Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-09-14 / 72. szám
XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 szeptember 14. 72. szám. TOLNAMEGYEI UJSÁ Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. I Ffiuerkeuts Telefonszám 85 és 102. I SCHNEIDER JÁNOS. Előfizetési dij; Felelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 peng5. A hir- detés agy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként A lop megjelenik minden eserdán ée aaombnton. 110 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hir* . , , . _ . . ■ ! .Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét! rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint félévre----------6 pengő. | Egész évre---------12 pengi. | jlletfi közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I • nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. On lclcplczcSt A független kisgazdapárt a napokban választmányi gyűlést tartott a fővárosban, amelyen a párt vezére egészen meglepő kijelentést tett. — Eszerint ez a fiatal ellenzéki párt, amely az utóbbi hónapok politikai harcai után ítélve, még erősen for- rási stádiumban van, — hajlandó volna a hatalom átvételére. Ez any- nyit jelent, hogy Gaál Gaszton pártja készséggel alakitana kormányt és vállalná az ország ügyeinek intézését. Ha tulkomolyan vennénk azt a kéBz séget, meg kellene döbbennünk azon, hogy ezt a 26 képviselőt számláló pártot, amely működését tulajdonképpen a vidéki agitációban éli ki Jeginkább, az a gondolat füti, hogy a hatalmat átvegye. Erre a szándékra könnyen azt lehetne válaszolni, hogy a hatalom átvételéhez az is szükséges, hogy valaki átadja azt. De nem akarunk túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítani ennek a nyál végi ki- szólásnak. Annál kevésbé tartjuk komolynak, mert mindezideig azt hangoztatta ennek a pártnak a vezetősége, hogy őket nem a hatalom utáni vágy irá- nyitja, hanem erőteljes kritikát ki* vánnak gyakorolni a közélet minden területén. Eddig rendjén is volna a dolog, mi magunk is valljuk, hogy a józan kritikának fontos szerepe van a közélet harcaiban, de az az ellenzéki magatartás, amit legutóbb éppen a független kisgazdapárt részéről tapasztaltunk, már erősen gondolko dóba ejtett bennünket. Most aztán tudomást kell szerez nünk a párt ama szándékáról, hogy ő bizony a hatalom felé is kinyújtaná a kezét. Ezt sem lehetne hibáztatni, mert minden politikai pártalaku’ás tulajdonképpen abból a célból történik, hogy progrsmmja keresztülvitele érdekében hatalomra törekedjen. Már most itt van a lényeg. Milyen az a programm, amellyel a független kisgazdapárt úgy véli, hogy a hatalom birtokába jutva az ország előnyére éB érdekében tudna sáfárkodni. A párt elnöke nagyvonásokban vázolta is azokat a pontokat, amelyek duz- zasztják a mai idők zavaros vizein úszó sajkájuk vitorláit. Ezek között vannak igen tetsző lesnek látszó pontok, mint például: a hitelélet megszervezése, a gazda mentés problémája, a közmunkák megteremtése, a telepítési politika, az eladósodott birtokok megvétele, az adó leszállítása, a közéleti tisztaság ápolása, a kartellek megfékezése, a közigazgatás politikamentessé tétele, a falvak nyomorgó munkástömegeiről val ó gondoskodás, stb. Mindezt a pártelnöke sorolta igy fel, ami csokorba kötve, bizony éppen elég kormányzati munkát adna, de adÓB maradt azzal az igazi programm- ponttal, hogy mindazt a sok problémát hogyan is akarja hát az ország előnyére keresztülvinni. Hiába keresünk előterjesztésében valami realitást, anyagi bázist, józan ésszel felfogható mego.dási módosa tot, sehol egyetlen Bzóval erre uta lást, szándékot, ötletet, kidolgozott tervet nem találunk. Tehát úgy akar a független kisgazdapárt a hatalom gyakorlására vállalkozni, hogy először jusson annak birtokába s majd azután áll elő programmja komolyabb részével. Erősen gyanítjuk, hogy az utóbbi val egyáltalán nem rendelkezik, mert csak egyetlen passzust ragadjunk ki, például a telepítési politikát, vagy az eladósodott birtokok megvételét, vagy akár az adóleszállitást, a hitelélet átszervezését, amelyek mind tőkét igényelnek, szóval azt a pénzt előfeltételesik, melynek ma nincsen birtokában az ország. Tagadjuk, hogy bármilyen párt legyen is hatalmon, hogy ezeket a semmiből elő tudja teremteni. Ilyen programm birtokában s ilyen felkészültség mellett ne aspiráljanak a hatalom szuverén birtoklására, mert az elképzelt programm még nem jogosíthatja fel őket, hogy 26 képviselőből álló párt irányítása alá kerü'jön az ország, amikor nincs guvernamentális kibontakozási programmjuk. Az még nem elegendő, ha egy párt csak ígéri a jobb jövőt, de a közvéleményben komolyan még a reményt Bem vudja felkelteni, hogy azt nyújtani is tudja. Ahhoz, hogy kezükbe vehessék az egész ország ügyét, elsősorban átfogó elgondolásra, határozott célkitűzésre, realitások terén mozgó programmra van szükség. Annakidején, amikor a független kisgazdapárt megkezdte erőteljes agi- tációját, arra gondoltunk, hogy ma gasabb érdekek nemzeti szempontjaitól irányított elhatározások vezetik, mert látva a világszerte elterülő s egyre jobban kimélyült gazdasági válságot, a nemzeti érzésű rétegek panaszos táborának azt a szárnyát akarja továbbra is gondozás alá venni a tradicionális magyar érzésvilág alapján, amelyik a nyomasztó gondok súlya s a reá leselkedő nemzetközi eszmék hatása alatt talán ideig-óráig meginogna. Vagyis a független kis gszdapárt megindulásában egy olyan politikai levezető alagcaövezési rendszer akcióbalépését véltük látni, amely nagy értékeket kíván átmenteni a siralmas jelenből a várományos jobb jövő idejére. Sajnos ebben a hitünkben súlyosan csalódnunk kell, mert ime itt hatalomratörésről van szó, amihez se erejük, se programmjuk I nincsen. Három millió hektoliter lesz az idei musttermés. MagánterméBbecslés szerint az uradalmi szőlőkben katasztrális holdan- kint 21 hektoliter, az úgynevezett polgári szőlőkben pedig 7 hektoliter lesz az idén. Ha ezt az átlagot megszorozzuk a magyarországi összes szőlők területével, akkor a termés 3,626.000 hektoliternek felel meg. A bejelentések alepján a polgári bzőIŐ átlagtermése 14 hektoliter ugyan holdankint, de tekintettel arra, hogy a szőlőket a peronospora is megtámadta kisebb-nagyobb mértékben, a magántermésbecslés ennek az átlag eredménynek csak ötven százalékát fogadja el. De nagynak tartja ezt az ötven százalékkal csökkentett meny- nyiséget is, mert ezek közül a gyen gén vagy egyáltaláhan nem termő szőlők jóval nagyobb mennyiséget jelenthetnek. Ha a fentebb kimutatott mennyiségből 500 000 méter- mázsa szőlőként eladott termést is leszámítunk, úgy 3—3 2 millió hektoliter marad az 1932. évi magán becslés első eredménye, ami még nem lehet végleges, mert a szüretig sok minden történhetik még. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 13*án tartotta dr Peresei Béla főispán elnöklete alatt havi rendes ülését, amelyen megjelent Szévald Oszkár alispán, az előadók és a választott bizottsági tagok részéről : Apponyi Rezső, Döry László, Döry Frigyes, Kiss Lajos, Schneider Gábor és Schneider János. Az alispáni jelentéssel kapcsolatosan Döry Frigyes bizottsági tag szólalt fel a belügyminiszter azon leiratához, amely a főszolgabírói hivatalok kezelő személyzeti létszámának apasz tása ügyében a közigazgatási bizottság feliratát figyelembe nem vette. Döry Frigyes azt javasolta, ha már az ország pénzügyi helyzete a kellő I személyzet alkalmazását nem engedi meg, úgy sürgősen intézkedni kellene a főbírói hivatalok munkájának apasz- tásáról. A bizottság elhatározta, hogy Bács- bodrog megye közigazgatási bizottságának a rozsdákért kutató intézet felállítása ügyében a földmivelésügyi miniszterhez intézett feliratához csatlakozik. A főorvosi jelentés kapcsán gróf Apponyi Rezső a pálfai tífusz- megbetegedések ügyében kérdezte a főorvost, hogy való-e az a nagymértékű tifuszmegbetegedés, amiről a fővárosi lapok hirt adtak és hogy ezen járvány nagyfokú fellépésének a Sió vize e az oka, vagy pedig más. A főorvos hivatkozott, hogy jelentése a pálfai esetre nézve a felvilágosítást megadja és igy azt újból felolvassa. Jelzi, hogy a budapesti lapok híradása túlzott, mert összesen 16 megbetegedésről van szó, amelyből kettő még Pálfán elhalálozott, a Szekszárdra beszállított 14 közül pedig egy a Horthy Miklós kórházban halt el. A fertőzésnek nem a Sió vize az oka, hanem az, hogy ezen a vidéken évek óta baoillusgatdák vannak és ebből támadt Pálfán nagyobb megbetegedésekre vezető góo. Szévald Oszkár alispán közli a bizottsággal, hogy a pálfai tífuszjárvány fellépésénél minden szükséges védekezést megtettek, az ő intézkedésére a betegeket a szekszárdi kórházba szállították, az összes megbetegedések száma az ujab* ben beszállított kettővel együtt 18-at tesz ki. Megerősíti ő is, hogy a járványnak nem a Sió vize az okozója. A gazdasági felügyelő jelentésével kaposolatosan Sohneider János bízott sági tag két indítványt terjesztett a bizottság elé. Egyik a katasztrófális gabonaterméssel sújtott vidékeknek, főként Sárköznek vetőmag gabonával való ellátására, a másik pedig aa alacsony fajsúlyú gabonának értékesítésére vonatkozott, felhozván azt is, hogy az államot illető bolettarész elengedése utján is ezen könnyű fajsúlyú búzáknak értékesítési ügyét elősegíteni legsürgősebb állami feladatnak tekinti. Indítványának indokolására felhozta, hogy a több 10.000 kát. holdat kitevő Sárköz jövő évi gabonatermésének biztosítása nemcsak az ottlakóknak, hanem az ország közgazdaságának is érdeke. A gazdák nincsenek abban a helyzetben, hogy vetőmagot vásárolhassanak, saját termésük pedig még lisztnek sem jó, nemhogy vetésre alkalmas lenne. Második indítványánál azt hozza fel, hogy 50—75 kg Ljaulyu búzákból ki kell szelektálni a lisztté feldolgozható búzamennyiséget, mert az ország gabonatermése oly rossz volt, hogy minden egyes métermázsa búzára nemcsak a kivitel, de a belső élelmezés szempontjából is Bzükség van. Ezen kiválogatási eljárást lehetetlenné teszi a boletta. Ez okból sürgős intézkedést lát szükségesnek a bolettának ezen búzamennyiségekre való felfüggesztésére és a gyenge fajsu’yu búzáknak bizonyos állami akció utján való felvásárlására. Az alaposan megindokolt javaslat körül igen élénk vita fejlődött ki. Döry Frigyes helyesli a vetőmag, akciót, a rossz minőségű búzáknál az államot illető bolettának elengedését és e készletnek állami akció utján való felvásárlását. Gróf Apponyi Rezső szintén helyesli az indítványt. Rossz kiinduló pontnak tekinti, hogy annakidején az egyes vidékeknek vetőmagszükségletét megyénkinti átlagtermések alapján állepitották meg. A gyenge busáknak csereakció utján takarmány céljaira való értékesítését találná helyesnek. Legény Oszkár, a Gazdasági Felügyelőség vezetője bejelenti, hogy a földművelésügyi miEgyes szám ára 12 fillér» Közigazgatási bizottsági ülés.
