Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-10-22 / 83. szám

XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 október 22. 83. szám. tOMMEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkeszt iség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl): Félévre-----------6 pengi. | Egész évre ______12 pengi. Fő szerkesztő: II Felelőt tserkesztfi: SCHNEIDER JANOS. || BLÁZSIK FERENC A lap megj.l.nlk mIndán mrdáB éa •■ombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illeti közlemények a szerkesztiséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengi, A hit* detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoropkénl 10 fillér. Állást keresiknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A magyar bor. Bor, basa, kultúra. Esek voltak a boldog Magyarország legfőbb export­értékei. A busa* és a bortermés biz­tosította az ország exisztenciáját és kultúránkat magasan kiemelte a kör­nyező államok szintjéből s olyan te­kintélyt biztosított számunkra, melyet még Trianon hullámai sem tudtak elmosni. Sajnos a békeszerződések következményeként előállt világgaz­dasági válságban mezőgazdasági ter­ményeink exportja terén súlyos aka­dályok merülitek fel. Ma már min­den józanul gondolkozó fő tudja, hogy a tulságba hajtott önellátásra való törekvés, mellyel az egyes or­szágok erőszakolják gazdasági füg­getlenségük megóvását — csődbe jutott. A diagnózis megállapítható, de a gyógyító segítség még mindig kés­lekedik. A magyar bortermelés súlyos válságához hozzájárulnak azonban olyas körülmények is, amelyek egé­szen ujabbkeletttek. — Mindenesetre számításba kell venni itt azt a tényt, hogy az egyes nagy államok szesz- tilalmi törvénye alapján százmilliós embertömegek estek el a borfogyasz­tás területéről. Ha csupán Amerika és Szovjetoroszország borfogyasztásá­nak eltűnését vesszük is tekintetbe, máris látnunk kell a gazdasági kap­csolatok szálainak a magyar borter­melő vidékek felé való húzódását. Bizonyos, hogy a világhírű magyar bornak még eme kikapcsolt terüle­tek figyelmenkivül hagyása mellett is kellene, bogy piaca legyen, ha a túlzott elzárkózás elve alapján meg­teremtett vámsorompók nem akadá­lyoznák meg e téren is a normális exportot. Ilyen körülmények kösött a ma­gyar bor piacát egyelőre a belföldön kell keresni és kiszélesíteni. Nagy gondja volt már az előző, sőt a Bo­kát támadott Bethlen kormánynak is a bortermelés rentábilissá tétele. Saj nos nagyon nehéz ezen a téren min­denkit kielégítő megoldást találni. Éppen ezért kelt különös figyelmet az uj kormány földmivelésügyi mi­niszterének, Kállay Miklósnak a ma­gyar szőlőtermelés jövője szempont­jából tett kijelentése, mely szerint a kormány programmja e téren is olyan célkitűzéseket tartalmaz, mely a ter­melők érdekeinek szemelőtt tartásá­val segiteni fog a bajokon. Legutóbb a magyar szőlősgazdák két nagy ér­dekeltségének nagygyűlésén fejtette ki a földmivelésügyi miniszter a bor­termelés megoldására vonatkozó pro­gramúját. Nagyon szép, lelkesitő és bizakodástkeltő ez a programm, mely­nek a köz javára való gyökeres meg­valósítása tekintetében nincs okunk kételkedni. Annál kevésbé, mert a földmivelésügyi minisster alapos is­merője a szőlőtermelés összes bajai­nak és nem hiányzik részéről a jó­akarata szándék sem. A bortermelő gazdák figyelme min­denesetre legintensivebben arra irá­nyul, hogy mi a terve az uj föld- mivelésügyi miniszternek a bor- fogyasztási adó kérdésében. Annyi máris köatudomásu, hogy Kállay Miklós est a nehéz kérdést a bor­termelőkre nézve előnyösen akarja mego'dani, ami máris megnyugvást kelt, ennek