Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-10-01 / 77. szám

XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 október 1. 77. szám. TOLNANEGYEI UJSÁ Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflletében. Telefonszám 85 és 102. Főszerkesztő: SCHNEIDER JANOS. Felelős szerkesztő :| SLAZSIK FERENC Félévre Előfizetési dl): 6 pengő. | Egész évre _ _ 12 pengő. A lap megjelenik minden BMrdán ée ssombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Gömbös Gyula az uj miniszterelnök. A Kormányzó nr Őfőméltósága csütörtökön az esti órákban Gömbös Gyula volt honvédelmi minisztert bízta meg a kormány megalakításával, biz­tosítva őt a legteljesebb bizalmáról. Gömbös Gyula a kormányzó meg­bízatásával megjelent az Egységes Pártkörben, ahol a képviselők majd­nem teljeB számban voltak jelen és ott rövid beszédben közölte a párt tagjaival, hogy az Egységes Pártra támaszkodva vállalta a kormányala­kítást. Az Egységes Párt tagjai nagy ovációban részesítették Gömbös Gyu­lát, a dezignáit miniszterelnököt és a párt nevében Bethlen István biz tositotta a párt határozott támogatá sáréi. Gömbös Gyula miniszterelnök nem adott programmot, de közölte a párt tagjaival, hogy kabinetjének megalakítása után október 5-én is­merteti azokat az elveket és szem­pontokat, amelyeknek alapján a fel- tornyosodott nehézségeket eloszlatni véli. Gömbös Gyulát a politikai életben úgy ismeri az egéBz ország, mint határozott, erőskezü, a kitűzött cél elérésében és megoldásában habozást nem ismerő férfiút. A Kormányzó ur Őfőméltósága ób a politikusok egy­aránt arra az. álláspontra helyezked­tek, hogy a most megoldandó nagy horderejű kérdéseknél csakis ilyen férfin kezébe lehet letenni azt a po­litikai hatalmat, amelyet a kormány- elnökség jelent. A jelszavak és politikai hangula­tok idejét éljük ismét 1 Mérhetetlen bajt és veszedelmet jelenthetne, ha a magyar kormány kereke oly férfiú kezében volna, akinek nem volna bátorsága és ereje a hullámokkal nemcsak szembenézni, de szembe is helyezkedni, ha az ország érdeke azt kívánja. Gömbös Gyula eddigi poli­tikai szereplésével megmutatta, hogy minden tekintetben rendelkezik azok­kal a képességekkel, amelyekkel a magyar nemzetet a mai nehéz kül- és belpolitikai kérdések zátonyain át tudja vezetni. Hisszük, hogy oly programmot hord tarsolyában Tolna megyének férfikora delén lévő szü­lötte, amely program nyugvópontra viszi a belpolitikai viszonyokat és a személyes ellentéteket sikerül elsi­mítania, a féktelen politikai ambí­ciókat megfelelően visszaszorítania és igy egész szellemi és fizikai erejét, a tárgyalásra kerülő nagyhorderejű külpolitikai kérdésekben, a magyar érdekek megvédésére és a magyar igazságok érvényesítésére fordíthatja; Ebben a reményben üdvözöljük lapunk szerény hasábjain az uj mi- i niszterelnököt, akihez bennünket, mint j tolnamegyeieket az ország más 12 J vármegyéjénél melegebb kapcsolatok j fűznek és hazafias érzésünk egész I melegével kérjük a legkisebb ember­től a legnagyobb nemietek életét is irányitó és kormányzó Mindenhatótól: hogy az uj miniszterelnöknek sike­rüljön a magyar nemzetet a mai idők rettenetes megpróbáltatásaiból egy nyugodtabb jövendőbe vezetnie. Alábbiakban adjuk Gömbös Gyula életrajzi adatait: Vitéz jákfai Gömbös Gyula az 1886. év karácsonyán született a me- gyénkbeli Murgán, ahol az atyja, id. Gömbös Gyula abban az időben evan­gélikus tanitó volt és boldog házas- életet élt murgai származású felesé­gével Weitst Annna Máriával. Mur­gán, az atyja iskolájában végezte elemi iskoláinak egy részét, később pedig Sopronban folytatta, ahová édesatyját, a jónevü pedagógust ta* nitóvá választották. — Kis gyermek­kora óta vágyódott a katonai pálya után, melynek szeretetét atyja, a rajongó magyar érzésű ember ol­totta belé és mint sok háborúban ki­tűnt régi vasmegyei nemesi család sarja a pécsi honvédhadapródiskolá­ban végezte katonai tanulmányait. Az 1905. évben került ki az intézet­ből, ahonnan a zágrábi 25. honvéd gyalogezredbe osztották be. Horvát­országban eltöltött néhány évi csa- patszolgálat után az 1908. évben a katonai torna és vivótanári tan­folyamra vezényelték, ahol oklevelet nyert. Az 1910. évben újból visszakerült a csapathoz, majd a felsőbb tiszti tanfolyam elvégzése után a bécsi csá­szári és királyi hadiiskola hallgatója lett. A hadiiBkolán nagy feltűnést keltett egyik előadása, amelyet az önálló magyar hadsereg érdekében tartott. A háború kitörése után egy ideig a XIII. hadtest vezérkari osztályán teljesített szolgálatot a ezerbiai had­műveletek idején és 1914. év szép temberében az ellenség előtti bátor magatartásáért a III. osztályú katonai érdemkereBzttel tüntették ki. — Az 1915. év tavaszán a hadtesttel együtt résztvett a Pflanzer Baltin hadsereg kárpáti átkelésében, majd az 1915 ös harcokban, mint hadsereg-, hadtest­éé dandárvezérkari tiszt. Az oknai áttörésnél 1916 ban egy ellenséges éjjeli rohamnál megsebesült és haza­került. Felépülése után a honvédelmi minisztériumba osztották be, majd az oláh betöréskor a kormány meg­bízásából Betegh erdélyi kormány- biztos mellett működött. Az oláhok kiűzése után a belügyminisztérium­ban a repatriálásokat végezte, ké­sőbb pedig a honvédelmi minisztérium elnöki osztályában, végül a pótlás­ügyi főnökségnél Bécsben teljesített szolgálatot. Ezidöben irta feltűnést keltő tanul­mányát „Die Ungarische Armee“ címen, melyben az önálló magyar hadsereg szükségességét fejtegette, majd később, 1918 júliusában, ami­kor már Bzámolt a forradalom veszé­lyével, a „Was ist zu tun?“ oimU tanulmányát, mellyel az intéző körök figyelmét hívta fel a forradalom meg­előzése érdekében szükségesnek tar­tott intézkedésekre. A forradalom kitörésekor hazave­zényelték b először a honvédelmi mi­nisztériumba, majd Bállá Aladár ak­kori zágrábi követ mellé került nyelv- ismereteire való tekintettel, mint ka­tonai attasé. Az 1918. év végén is­mét a honvédelmi minisztériumban működött, ahol a hadműveleti osztály „Balkán“ csoportját vezette, de ele­jétől fogva bizalmatlan volt a Károlyi kormánnyal szemben. Erre az időre esik első nyilvános fellépése, amikor Bartha Albert hadügyminiszter le mondását követelő forradalmi elemek hez bátorhangu és erélyes szózatot intézett a minisztérium erkélyéről. Az 1919. év januárjában belépett a Magyar Országos Véderő Egyesü­letbe, amely, Károlyi Mihály ellen mondott éleshangu beszédének a ha­tása alatt elnökévé választja. Ebben a minőségében az ország ellenforra­dalmi megszervezésén fáradozott s összeköttetésbe lépett Bethlen István gróffal. Ebben a működésében az sem zavarta meg, hogy Böhm Vilmos hadügyminiszter — a MOVE szer­vezkedés meggátlása céljából — át­helyeztette. Inkább nyugdijaztatta magát, de munkáját nem hagyta abba. 1919 februárjában elrendelték letartóztatását, mire Bécsbe tette át működése színhelyét, ahol Bethlen István gróf irányítása mellett a bécsi komitét szervezte. A kommun első napjaiban Belgrádba ment, ahol az ottani körökkel a kommunizmus meg­döntésére irányuló terveket beszélte meg. Innen ment azután Szegedre, ahol az ellenforradalom megszerve­zésében vett tevékeny részt s ahol mindkét kormányban hadügyi állam titkár volt. E pozíciójában vezető szerepet vitt a nemzeti hadsereg meg­teremtésében. Júliusban francia nyomásra el kel­lett hagynia Szegedet és Bécsbe in­dult. Útközben érte a vörös uralom bukásának a hire, mire érintkezésbe lépett a nyugatmagyarországi ellen- forradalmi szervezetekkel. Bécsben, mint a szegedi kormány katonai és politikai megbízottja, résztvett az ott folyó tanácskozásokon és haladékta­lan bevonulást sürgetett. A Peidl- kormány eltávolítása után egyességet hozott létre Friedrich miniszterelnök és a szegedi kormány között. Augusz tus végén, mint vezérkari tiszt ismét a hadseregben nyert beosztást s egy­ben folytatta a MOVE és egyéb ke­resztény társadalmi organizációk szer­vezését. 1920. év tavaszán Törökszentmikló- son kisgacdaprogrammal egyhangúlag képviselővé választották. Az első nemzetgyűlésen az agrárpolitika és az ellenforadalmi gondolat egyik leg­markánsabb reprezentánsa volt. A második nemzetgyűlés előtti választá­sokat ő vezette Bethlennel, Nagy­atádi Szabó Istvánnal s Klebelsberg gróffal együtt résztvett az egységes párt megalakításában. Ekkor ismét régi kerülete adott neki mandátumot és mint az egységes párt alelnöke a párt továbbfejlesztésén fáradozott. A földreform végrehajtása során támadt politikai elégedetlenség, vala­mint a pénzügyi politikával saemben kialakult felfogása eltávolította őt a párt hivatalos politikájától. Előbb le­mondott ügyvezető alelnöki tisztéről, majd 1923 augusztusában hat hívé­vel kilépett a pártból is és megala­kította a Magyar Nemzeti Függet­lenségi (fajvédő) Pártot. Az ellenzé­ken a kormánynak a baloldali radi­kalizmussal szemben tanúsított kí­méletes eljárását ostorozta. Az Es­küdt-ügy kapcsán keletkezett parla­menti botrányban és a frankügy ka­varodásaiban azonban a kormány mellé állott. Az 1926 os országgyű­lésbe az abádszalóki kerület küldte be fajvédő programmal, pártjával azonban 1928-ban beolvadt az egy­séges pártba, hogy az összes nemzeti erők egyesittesaenek. Gömböst 1928 szeptemberében hon­védelmi államtitkárrá nevezte ki a kormányzó. Államtitkári működése során 1929 nyarán meglátogatta Mus­solinit és ez alkalommal az olasz ki­rály a koronarend I. osztályával tün­tette ki. Csáky gróf honvédelmi mi­niszter lemondása után 1929 októ­berében a honvédelmi tárca élére került s pár hónap múlva a kor­mányzó szolgálaton kívüli tábornokká nevezte ki. Mint honvédelmi minisz­ter pártpolitikával nem foglalkozott, csupán tárcája ügyeinek szentelte idejét. Minisztersége alatt állították vissza a negyvenéves szolgálati időt, rendezték a tisztifizetések és előlép­tetések ügyét és Bzámos olyan kér­dést, melynek megoldása biztosította a honvédségnek a trianoni korláto­kon belül megfelelő színvonalon való megtartását. A Bethlen kormány le­mondása után nagy szerepe volt a politikai válság megoldásában. Tár­cáját gróf Károlyi Gyula kormányá­ban íb megtartotta. Közéleti mun­kássága során közel 200 község dísz­polgárává választotta. A legutóbbi választáson Abódszalók egyhangúan küldte a parlamentbe és bizalmával tisztelte meg Kiskunhalas város is. Gömbös Gyula most is gyakran felkeresi vármegyénk területén fekvő szülőhelyét, Murgát, ahová a gyer­mekkori visszaemlékezések és a ro­koni kötelékek szálain kívül az* a körülmény is hozzáfűzi, hogy az ot­tani temetőben pihen az összeomlás feletti fájdalmában meghalt édesatyja, kinek sírját gyermeki kegyelettel | sokszor meglátogatja. Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom