából. Száváid Oszkár alispán. Virág püspök a tolnai rk. iskola felavatásán. Hatssáz iskolásgyermekével együtt soká emlékezetes, nagyszerű öröm- ünnepet ült vasárnap Tolna katolikus társadalma abból az alkalomból, hogy Virág Fereno pécsi püspök fel- szentelte a hitközség elemi iskolájának most épült monumentális palotáját, melynek használatba vételével uj korszak nyílik meg Tolna eddig is mintaszerűnek ismert népoktatás- ügyében. A tolnai római katolikus elemi iskolák régi épületei ugyanis már rozzantak voltak és nemcsak hogy nem feleltek meg a modern iskolai követelményeknek, hanem az egyiket még az összeomlás veszedelme is fenyegette. A tolnai r. k. egyházközség e körülményeket feltárva, a kultuszminisztériumhoz fordult segítségért és gróf Klebersberg Kunó, akinek ez volt az utolsó miniszteri ténykedése, százezer pengőt engedélyezett megfelelő uj iskola építésére, ha az egyházközség a szükséges telket rendelkezésre bocsátja. Ozv. Rob mayor Fe- rencné, akinek férje hitbuzgó és hazafias áldozatkészséggel iskola céljaira hagyományozta a templommal szemben fekvő ingatlanát, megértő nobilitással lemondott az őt élete végéig megillető haszonélvezetről és azonnal átengedte a hatalmas objektumot az egyházközségnek, amely igy valóra válthatta a hívek régi kívánságát és a beszerzett modern tervek alapján hamarosan megkezdhető volt az építkezés. Vitéz Makray Lajos pápai kamarás, tolnai plébános volt ennek a nagy- fontosságú kulturális ügynek a fáradhatatlan kimunkálója és az ő vezetésével az egyházközségi tanáos — dr Szily Géza elnökkel az élén — mindent elkövetett, hogy a gyönyörű terv valóra váljék. A minisztérium százezer pengőjéhez kézi napszám- váltság óimén 7000 pengőt adományozott a politikai község, amely 10 éven keresztül évi 1500 pengő segélyt is biztosított, a régi iskolaépületek eladásából 23.300 pengő folyt be, úgyhogy a hívek minden megterhel- tetése nélkül megépült a tizenegytantermes pompás iskola, melynél modernebb, szebb és megfelelőbb nincs az egész pécsi egyházmegye | területén. Egyes szám ára 24 fillér.