a termelési ágnak a kö­rében. Nagy figyelmet érdemel a földmivelésügyi miniezter borterme­lési programmjának minden pontja. Mindent el akar követni, hogy a bor­termelői kimérések minél ssélesebb körre terjeszkedjenek ki és a bor­fogyasztás érdekében gondoskodni kíván arról, hogy csak tisztán és ki fogástalanul kezelt borok kerüljenek forgalomba. Nagyon lényeges szem­pont ez, mert exportunk tekintetében mindent el kell követni, hogy a magyar bor érdeke a kereskedelmi szerződéses tárgyalásnál megóvassék. Vissza kell szerezni a magyar bor­nak régi megkülönböztetett tekinté­lyét a külföldi piacokon és eat leg könnyebben úgy érhetjük el, ha ab­A vasárnap reggel Budapestről Szekszárdra induló filléres vonat, iránt a fővárosban olyan óriási az érdek lődép, hogy az IBUSZ és a MÁV elárusító helyein szerdán délelőttig már 1200 személy számára váltottak jegyet. Es a szám a tapasztalatok szerint arra enged következtetni, hogy körülbelül 1600 utasra lehet ennél a vonatnál számítani. Bár a város az IBUSZ későn érkezett értesítése foly­tán külön szórakoztató programmot nem állíthatott össze, a kirándulók minden valószínűség szerint annál in­kább is pompásan fogják magukat érezni, mert legnagyobb részük ro­konok és ismerősök látogatására jön Szekszárdra. A város felhívta a vendéglősöket, hogy az érkező közönség érdekén kívül a saját érdeküket is Bzem előtt tartva jó ételekkel és italokkal mél tányos árakon szolgálják ki az ide­geneket, mert csak akként remél­hető a város jövő idegenforgalmának a megszervezése.. Egyidejűleg arra is felhívta a város a vendéglősöket, hogy üzletük utcai bejáratain fel­tűnően helyezzék el az étel-, bor- és mustárakat, hogy ezekre vonatko- aóan a kirándulók tájékozódhassa­nak. A főutcai és a korzón levő üz­letek tulajdonosaihoz is megkeresést intézett a város, kérve őket, hogy a szürkülettől kezdve a filléres vonat elindulásáig kirakataikat az esti órák­ban világítsák ki, mert a város hir nevét öregbitik azzal, ha a főútvo­nalak teljes fényben ragyognak. | A korzón — mint már említettük I — e célra felállított sátrakban a helyi Bzolut megbisható, tiszta bort ssálli- j lünk a külföldnek. SajcoB, az export bor forgalombaállitása külsó körül­ményektől is függ. Mindenesetre leg­helyesebb volna, ha ezt a nagyjelen­tőségű problémát mihamarabb dűlőre lehetne vinni, de számolnunk kell a támasztott nehézségekkel, mert min­den exportprobléma megoldása alku tárgyát képezi és itt két fél áll egy­mással szemben. Addig is, amíg az export egyedül helyeB és célravezető segítési eszkö zét nyújtani lehet a gazdáknak, gon­doskodni kíván a kormány uj bel földi fogyasztás kiszélesítéséről. Ezen a téren máris beszámolhatunk kon­krét intézkedésről. Gömbös Gyula miniszterelnök ugyanis elrendelte, hogy a hadsereg és a csendőrség ré­szére egymillió pengó erejéig bort vásároljanak. Es a hatalmas össseg máris a borterme'ő gazdák kasszá­jába folyik és nyilván örömmel lát ják, hogy a kormány minden törek vése arra irányul, hegy a belföldi < fogyasztás elősegítésével bortermelő I gazdáinkon segítsen. és környékbeli iparosok egész nap szekszárdi specialitásokat fognak áru­sítani. Ilyenek gyanánt sióba kerül hetnek: esztergályos, zománccserép- munkák, sárközi, tolnai és agárdi papucsok, sárközi hímzések, házi­ipari és népművészeti munkák. A piactérnek erre a célra kijelölt helyén a szekszárdi gazdák egész nap sző­lőt árusíthatnak. A délután folyamán a budapesti érdeklődőket elkalauzol­ják a nagyobb szőlősgazdák prés­házaiba, ahol fogalmat alkothatnak maguknak az illetők a szüreti mun­kákról, a vörösbor