Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-10-01 / 77. szám

XIV. évfolyam.

Szekszárd, 1932 október 1.

77. szám.

TOLNANEGYEI UJSÁ

Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflletében. Telefonszám 85 és 102.

Főszerkesztő:

SCHNEIDER JANOS.

Felelős szerkesztő :|

SLAZSIK FERENC

Félévre

Előfizetési dl):

6 pengő. | Egész évre _ _ 12 pengő.

A lap megjelenik minden BMrdán ée ssombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.

Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül.

Gömbös Gyula az uj miniszterelnök.

A Kormányzó nr Őfőméltósága csütörtökön az esti órákban Gömbös Gyula volt honvédelmi minisztert bízta meg a kormány megalakításával, biztosítva őt a legteljesebb bizalmáról. Gömbös Gyula a kormányzó megbízatásával megjelent az Egységes Pártkörben, ahol a képviselők majdnem teljeB számban voltak jelen és ott rövid beszédben közölte a párt tagjaival, hogy az Egységes Pártra támaszkodva vállalta a kormányalakítást. Az Egységes Párt tagjai nagy ovációban részesítették Gömbös Gyulát, a dezignáit miniszterelnököt és a párt nevében Bethlen István biz tositotta a párt határozott támogatá sáréi. Gömbös Gyula miniszterelnök nem adott programmot, de közölte a párt tagjaival, hogy kabinetjének megalakítása után október 5-én ismerteti azokat az elveket és szempontokat, amelyeknek alapján a fel- tornyosodott nehézségeket eloszlatni véli.

Gömbös Gyulát a politikai életben úgy ismeri az egéBz ország, mint határozott, erőskezü, a kitűzött cél elérésében és megoldásában habozást nem ismerő férfiút. A Kormányzó ur Őfőméltósága ób a politikusok egyaránt arra az. álláspontra helyezkedtek, hogy a most megoldandó nagy horderejű kérdéseknél csakis ilyen férfin kezébe lehet letenni azt a politikai hatalmat, amelyet a kormány- elnökség jelent.

A jelszavak és politikai hangulatok idejét éljük ismét 1 Mérhetetlen bajt és veszedelmet jelenthetne, ha a magyar kormány kereke oly férfiú kezében volna, akinek nem volna bátorsága és ereje a hullámokkal nemcsak szembenézni, de szembe is helyezkedni, ha az ország érdeke azt kívánja. Gömbös Gyula eddigi politikai szereplésével megmutatta, hogy minden tekintetben rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyekkel a magyar nemzetet a mai nehéz kül- és belpolitikai kérdések zátonyain át tudja vezetni. Hisszük, hogy oly programmot hord tarsolyában Tolna megyének férfikora delén lévő szülötte, amely program nyugvópontra viszi a belpolitikai viszonyokat és a személyes ellentéteket sikerül elsimítania, a féktelen politikai ambíciókat megfelelően visszaszorítania és igy egész szellemi és fizikai erejét, a tárgyalásra kerülő nagyhorderejű külpolitikai kérdésekben, a magyar érdekek megvédésére és a magyar igazságok érvényesítésére fordíthatja;

Ebben a reményben üdvözöljük lapunk szerény hasábjain az uj mi- i niszterelnököt, akihez bennünket, mint j tolnamegyeieket az ország más 12 J vármegyéjénél melegebb kapcsolatok j fűznek és hazafias érzésünk egész I

melegével kérjük a legkisebb embertől a legnagyobb nemietek életét is irányitó és kormányzó Mindenhatótól: hogy az uj miniszterelnöknek sikerüljön a magyar nemzetet a mai idők rettenetes megpróbáltatásaiból egy nyugodtabb jövendőbe vezetnie.

Alábbiakban adjuk Gömbös Gyula életrajzi adatait:

Vitéz jákfai Gömbös Gyula az 1886. év karácsonyán született a me- gyénkbeli Murgán, ahol az atyja, id. Gömbös Gyula abban az időben evangélikus tanitó volt és boldog házas- életet élt murgai származású feleségével Weitst Annna Máriával. Murgán, az atyja iskolájában végezte elemi iskoláinak egy részét, később pedig Sopronban folytatta, ahová édesatyját, a jónevü pedagógust ta* nitóvá választották. — Kis gyermekkora óta vágyódott a katonai pálya után, melynek szeretetét atyja, a rajongó magyar érzésű ember oltotta belé és mint sok háborúban kitűnt régi vasmegyei nemesi család sarja a pécsi honvédhadapródiskolában végezte katonai tanulmányait. Az 1905. évben került ki az intézetből, ahonnan a zágrábi 25. honvéd gyalogezredbe osztották be. Horvátországban eltöltött néhány évi csa- patszolgálat után az 1908. évben a katonai torna és vivótanári tanfolyamra vezényelték, ahol oklevelet nyert.

Az 1910. évben újból visszakerült a csapathoz, majd a felsőbb tiszti tanfolyam elvégzése után a bécsi császári és királyi hadiiskola hallgatója lett. A hadiiBkolán nagy feltűnést keltett egyik előadása, amelyet az önálló magyar hadsereg érdekében tartott.

A háború kitörése után egy ideig a XIII. hadtest vezérkari osztályán teljesített szolgálatot a ezerbiai hadműveletek idején és 1914. év szép temberében az ellenség előtti bátor magatartásáért a III. osztályú katonai érdemkereBzttel tüntették ki. — Az 1915. év tavaszán a hadtesttel együtt résztvett a Pflanzer Baltin hadsereg kárpáti átkelésében, majd az 1915 ös harcokban, mint hadsereg-, hadtestéé dandárvezérkari tiszt. Az oknai áttörésnél 1916 ban egy ellenséges éjjeli rohamnál megsebesült és hazakerült. Felépülése után a honvédelmi minisztériumba osztották be, majd az oláh betöréskor a kormány megbízásából Betegh erdélyi kormány- biztos mellett működött. Az oláhok kiűzése után a belügyminisztériumban a repatriálásokat végezte, később pedig a honvédelmi minisztérium elnöki osztályában, végül a pótlásügyi főnökségnél Bécsben teljesített szolgálatot.

Ezidöben irta feltűnést keltő tanulmányát „Die Ungarische Armee“ címen, melyben az önálló magyar hadsereg szükségességét fejtegette, majd később, 1918 júliusában, amikor már Bzámolt a forradalom veszélyével, a „Was ist zu tun?“ oimU tanulmányát, mellyel az intéző körök figyelmét hívta fel a forradalom megelőzése érdekében szükségesnek tartott intézkedésekre.

A forradalom kitörésekor hazavezényelték b először a honvédelmi minisztériumba, majd Bállá Aladár akkori zágrábi követ mellé került nyelv- ismereteire való tekintettel, mint katonai attasé. Az 1918. év végén ismét a honvédelmi minisztériumban működött, ahol a hadműveleti osztály „Balkán“ csoportját vezette, de elejétől fogva bizalmatlan volt a Károlyi kormánnyal szemben. Erre az időre esik első nyilvános fellépése, amikor Bartha Albert hadügyminiszter le mondását követelő forradalmi elemek hez bátorhangu és erélyes szózatot intézett a minisztérium erkélyéről.

Az 1919. év januárjában belépett a Magyar Országos Véderő Egyesületbe, amely, Károlyi Mihály ellen mondott éleshangu beszédének a hatása alatt elnökévé választja. Ebben a minőségében az ország ellenforradalmi megszervezésén fáradozott s összeköttetésbe lépett Bethlen István gróffal. Ebben a működésében az sem zavarta meg, hogy Böhm Vilmos hadügyminiszter — a MOVE szervezkedés meggátlása céljából — áthelyeztette. Inkább nyugdijaztatta magát, de munkáját nem hagyta abba. 1919 februárjában elrendelték letartóztatását, mire Bécsbe tette át működése színhelyét, ahol Bethlen István gróf irányítása mellett a bécsi komitét szervezte. A kommun első napjaiban Belgrádba ment, ahol az ottani körökkel a kommunizmus megdöntésére irányuló terveket beszélte meg. Innen ment azután Szegedre, ahol az ellenforradalom megszervezésében vett tevékeny részt s ahol mindkét kormányban hadügyi állam titkár volt. E pozíciójában vezető szerepet vitt a nemzeti hadsereg megteremtésében.

