Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-10-26 / 84. szám

XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 október 26. 84. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség éa kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl): Félévre-----------6 pengő. | Egész évre ______12 pengő. Ff iuerkeaitA: SCHNEIDER jAN08. Folölös uerkeaitA: BLAZSIK FERENC. A lap m.d.l.alk ml ódán .i.rdán é. •■ombatoa. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija I pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronkénl 10fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Nemzeti áldozat az ínségesekért. A súlyos gazdasági viszonyok, a muokaDólkUliség terjedése kötelessé­gévé teszi államnak és társadalom­nak egyaránt, bogy a tél küszöbén gondoskodjanak az Ínségesekről. Az állam jelenlegi pénzügyi helyzeté­ben, sajnos nem tudja előteremteni e gondoskodás anyagi eszközeit, egye­dül a társadalmi jótékonyságra bízni pedig a nyomorenyhitéet nem lehet, mert ez intézményesen nem segit. A kormány most az ínségesekről való gondoskodás nehéz kérdésének meg­oldását egy inségjárnlék kivetésében találta meg, amely a városok lakos­ságára nehezedik az egyenesadó pót lékolása formájában. Az elgondolásnak az az alapja, hogy minden város polgársága szí­vesebben segít a maga Ínségesein, akik hozzá közelebb állnak, mert egy közülethez tartoznak. A belügy­miniszter rendelete értelmében a vá­rosbeli adófizetők a jövedelemadó 20 százalékát, a társulati adónak ugyan­csak 20 százalékát fogják fizetni in ségjárulék címén, a keresetadó után pedig az egyes városok szükségleté­hez kepest a pótlék 1, másfél, illetve 2 százalék lesz. Az egyes városok már pontosan megállapították a segélyezés pro- grammját, ismerik a pénzbeli szük­ségletet és a rendelkezésre álló fede­zetet. Ezért az inségjárnlék elaszti­kusán van elgondolva és a városok­nak jogukban áll a tényleges szük­séghez képest vagy teljesen mellőzni a járulék kivetését, vagy a rendelet­ben megállapított járulékkulcsot le­szállítani, természetesen mindkét eset­ben a belügyminiszter előzetes hozzá járulása után. A járulékokból a vá­rosok a különböző segélyezéseket, valamint a célbavett közmunkákat fogják keresztülvinni. Az uj inség- járulék egyszeri tehernek van szánva és hozama teljesen a városokat illeti meg, ezek azonban az inségjárulék- bevételt kizárólag a programmszerüen megállapított és kormányhatóságilag jóváhagyott Begitő programra költsé­geire fordíthatják. A vidéki lakosság segélyezésére szükséges fedezetet a kormány be állította az állam költségvetésébe és ezenkívül bizonyos közmunkák utján is foglalkozáshoz és kenyérhez jut­tatja a segélyre szoruló népet. Pon­tosan kidolgozott terv szerint fog végbemenni a vidéki ínségesek segítő- akciója is. Minden remény megvan tehát arra, hogy az országban nem lesz éhező, nyomorgó ember. Tagadhatatlan, hogy a városok pol­gárságára ez az uj inségjárulék is­mét sulyoB terhet jelent. A rendelet azonban gondoskodik, hogy a fize­tendő járulék három részletben vál­jék esedékessé és pedig az első rész­let november 15-én fizetendő, a má sík részlet január 15 ig és a harma­dik részlet február 15-ig, még pedig kamatmentesen. Akinek tehát például évi 120 pengő a jövedelemiadója, az 24 pengő szükségadót fog fizetni és pedig három-nyolo pengős részletben. A keresetadó utján járó pótlék még ennél is enyhébb lesz. A rossz gazdasági helyzetben és nehéz megélhetési viszonyok között a városi polgárságra nézve kétségte­lenül újabb nagy