készítéséről stb. A sárközi hímzésekből és népmű­vészeti munkákból egyébként szak­szerűen és gonddal rendezett kiállítás is lesz a Kaszinó pavilIonjában. A város arról is gondoskodott, hogy a vasútállomáshoz vezető útvonalak utcái teljes világítást kapjanak és külön vezetéket, berendezést létesít arra nézve is, hogy a pályaudvar­nak majdnem egész hosszát elfoglaló filléres vonat a beszálláskor kifogás­talanul, akként (egyen megvilágít­ható, hogy e tekintetben semmi pa­nasz se merülhessen fel. Hisszük, hogy a közönség a maga részéről is minden lehetőt elkövet arra nézve, hogy a budapesti kirándulók itt jól érezzék magukat éB ezen a réven nagy értékű és szinte beláthatatlan következményű propagandát csinál­janak a város főtcrmelési ágának, a hajdan oly ismert szekszárdi vörös bornak, melynek hírét messze elvi­szi az a sok sok ember, aki ez al­kalommal a vén Bartina tövénél meg­fordul. Olcsóbb kamat. Még ninos két hete, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök programmjában beígérte a hitelkamat lesaállitását és íme, ez az ígérete már be is telje­sült. A Magyar Nemzeti Bank a hi­vatalos bankrátát öt ssásalékról négy és fél ssásalékra szállította le és eat nyomban követte a hitelkamat maxi­mumának nyolo és fél saázalékról nyolc száaalékra való csökkentése, sót a budapesti nagy pénzintézetek részéről nyújtott hitelek mtximális kamatlába nyolo saázalékról hét éz fél százalékra mérséklődött. Ha számbavesssük, hogy egy esz­tendővel ezelőtt a kormány még 12 száaalékban állapította meg a hitel­kamat maximumát, hogy tehát a mos­tani mérsékléssel egy ev alatt a ka­matmaximum egy harmadával ősök­ként, úgy a hitelek olcsóbbodása te­rén elért eredményt lekiosinyleni nem lehet. Hiszen egy évvel ezelőtt a hi­vatalos bankráta még kilenc száza- lék volt, a gazdák 15—16 szásalé- kos uzsorakamatokról panasskodtak. Asóta a bankráta pontosan a felére szállott le, a hitelkamat pedig kö­vette eat az olcsóbbodást és a mos­tani mérsékléssel nyolo százalékig ment vissza. Eü ami nagyon fontos, ez a nyolo száialékos kamatmaximum semmiféle mesterkedéssel, semmiféle járulékos felszámítással nem növel­hető, mert ebben a kamatmaximum- ban már minden mellékes költség és járulék benne foglaltatik, aminek túl­lépése büntetés alá esik, A nyolc százalékkal eljutottunk a békebeli színvonalra, az uzsoratörvény által megengedett kamat határáig. Lesznek bizonyára olyanok, akik ezt a fél százalékos kamatlessállitást keveslik és azt mondják, hogy a gaida nyolc százalékos hitelkamatot sem tud fizetni. Csakhogy a bank­kamatláb szabályozása rendkívül ké­nyes dolog, mert döntő kihatással van az egész hiteléletre és gazdasági fejlődésre. — Elsősorban a hivatalos bankkamatláb szoros összefüggésben van a külföldi jegybankok rátájával. Ezt a kapcsolatot erőszakosan szét­tépni nem lehet súlyos megrázkódta­tások nélkül. Már pedig azt látjuk, hogy a szom­szédos államokban többnyire maga­sabb a hivatalos kamatláb. Ausztriá­ban hat százalék, Romániában hét százalék, Jugoszláviában hót és fél százalék a hivatalos bankráta és szomszédaink közül egyedül Cseh­szlovákiában van négy és fél száza­lékos hivatalos kamatláb, amely or- Bság ipari jellegénél fogva tőkében sokkal erősebb, mint mi. Még Német­országban is négy százalék a. bank­kamatláb, Olaszországban pedig öt Százalék, holott mindezekben az or­szágokban ugyancsak kötött deviza­gazdálkodás van érvényben, csak­úgy, mint nálunk és ennek ellenére ők is alkalmazzák a diszkont-politika Budapesti kirándulók a filléres vonallal Szekszórdon. Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom