Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-01-27 / 8. szám
Hetenként kétszer meg|elenö keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóbivstai: Szekszárdi Népbank épttletében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési díj: Félévre _______6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. Felelős szerkesztő: BLAZSIK FERENC A lap meZlelenlk minden szerdán 4. szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 60 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kérdi. Mitől roso fizetőképességünk ? A Népszövetség genfi tanícskosásai során Korányi pénzügyminiszter a világ egybegyttlt pénitlgyi szakértői dőlt tiszta és való képét tárta fel Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetének. Adatokkal bebizonyította, hogy az államháztartás terén elmentünk a takarékosság végső határáig, Azt is kimatatta, hogy Magyarország külföldi kötelezettségei« nek az erők megfeszítésével eleget tett mindaddig, amíg elfogyott és végkép kimerült a devizaállománya. A transfermoratőrium azért vált elkerülhetetlenné, mert hiába akarnánk külföldi hitelezőinknek külföldi fizető* eszközökben fizetni az esedékességeket: ez fizikailag lehetetlenné vált. A Népszövetség pénzügyi bizottsága által megjelölt az az ut, hogy exportunk fejlesztésével és behozatalunk csökkentésével iparkodjunk megszerezni a szükséges devizákat, járhatatlanná vált egyszerűen azért, mert azok az államok, amelyeknek még érintetlen a valutájuk, tőlünk agrárcikkeket nem vásárolnak. Csak egy lehetőség volna a külföldi fizetésekre szükségelt devizamennyiségek előteremtésére és ez az, ha azok az országok, amelyek legfőbb mértékben hitelezői Magyarországnak és amelyeknek jó valutájuk van, a magyar mezőgazdasági terményeket megvásárolnák, még pedig igazságos és méltányos árban. Ennek azonban éppen az ellenkezője történt. Esek a jó valutája hitelező országok a maguk pénzügyi erejével finanszírozták a tengerentúli államok, valamint az orosz szovjet dumping-kivitelét. Ök továbbra is követelik rajtunk a hét-nyolc és még több százalékos kamatokat és a tőketörlesztést. — Ez a kamatteher már akkor is túlzottan magas volt, amikor ezeket a kölcsönöket a magyar mezőgazdaság felvette. Pedig akkor a busa ára 30 pengőn felül volt. Bármily produktiv módon fektette is be a magyar mezőgazdaság ezeket a hiteleket, az teljesen ki van zárva, hogy 10 pengős búzaár mellett kikerüljön a termelésből az óriási kamatteher. Hiába állapítjuk meg az igazsághoz híven, hogy sem a magyar állam, sem a magyar mezőgazdaság vagyonához mérten nincsen túlságosan eladÓBodva, a mai terményárak mellett be kellett állani a fizetésképtelenségnek. Ez pedig súlyosan I károsítja külföldi hitelezőinket, de nem a mi hibánkból, hanem a maguk hibájából. Arról nem tehet sem a magyar állam, sem a magyar gazdasági élet, hogy a jő valqtáju, hatalmas európai államok importszükség- létükét nem akaiják magyar agrárcikkekkel fedezni és arról sem tehetünk, hogy agrárcikkeink világpiaci ára soha nem sejtett mélypontra zuhant alá. A tíz pengős búzaár és a veszteséges állatárak mellett bármennyit is exportálnánk bármely jó valuta ellenében, még ez a kivitelünk sem tudná kiprovokálni a külföldi tartozások óriási kamatssttkség- letére szolgáló devizákat. Ha tehát Magyarország kénytelen volt trzns- fermoratóriummal deklarálni külföldi fizetőeszközökben beállott fizetésképtelenségét, úgy ezért vessenek magukra azok a nagy államok, amelyek hitelezői Magyarországnak anélkül, hogy egyúttal méltányos vevői akarnának lenni. Magyarország igenis tud fizetni termelésének exportfeleBlegé- vel. Ha azonban ezt tőlünk a hitelező országok jó valuta ellenében nem hajlandók átvenni, úgy maguk kényszerítenek bele a külfölddel szemben a fizetésképtelenségbe. Magyar- ország dolgozik, produkál éB ki is termeli adósságainak kölcsönkama- tait, de a külföldi hitelezők magatartása teszi lehetetlenné e termelésnek külföldi fizetőeszközökre való átváltását. Néhány nap múlva összeül Genf- ben a Népszövetség legfelsőbb tanácsa, amely tárgyalás alá vonja a pénzügyi bizottságnak Magyarország helyzetéről szóló jelentését. Walko külügyminiszternek módjában lesz a tanács előtt a Magyarország fizetésképtelenségét előidéző okokat őszintén feltárni és ezzel a világ szeme előtt bebizonyitani, hogy beigazolt fizetési készségünk és akaratunk teljesítésében nem a magunk hibája, hanem a hitelező országok helytelen gazdaságpolitikája akadályozott meg. Lehetetlen, hogy a világ hatalmas és gazdag államai végre be ne lássák azt, hogy hitelezői érdekeik csak úgy számíthatnak érvényesülésre, ha a magyar agrártermelésre ismét biztos és egészséges piacot tudnak teremteni. Mi csak aszal fizethetünk, amink van: mezőgazdaságunk termékeivel. Ha ezt a legjobb valutát nem hajlandók hitelezőink elfogadni, ha ők maguk nem váltják át a saját CBor- hitatlan fizetési eszközeikre» úgy ihász- I tálán minden bölcs tanács. Mert mi magunk nem válthatjuk át arannyá a termékeinket, ha ők, a hitelezők nem fogadják el aranyértékbep. A magyar pénzügyi és gazdasági válságnak ez a tengelye és megoldásának ez a nyitja. Mi dolgozunk, küzködünk, állami polgári életünkben a legáldos&tOBabb takarékosságig megyünk el, igényeinket a kultúráiét lehetséges alsó színvonalára szállítjuk le, csakhogy becsületesen eleget tehessünk a külfölddel szemben fizetési kötelezettségeinknek. Ezt azonban csakis a külföldi hitelező országok belátása és megértése teheti lehetővé azzal, hogy a magyar agrártermékeket tőlünk megfelelő árban fizető- eszközök gyanánt elfogadják. Más mego'dás nircs és a jövőben sem lesz. Nagyon régi keletű. a farsang. Az egyház — úgy látszik — már a kereszténység első éveiben kijelölte az évnek ezt a szakát, melyet vidám mulatozással lehet tölteni. Ez a farsangnak valószínűleg az eredete. A magyar ember ugyan ebben a tekintetben sem tűrte a korlátozást, mert bizony az esztendő bármely részében, akár örült, akár szomorkodott, ha sirva is, mégis csak mulatott, de azért hazánkban is a farsang mégis csak egy vidám szaka lett az évnek. Igaz ugyan, hogy a farsangolás sokféle formája, az álarcos hálok, a farsangi felvonulások nem magyar eredetűek. Ezeket a szokásokat Nagy Lajos királyunk idejében az olaszoktól vettük át nagyrészt, de lassan ezek a magyar nép temperamentumához idomittattak s némi módosulással nálunk is állandósultak. A nehéz gazdasági helyzet a farsang vidámságát is megszüntette. Az az egy-két jótékony célú táncmulatság, mely ma megyénkben a farsangot jelenti, alig különbözteti meg az év többi szakától a farsangi időt s igy bizony csak a naptár szerint van most a farsang, a valóságban azonban nincsen. Nem is lehet addig, mig hazánk teste csonka s magyar véreink idegen járom alatt nyögnek, szenvednek, illetve mig azok rabságukból föl nem szabadulnak. Ezért is jó, hogy az 1932. évben a farsang naptár szerint is rövid. Alig kezdődött meg s február 10 én már véget is ér ób hamvazó szerdával megkezdődik a magunkbassálláz : ideje. Ha ie tudtunk mondani a | farsangolásról, ugyan el tudjuk e érni, hogy magunkba is szálljunk és a böjti napok meghozzák-e a lelki békét és az összefogó magyar szere- tetet ? HÍREK. Csonka Magyarország dobi ország. Egész Magyarország — mennyország I — A főispán Dombóváron. Dr Percnél Bála főúpán folyó hó 25 én dr Hagymássy Zoltán vm. főjegyző, dr Horváth Árpád vm. aljegyző-titkár és Kováts Lajos vm. számvevőségi főnök kíséretében Dombóvárra utazott a közigazgatás egyes ágazatainak megvizsgálására. — Városi ktfzgyOlÓS. Szekszárd megyei város folyó hó 23-án délután rendkívüli közgyűlést tartott, melyen az elnöklő vitéz Vendel István polgármester elismerő szavak kíséretében adta át a Titte Testvérek szekszárdi elektrotechnikusoknak és Schiffer Sebestyén szekszárdi női szabómesternek az ipzrteztületek soproni kongresszusa által az iparfejlesztés terén szerzett érdemeik elismerése jeléül adományozott elismerő disz-. okleveleket, majd szép beszédben Pirnitzer Ede szekszárdi nagykereskedőnek, a szekszárdi levente egyesület választmányi tagjának adta át a IV. levente kerületi főfelügyelőség által a levente ügyben kifejtett érdemdús fáradozásai elismeréséül küldött dicsérő okiratot. Pirnitzer Ede köszönő szavai után tért át a köz gyűlés a tárgysorozat) a, tudomásul véve a polgári iskolai altisztek ügyében z főigazgatóságtól érkezett átiratot. Mivel ez államrendőrség Szék- szárdon székházét építeni nem fog, a közgyűlés erre a célra felajánlott telek ajándékozásának tényét visszavonta. Tudomásul vette a közgyűlés a sportpálya áthelyezésére vonatkozó költségvetést is, azonban az áthelyezés fedezet hiányában elrendelhető nem volt. Helyt adtak Erdélyi József és társai szekszárdi lakosok ut- nyitási kérelmének, viszont Hollendus Ferenc és társai hasonló beadványával szemben elutasító határozatot kel lett hozni. — Kelemen József városi pénsbeszedőnek végkielégítést szavaztak meg, Prantner János városi dobost rendelkezési állományba helyezték. A csörgetői vízállás és annak mentében levő ingatlan vételére vo natkozóan megfelelő ajánlat nem ér• kezvén, a beérkezetteket a képviselő I testület, mint túl alacsonyakat nem Egyes szám ára 12 ffilléra
