Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-09-21 / 74. szám
XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 szeptember 21. 74. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij; Félévre ______5 pengő. | Egész évre_____12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JANOö. Felelős uerkeaitő: BLÁZSIK FERENC A lap megj.l.nlk minden átérdán ét nomb.ton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyiIttér soronként 60 fillérbe kerül. Az osrúrfortozúsok rendezése küszöbön üli. A magyar politika tengelyévé vált a gazdatartozáeok problémája. A po litikai és gazdasági élet középpontjába került a mezőgazdaság eladósodásának orvoslása. Már a Bethlen- kormány, felismerve a nyomasztó tartozások súlyát és a rendezés szükségességét, megindította a földteher- rendezést, amelynek célja volt az eladósodott gazdák javára a tartozások behajtásának veszedelmével szemben bizonyos átmeneti nyugalmat teremteni a hitelezőkkel megindított egyezkedés utján. Azóta a magyar gazdák anyagi helyzete még inkább leromlott, az értékesítési nehézségek, valamint az egyre alacsonyabb terményárak következtében. Csak természetes, bogy egyre több és több gazda vált képtelenné a nehéz adósságteher törlesztésére és kamatainak fizetésére. És habár egy év óta a rövidlejáratu hitelek kamatterhe körülbelül az előbbinek felére csökken, még ez a mai kamat is meghaladja a mező- gazdasági termelés teljesítőképességét egészen eltekintve attól,hogy a hosszúlejáratú kölcsönök annuitása 9—10 százalék körül mozog, ami a veszteséges termelés mellett egyenesen el- birhatatlan. A Károlyi-kormány tudatában van annak, hogy a mezőgazdaság sorsdöntő létkérdése az adósságteher elviselhetővé tétele. Már a múlt év őszén számos rendelkezést tett, amelynek folyománya a kamatteher csökkenése volt. Azonkivül a fizetésképtelen helyzetbe került gazdákra nézve lehetővé tette az árverés és a zárlat elhalasztását. Hogy a gazdák munkájukat és gazdálkodásukat a hitelezők zaklatásától mentesen folytathassák, a kormány tudvalévőleg négy havi kiméleti időt biztosított a gazdatartozások tekintetében, amely alatt a behajtási lépések lényegesen korlátoltattak. Ez a határidő november 1-én lejár. A kormány azonban tisztában van azzal, hogy az ilyen ideiglenes intézkedések csak lélekzetvételt jelentenek a gasdákra, de az adósságok végleges rendezése nélkül a termelés állandóan veszélyeztetve van. Éppen ezért Károlyi Gjula miniszterelnök szilárdan el van tökélve, hogy a gazdatartozások végleges rendezése a kiméleti határidő végéig feltétlenül megoldandó. Ez a megoldás egy nj földteherrendezéssel fog valóra válói, amelynek előmunkálatai folyamatban vannak és amelynek tető alá hozása lesz az újból összeülő törvényhozás legsürgősebb feladata. E földteberrendezés keretében a következő sn'yos kérdéseket kell dűlőre jnttatni: először is a tőketartozásokat a rövidlejáratu hitelek átalakításával hossaulejáratuakká kell konvertálni. Másodszor a hosszúlejáratú tartozáeok kamatát lényegesen le kell szállítani és a törlesztést az eddiginél hosszabb időszakra felosztani. Harmadszor: a rövidlejáratu hitelek kamatát is lényegesen redukálni kell. Mindezeknek az intézkedéseknek általános érvényt kell szerezni, vagyis annyira ki kell őket terjeszteni, hogy valamennyi gazdaadós javára szolgáljanak. Minthogy pedig a gazdahitelek túlnyomó része végeredményben külföldi hitelezőkkel szemben áll fenn, viszont kevés a kilátás arra, hogy ezek hozzájárulásával és beleegyezésével meg lehessen csinálni a végleges rendezést, a kormány kénytelen Iobz előreláthatólag egyoldalnan intézkedni, vagyis a külföldi hitelezők hozzájárulása nélkül megállapítani a hitelek konverziójának mikéntjét és a lecsók kentett kamatláb mértékét. Ez azonban igen nehéz feladat, mert hiszen közelről érinti a magyarországi hitel- szervezetet és az ország leendő hitelképességét. Igen sok akadályt kell majd legyőzni, hogy eljuttassuk a mezőgazdaságot egy olyan hitelstan- dardhoz, amelyet a csökkent rentabilitás mellett még el tud viselni. A kormányférfiak eddigi nyilatkozatai alapján azonban már egészen bizonyos, hogy az adósságrendezés az imént körvonalozott keretek közt a legközelebb végbe fog menni. — Nincs szükség tehát semmiféle agi- tációra, mert hiszen nyitott ajtókat döngetnek azok, akik pártpolitikai szempontokból, vagy népszerűségbe j- hászáshól adósságrendezést és kamat leszállítást sürgetnek. A kamatleszái litás utján már a közel jövőben jelentős lépéssel haladhatunk tovább, mert mihelyt a Nemzeti Bank a rátát njból leszállítja, ami már a közel jövőre várható, a hitelkamat önmagától ismét tovább fog olcsóbbodni óft pedig automatice. Amennyiben ez a leszállított kamatláb is meghaladja a gazdák teljesítőképességét, a bor- i mány el van határozva még ezentúl I is lenyomni a hitelkamatot. Egészen | felesleges ezzel az eltökélt szándékkal szemben az agráradósBágok problémájából politikai kérdést csinálni, mert abban semmi politikum nin- osen, amikor véleménykülönbség nélkül minden párt, a kormány, BŐt valamennyi gazdasági ágazat és társadalmi osztály egyaránt elismeri a | gazdaadóeeágok végleges rendezésé A belügyminiszter rendeletet adott ki az Országos Társadalombistositó Intézettel és a Magánalkalmazottak Biztositó Intézetével szemben fenn« álló hátralékok megfizetéséről. A ren delettel a belügyminiszter könnyíteni kíván az iparosok és kereskedők terhein. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a hátralékok folyton nőttek, mert a teljesített fizetések legnagyobb részét az OTI, mint kamattörlesztést könyvelte el. A rendelet szerint most mindazok, akik idejében, meghatározott hutáridő alatt megfizetik a tőkét és mindazok, akik a folyó évi járulékokkal nie csenek hátralékban, abban a kedvezményben részesülnek, hogy törlik a hátralékaik után járó összes kamatokat. A törlés azt jelenti, hogy a befizetett összegeket a folyó évi járulékok törlesztésére fordítják ellentétben az eddig követett eljárással, amikor a Nagy botrányt okozott e hó 15-én Sióagárdon és Mözsön Kelemen tolnai huBzártizedes, aki fegyvergyakorlatról Tolna felé egyedül lovagolva előbb Sióagárdon terrorizálta az elébe kerülőket, majd pedig Mözsön garázdálkodott Szerencse, hogy Poityondy Lajos, a Budapesti Általános Központi Tejcsarnok Rt. mözsi telepének h. vezetője szembeszállt a dühöngő katonával, lefagyverezte és át adta a készültségnek. Az eset egyébként a következő: Kelemen kuszártizedes, aki mint később kiderült, Sióagárdon is karddal ment neki az utcán járókelők nek, folyó hó 15 én délután hat óra tájban lelövéssel fenyegette meg a tolnamözsi vasúti átjárónál szolgálatot teljesítő Dudás pályaőrt, aki a támadás elől szolgálati helyéről menek halaszthatatlan voltát. Mihelyt ez a végleges rendezés a kormány legsürgősebb programmpontjává lépett elő, megszűnt annak minden politikai vonatkozása és most már osakis a gazdasági és pénzügyi szempontok azok, amelyek irányadók ás mérlegelendők a nagy feladat megoldásánál. befizetett összegeket a régi tartozá- I sok és kamatok fedezésére fordították. A kedvezményt megállapító rendelet, amely a Budapesti Közlöny szombati számában jelent meg, négy csoportba osztja a törlesztési időket olyképpen, hogy minél korábban kezdi meg valaki a hátralékos tőketartozás törlesztését, annál kisebb részletekben fizetheti azt meg. Aki október 31-én kezdi a résztörlesztést, az 24 részletben fizetheti a hátralékos tőkét, aki november 30 án kezdi, az 18 részletben, aki december 31 én kezdi, az 12 részletben, végül, aki január 31-én kezdi, az 6 részletben való fizetési kedvezményt ksp. A kedvezmény engedélyezésére irányuló kérést szóban, vagy írásban az OTI-nak annál a kerületi pénztáránál kell előterjeszteni, amely a hátralékot kirótta, illetve nyilvántartja. nekülni volt kénytelen. Megtámadta azután Rovaosek István mözsi keres- kedósegédet, Dosspod János mözsi kisgazdát, Zsidó György napszámost és Wiedemann János fűtőt, akik után kivont karddal ugratott a lován, sőt kardjával vagdalkozva neki ugratott a vasútállomásról érkező utasoknak is. Amint az utasokat kergette, belovagolt Szászi József mözsi malom- munkás udvarára és Szásáit kardjával maga előtt szurkálva kergette. A lármára kijött a tejtelep irodájából Pottyondy Lajos, aki rászólt a katonára, hogy azonnal távozzék a telep területéről. Kelemen tizedes a felszólítás után Pottyondyra ugratott és teljes erejéből feléje sújtotta a kardját. Pottyondy a ló kantárát elkapva hirtelen leguggolt és megmenekült a kardvágástól. Abban a A Társadalombiztosító díjhátralékokat 24 hónap alatt kamatmentesen lehet fizetni. Egy elmebajos huszártizedes garázdálkodása Sióagárdon és Mözsön. Egyes szám ára 12 fillér.