Júliusban francia nyomásra el kellett hagynia Szegedet és Bécsbe indult. Útközben érte a vörös uralom bukásának a hire, mire érintkezésbe lépett a nyugatmagyarországi ellen- forradalmi szervezetekkel. Bécsben, mint a szegedi kormány katonai és politikai megbízottja, résztvett az ott folyó tanácskozásokon és haladéktalan bevonulást sürgetett. A Peidl- kormány eltávolítása után egyességet hozott létre Friedrich miniszterelnök és a szegedi kormány között. Augusz tus végén, mint vezérkari tiszt ismét a hadseregben nyert beosztást s egyben folytatta a MOVE és egyéb keresztény társadalmi organizációk szervezését.

1920. év tavaszán Törökszentmikló- son kisgacdaprogrammal egyhangúlag

képviselővé választották. Az első nemzetgyűlésen az agrárpolitika és az ellenforadalmi gondolat egyik legmarkánsabb reprezentánsa volt. A második nemzetgyűlés előtti választásokat ő vezette Bethlennel, Nagyatádi Szabó Istvánnal s Klebelsberg gróffal együtt résztvett az egységes párt megalakításában. Ekkor ismét régi kerülete adott neki mandátumot és mint az egységes párt alelnöke a párt továbbfejlesztésén fáradozott.

A földreform végrehajtása során támadt politikai elégedetlenség, valamint a pénzügyi politikával saemben kialakult felfogása eltávolította őt a párt hivatalos politikájától. Előbb lemondott ügyvezető alelnöki tisztéről, majd 1923 augusztusában hat hívével kilépett a pártból is és megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (fajvédő) Pártot. Az ellenzéken a kormánynak a baloldali radikalizmussal szemben tanúsított kíméletes eljárását ostorozta. Az Esküdt-ügy kapcsán keletkezett parlamenti botrányban és a frankügy kavarodásaiban azonban a kormány mellé állott. Az 1926 os országgyűlésbe az abádszalóki kerület küldte be fajvédő programmal, pártjával azonban 1928-ban beolvadt az egységes pártba, hogy az összes nemzeti erők egyesittesaenek.

Gömböst 1928 szeptemberében honvédelmi államtitkárrá nevezte ki a kormányzó. Államtitkári működése során 1929 nyarán meglátogatta Mussolinit és ez alkalommal az olasz király a koronarend I. osztályával tüntette ki. Csáky gróf honvédelmi miniszter lemondása után 1929 októberében a honvédelmi tárca élére került s pár hónap múlva a kormányzó szolgálaton kívüli tábornokká nevezte ki. Mint honvédelmi miniszter pártpolitikával nem foglalkozott, csupán tárcája ügyeinek szentelte idejét. Minisztersége alatt állították vissza a negyvenéves szolgálati időt, rendezték a tisztifizetések és előléptetések ügyét és Bzámos olyan kérdést, melynek megoldása biztosította a honvédségnek a trianoni korlátokon belül megfelelő színvonalon való megtartását. A Bethlen kormány lemondása után nagy szerepe volt a politikai válság megoldásában. Tárcáját gróf Károlyi Gyula kormányában íb megtartotta. Közéleti munkássága során közel 200 község díszpolgárává választotta. A legutóbbi választáson Abódszalók egyhangúan küldte a parlamentbe és bizalmával tisztelte meg Kiskunhalas város is.

Gömbös Gyula most is gyakran felkeresi vármegyénk területén fekvő szülőhelyét, Murgát, ahová a gyermekkori visszaemlékezések és a rokoni kötelékek szálain kívül az* a körülmény is hozzáfűzi, hogy az ottani temetőben pihen az összeomlás feletti fájdalmában meghalt édesatyja, kinek sírját gyermeki kegyelettel | sokszor meglátogatja.

Egyes szám ára 12 fillér.