áldozatot jelent £ A világszerte hires szekszárdi ka­darka rubintlevének rózsaszínű köd felhője lebegte körül a vasárnap ér­kezett szüreti filléres vonatok vissza­utazó vendégeit. — Örömmámorban UBZott a fényesen kivilágított ezek szárdi pályaudvaron hullámzó közön­ség, amelynek hangulata valamely csodás élményre engedett követkéz tetni. Tombolt a jókedv és ahogy a két vonat egy szép nap emlékével elindult Budapest felé: Szekszárdot és a szekszárdiakat éljenző lelkes, túláradóan boldog emberek dala har sogott bele az éjszakába. Ez a pom­pásan sikerült kirándulás mérlege. * * * Melegen tfiző, csodásán verőfényes reggelen robogott be vasárnap a fii lére s gyors két vonata, amely ezer- hatszáz vendéget hozott a szüretelő Szekszárdra. Ahogy elhangzott a pályaudvaron a leventezenekar pom­pás idulója, vitéz Vendel István pol­gármester a tisztviselői kar élén üd­vözölte a budapesti vendégeket, akik jó részét az állomás előtt várták a rokonok és barátok. Azután meg­indult az áradat a város felé és a budapestiek alig győztek betelni a kis vidéki megyeszékhely tájképi szépségeivel, amelyek a gyönyörű Őszi napsütésben mindeokit elbájol­tak. A kedves vasúti platánsor, a Muzeum, az árnyas-lombos szökő- kutas, virágos Szent Imre liget, a hősök csodaszép emlékszobra, a Garay- tér, a hatalmas templom, a megye­ház és általában a Béla-tér nagy hatással voltak a kirándulókra, akik meghallgatták a reálgimnázium ifjú­ságának a Garay-szobor előtt tartott emlékünnepélyét is. Azután elszéledt a tömeg a város­ban, hogy megszemlélje a nevezetes­ségeket, majd a nagyobb szőlőgazda­ságok présházaiba kalauzolták a cser­készek a budapestieket,akik ott végig­nézhették a szüret különböző fázisait és a vörösbor készítését. Sokan a templomokba mentek, mások viszont a Garay-téren hallgatták a Kecske méti Károly által vezényelt levente­zenekar igazán meglepő hangver­senyét. Nagy érdeklődéssel keresték fel az AllamilagEllenőrzöttSzekszárdi Pince- I szövetkezet szekszárdi várpincéjét, | ahol közel háromezer ember kóstolta inségjárnlék. De ha meggondolják, hogy ezzel az áldozattal Bök szeren­csétlen magyar testvérén segítünk, aki a munkanélküliség és nyomo­rúság szomorú sorsára került, majd­nem mindig Baját hibáján kívül, ha nem fordulnak el érzéketlenül ember­társaik szenvedéseitől, ártatlan gyer­mekek nélkülözéseitől, úgy bármily nehezen, de szívesen meg fogják hozni ezt az áldozatot, valósággal a nemzet áldozatát az ínségesekért. meg a pompás és nagyhírű szekszárdi borokat és körülbelül 500 an töltették meg a 2—25 literes Urtartalmu demi- jonjaikat. Egész a vonatindulásig óriási volt a forgalom a pincében, amely­nek 100 pohara közül estefelé Szek- szárd tréfásabb kedvű ifjúsága ki­lencvenhatot eltüntetett, úgyhogy az idegeneket később már nem is tud­ták kiszolgálni. Megteltek a vendég­lők és a kocsmák is és minden ilyen helyiségben jókedvűen falatozó és id- dogáló idegeneket lehetett látni. Ebédre, uzsonnára és vacsorára igen sokan rokonaikat, barátaikat és ismerőseiket keresték fel, mert a ju niusi filléres vonat után Budapesten annyira elterjedt a páratlan szek­szárdi vendégszeretet hire, hogy egy fővárosi hölgy szekszárdi sógorasszo nyának, az itteni társas élet egyik közismert kiválóságának az alábbi verses beköszöntővel jelentette be a vendégek érkezését: Szegény szekszárdiak, most szakadt csak [Rátok, A nagy divatba jött »filléres gyors« átok I Vasárnap elindul a rút sáskajárás, Éjfélig nem lese majd aznap kapuzárás I Mindent felfalunk mi, amit