Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-10-19 / 82. szám
XIV. évfolyam. Szekszárdi 1932 október 19. 82. szám. lOI^HiíCI^IjSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerfcesztfeég ét kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. FfiuerkeaztA: SCHNEIDER JAN08. Fttlelü. ucrkoaztO: BLÄZSIK FERENC félévre-----El őfizetési dij: — 6 pengő. | Egész évre____12 pengő. A lap oi.Oel.ntk minden aserdáa é. asombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hír* detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Címből Gyula prosrommja felvillanyozta aa országot, megfogta a lelkeket. Mindazt a panaszt és vágyat, ami eddig halk szenvedés ként nyomta az emberek lelkét, napfényre hozta Gömbös szókimondó bemutatkozó beszéde, melynek nyo mán a gazdasági életben az eddigi dermedt aléltságból hirtelen a talpra- állás energiája jelentkezik. Ennek a fordulatnak az a magyarázata, hogy az uj miniszterelnök világos cél* kitűzései teljes összhangban vannak a nemzeti lélekkel és hogy minden magyar állampolgár, a legkisebb em bértől fel a legnagyobbig megérezte, hogy Gömbös az ő nagy koncepcióját meg is tudja valósítani. Nemzeti és népies gazdaságpolitika körvonalait rajzolta meg a miniszter elnök és ebben a tervben mindenkinek ki van osztva a maga szerepe. Az egész népre támaszkodik ez a politika, mert a nép gazdasági jólétét munkálja. Olyan adópolitikát hoz, amely az állampolgárok terhein könnyíteni akar és olyan hitelpolitikát, amely számol a termelés teher bíró képességével. Olcsóbbá akarja tenni az életet és megkönnyiteni a megélhetést. A kapitalisztikus gaz* dasági rend alapján áll ez a gazdaság politika, de nem ifiri, hogy a nagy tőke önös érdekből veszélyeztesse a nagy összességnek, a nemzetnek egyetemes érdekeit. Ehhez szabja a maga iparpolitikáját is, amely a nagyipar fejlesztésében csak odáig hajlandó elmenni, amig az jő és olcsó árut termel. A néppel való összefüggést, a nép lélekből való kisarjadzázt mutatja az a nagy és szociális birtokpolitikai koncepció, melynek még csak a körvonalait sejteti Gömbös, de amely pártkttlönbség nélkül egyaránt hatalmas erővel ragadta meg úgy a politikusokat, mint a gazdákat és a népet. Ez a telepítési akció gondolata, melyet a miniszterelnök kapcsolatba akar hozni azzal, hogy az adóhátralékos nagybirtokosoktól földben akarja beszedni az állam követelését és ezeken a földbirtokokon céltudatos nemzeti telepítést fog végrehajtani. Ezzel egyidejűén szociális és nemzeti szempontból rendezi a gazdaadósságokat is, hogy megmentse a magyar gazdának a földtulajdont. Gömbös Gyula gazdaságpolitikája, fcagy célkitűzései és gyors segítő- | szándéka mellett sem kalandozik az elérhetetlen fantáziák birodalmába, hanem megmarad a lehetőségek határain belül: reális, megvalósítható sikerek érdekében dolgozik. Féltékenyen őrködik az államháztartás egyensúlyán, feltétlenül elkerüli az inflációt és őszintén, becsületesen akar megegyezni a külföldi hitelezőinkkel. A távolabbi gazdaságpolitikai célkitűzéseket csak a nemzeti munka terv nyilvánosságra hozatalakor fogjuk megtudni. Azonban az ország közvéleménye már most is egységesen áll Gömbös mellett azoknak az elveknek a megismerése folytán, amelyeket programmja gyanánt eddig a nemzet előtt feltárt. Dr Őrffy Imre Bálán és Alsónyéken. Vasárnap, folyó hó 16-án látogatta meg dr örffy Imre országgyűlési képviselő hátai és alsónyéki választóit, akiket a kormányváltozással kapcsolatos politikai eseményekről tájékoztatott, majd a hozzá forduló választók ügyes-bajos dolgait intézte el. Megtekintette a most elkészült szilosi utat, melynek létesítésében neki oroszlánrésze van és amelyért — mint a választók régi kívánságé nak a teljesítéséért — neki hálájukat és köszÖnetUket tolmácsolták. Megvizsgálta azonkívül a vadkárok ügyét is. Feith Jenő plébánossal a bátai katolikus templom ügyében tárgyalt. Tudvalevő ugyanis, hogy a bátai római katolikus templom igen kicsiny és szűk befogadó képességé nél fogva a bátai hívek részére nem felel meg. A bátaiak ezért azt szeretnék, ha uj templomot kaphatnának. Dr örffy megszemlélte tehát a régi klaBtromhegyen fekvő bátai ko- lostortemplom helyét és megállapította, hogy a török hódoltság idején feldúlt 8zentegyház meglévő alapjain fel lehetne építeni a megfelelő nagyságú templomot. Megígérte egyúttal, hogy ennek a tervnek mielőbb való megvalósítását a leghathatósabban fogja támogatni a katolikus vallásalapot kezelő kultuszminisztériumnál. Alsónyéken az egyes választópolgárokon kivttl tárgyalt a községi elöljárósággal is, amelynek tagjai arra kérték órffy Imrét, hogy a községi legelő egy részének a tervezett felosztásához eszközölje ki a kor- | mányhatósági jóváhagyást. Ezt a | közbenjárást a képviselő kilátásba | helyezte. Baranya megye északi részének két körjegyzőségét Tolna vármegyéhez csatolják Gömbös Gyula miniszterelnök pro- grammjában többek közt a vármegyéknek közigazgatási szempontból történő egyesítése, illetőleg bizonyos mértékig terjedő uj megyebeosztás is feltűnést keltőén szerepel. A köz- igazgatás racionalizásával megbízott kormánybiztos tervezete szerint Baranya vármegye északi területének két körjegyzőségét, nevezeten a hidasit és a nádasdit vármegyénkhöz kívánják csatolni. A Pécsi Napló a budapesti sajtóban ismertetett tervezet végrehajtása ellen erőteljesen pro- testál és visszautasítja az ötletet már csak azért is, mert Baranya vármegyét már a trianoni béke is megcsonkította. Ebben az ügyben a legilletékesebb helyen kértünk felvilágosítást és azt az információt kaptuk, hogy Tolna vármegyének a területébe erősen be- furódott olyan területek átcsatolásáról van szó, amelyeket minden érdek hozzánk köt. A Bonyhád község utolsó házaival teljesen szomszédos hidasi területek, továbbá Óbánya, Püspöknádasd, Ófalu és Zsibrik községek azok, amelyek földrajzilag is teljesen hozzánk kívánkoznak és a lakosságnak is előnyére van, ha nem a távoli pécsváradi, hanem a teljesen szomszédos bonyhádi főssolgabirói hivatal a fölöttes hatósága. Lélekszám és adóalap szempontjából ez a kérdés teljesen jelentéktelen és lényegtelen volna, csapán azért fontos és kívánatos, mert a többek közt megszüntetne egy rendkívül fonák helyzetet. Tudvalevő ugyanis, hogy a Bonyhád forgalmát lebonyolító Hidas-Bonyhád vasútállomás Baranya vármegye területére esik. Ehhez a vasútállomáshoz vezető hozzájáró utat, amelynek közel négy kilométer a hosszúsága, Tolna vár- megye építtette ki köves úttá és Tolna vármegye viseli most is a fennEgyes szám ára 12 fillér* tartás igen jelentékeny költségeit. Esen a baranyamegyei területre eső vasútállomáson a közbiztonsági szolgálatot is a tolnamegyei Bonyhád látja el az ő rendőreivel, sőt az állomást és a hozzájáró utat is Bonyhád látja el villamos világítással. Ilyen körülmények közt és ezeknek aa okoknak a fennforgása alapján vetették fel az érdekeltek a közigazgatási átcsatolás ötletét, mert az adott földrajzi helyzetben azt célszerűbbnek, helyesebbnek találják és a jog. kereső felek meg akarják magukat kímélni a Bonyhád tövéből Péoa- váradra való rettenetes utazás kellemetlenségeitől. Nekünk egyébként ebben a tekintetben az a véleményünk, hogy ha jónak találta ezt a megoldást Keresztes- Fischer belügyminiszter, akinek rendeletéből a racionalizálás munkáját elvégezték, akkor az átcsatolás feltétlenül a közérdeket szolgálja és végre is hajtandó. Vármegyei cserkészgyűlés. A tolnamegyei cserkéjsintéső bizottság folyó hó 15-én Ssekssárdon, a vármegyeház kistermében vitéz Makray Lajos pápai kamarás elnöklete mellett ülést tartott. Az intéző bizottság tagjai közül megjelentek dr Hagymássy Zoltán Tolna vármegye főjegyzője, dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő, Huszth Aladár bágya- főtanácsos, Kenézy Endre fp. U. ig. helyettes, Róder Pál reálgimnáziumi igazgató, vitéz Tihanyi Szilárd alezredes, a Tolna megye vitézi székének kapitánya és igen nagy számban a cserkészcsapatok megbízottjai. Az ülés Tolna vármegye cserkészeinek a jövő évi gödöllői világ- jamboree-n (világdzsembori) való részvételének kérdésével foglalkozott. — Faludi Ferenc főtitkár jelentésében ismertette a bizottság előtt az előkészületek mikéntjét. Az ülés további során kitűnt, hogy — bár a jamboree a magyar cserkészek érdeméből a szemünk előtt, saját országunkban zajlik le, — mégis az a veszély fenyeget, hogy cserkészcsapataink nagy része — anyagi okok miatt mégsem vehet részt a világ cserkész- ifjúságának e páratlan találkozóján. A bizottság részletesen megvitatta a [ nehézségeket és kimondotta, hogy