féreg hagyott, Lerágjuk a tyúkot, csirkét, kicsit nagyot. Jaj lesz a malacnak, pulykának kacsának, Amit a tatárok olt még meghagyának. Megesszük az almát rétesbe pakolva Nagy ünnepet ülünk ... birsalmát szagolva. Én magam részéről a kacsát szeretem, Ha muszáj, akkor a libát is megeszem. De mivel a kacsa egy úszkáló állat, Alija kell rakni nagy kompótos tálat. Érezze jól magát Szegény utolja, Ha már bele került a siralom — tálba. Hogy a sógorasszony magát meg ne hűtse, Jó finom tortánkat mind-mind maga süsse. Segíthet majd neki kicsi keresztlányom, Akinél kedvesebb nincs is a világon. De lám, a lényegét majd elfelejtettem, Vasárnapra komáméknak jegyet szintén [vettem. Úgyhogy négyen megyünk Hozzátok [Szekszárdra S egyikünknek se lesz semmi a hasába I Szombat déltől kezdve semmi nem lesz, [semmi, Ott fogjuk magunkat gömbölyűre enni I Perese, igy volt es mindeotttt. Sü­töttek, főitek minden családnál, mert olyan volt ennek a filléres vonatnak I a napja, mint a falusi búcsúé, ahol { szomorkodoak abban a hátban, ame- I lyet nem keresnek fel as idegenek. Voltak aionban olyan osaládok is, amelyekre túlságosan rászakadt a vendégáldás és eseknek a deputáoiója állítólag versben panasakodott a pol­gármesternek, többek köst ezeket mondván : Még egypár filléres Nem lesz itt filléres Kabátos ember . .. ■ Délután hangos volt a siőlőhegy as idegenektől, akiknek egy réssé még as őcsényi és a decsi hegyre is kikerült és onnsn jött vissia kocsi­kon a vonat indulásához a pálya­udvarra, ahol egyre többen énekel­ték Bodnár István nótáját, hogy: A szekszárdi bikavér Orvosságnál többet ér, Aki issza — hóttig él... A ssekssárdi pompás borok hír­nevét mindenesetre nagyban terjeszti ez a szüreti filléres vonat, mert alig volt utasa, amelyik hordócskákat, demijonokat, butykosokat, üvegeket ne vitt volna magával Budapestre. Sokan kettőt-hármat^ia cipeltek, sőt Bzámosan voltak olyanok is, akik utazótáskákat és kosarakat töltettek meg finom boros butéliákkal vigyázva erre a drága kincsre, nehogy baja essék Budapestig. A külsőségekből ítélve azt hisszük, hogy a Szekszárdra indítandó filléres vonatoknak mindig lesz kellő számú Utasa. Jnmfioree-nap Szekszárdim. A tolnamegyei cserkészek novem­ber 6-án Szekszárdon jamboree-napot rendeznek, amelyre városunkba ér­kezik dr Temesy Győző ismert cser- kéBiirón kívül a pécsi cserkészkerü- let több vezető tagja is. A jamboree-nap célja az, hogy a tolnamegyei cserkészvezetők meg­beszéljék a tábor vezetőjével a tolna­megyei cserkészcsapatoknak a gödöl­lői világtáborozáson való részvételét, másrészt, hogy SzekBzárd közönsége előtt ismertessék a jamboree jelentő­ségét. A cserkészek világösszejövetelét (világjamboree—világdzsembori) min­den negyedik évben rendezik meg. A jövő év augusztusában Gödöllőn megrendezésre kerülő jamboree a ne­gyedik, tehát aránylag még uj intéz­mény, de eredetiségével és csodás élményeivel már megközelítette az olimpiász népszerűségét. A cserkész- világjamboree nem hoz szenzációs rekordhireket, de részint hatalmas arányaival, részint tartalmával párat­lan látványosságot nyújt és már ed­dig is minden esetben lefoglalta ma­gának az egész világsajtónak az ér­deklődését. Gödöllőre 20.000 idegen cserkészfiut és vezetőt várunk. Ez nemcsak puszta szám, hanem egy egész világ. A cserkészek ugyanis bemutatják nemzeti sajátságaikat, fel­vonulásukat, esti tábortüzeket ren­deznek, ahol jelenetek, nemzeti tán­Szüreti filléres vonat Szekszárdon Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom