Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-01-23 / 7. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG MtgntHttküoOlfényklpik fényképnosyltások — régi kopott képekről is — BORGULA fotóm&tennében készülnek Szekszárdon, Széchenyi ucca 12. Műszaki felvételekben speciálista. Meghívásra 'bárhová kiutazom t mák tisztázása céljából történt lo- rÖgsitÓBo útin felvetődik az a kérdés : miért nem lehet mégsem a szociáldemokrácia tagadhatatlanul impozáns, pompásan megsservesett, ma gasan Öntudatos tömegerejét a katolicizmusnak 2000 éve folyó, történelmi útvesztőkön, sikátorokon és viharokon át is a Krisztustól megszabott iránytól soha el nem térő, emberiséget vezető és nevelő munkájába befogni ? Hogy egyesítve két hatalmas erő- komplexumot, két markáns törekvést, együtt dolgozhatnának egy emberhez méltóbb és Isten szándékait jobban megközelítő jövő megalapozásán. Esen kívánatos és hatásában áldás- teljes összefogásnak bárom nagy akadályát látom. Három mélyreható kor- rektivumra szorul nézetem szerint a ssooiálde mok rácia. Nevezetesen a ssooiáldemokráoia súlyosan és mondhatom, végzetesen meg van terhelve egy mindenfélekép életképtelen filozófiai ballaszttal. A szociáldemokrácia elméletének konstruktőrjei felbonthatatlanul összekovácsolták a szociáldemokráciát az ateizmus filozófiájával: a materiális • műszál. Felfogásom szerint teljesen felesleges módon. Mert nem látom be, miért kell feltétlenül Istent és a vallás életrevaló, fölséges értékét és ssttkségét tagadnia annak, aki becsülettel dolgozik és harool a lesülyess- tett ember- és életeivé emeléséért és as igazságnak a gazdasági, társadalmi és politikai életben való érvényesüléséért ? Sőt, csak ideális, erkölcsi, tehát Istenben gyökerező alapon lehet tulajdonképpen a társadalmi igazságért, amely egész bizonyosan nem gazdasági, hanem eszményi, erkölcsi fogalom, küzdeni. Hogy az alapítók erre a gyanús házasságra szellemi beállítottságuk alapján, meg pártérdekből diszponálva voltak, értem, de miért kell est a szerencsétlen örökséget tovább cipelni ? A világ a materialista ateizmus vékony- pénzű bölcsességén és divatigazságain már régen túl van, egy mélyebb, szellemibb, lelkibb, Isten és vallás magasságaiba torkoló, egészséges áram sodrába került — hála Isten ! — újra az emberiség. Kiábrándult a vaskos, sötét és vigasztalan, az élet értelmetlenségét, céltalanságát, az ember állati jellegét kodifikáló, épp a szó- | oiáldemokráoia által oly szenvedélye- | sen hangoztatott emberi méltóságot | Dr Issum Ad ám tflzlfaKereskedése ts faaprltútelepe Szekszárd, Keselyűs! ut. — Telefon 21. ______ Mély en leszállított árak! Mindenféle kemény és lágy hasáb és dorong tűzifa (kétéves vágásuj^r« fa), valamint budapesti gázgyári diókoksz és hazai sz*n kapható,.Megrendelések a telepen, valamint Fekeie Géza (a telep vezetője) Woainsky Mór ucca 26. azám alatti lakásán és Weisz Andor u)ságüsletében eszkozolhetok, 1 öl 2 éves vágású kemény tűzifa — J — — — — — — — — £ ” 1 * 2 * * puha » — — — — — — — — — — J, 20 Vágott keményfa házhoz szállítva métermázsánként — — — — — —> ** ~ Tűzifa ölenkénti fellflrészelése a telepen — — — — — — — — “j™ Fűrészeli* és aprítás együttesen — — — — — — — r 5 devalváló világszemléletből I Cask a szociáldemokrácia nem akar felébredni, eszmélni, látni ? Nem akarja még mind g est az ócska batyut messze eldobni I Miért emel ezekkel a bárdolatlan, szálkás világnézeti gerendákkal korlátot elénk és minden jóssándéku, embertársaiért Isten nevében, Isten parancsára és Isten erejével dolgosni akaró ember elé 1 ? Ki akarja talán sajátítani tömegeinek erejét és hatalmát az alapítók gondolat- és érzéBvilágával, faji adottságával mindenesetre asonos,de nekünk, mukástestvéreinknek és Sseder Ferenc képviselő urnák is teljesen idegen mentalitás és célok szolgálatára ? A szociáldemokrácia egy másik erősen perborresskált dogmája az egyéni magántulajdon jogosságának megtagadása. A magántulajdon a szociáldemokrácia felfogásában lopás. Holott valójában a magántulajdon eredetében és túlnyomó többségében — nem nagyság, hanem szám szerint nézve — szorgalmas, komoly, veritékes munka gyümö'ose és minden fáradozó, igyekvő ember vágya és álma. Legalább is kis házikó, főldecskel Mosolygó napfény, egészséges levegő, madárdal és virágos ablaki Ami az enyém l Megtöltöm élettel, emlékkel, kihimezem a tradioió dús színeivel és gyermekeimre hagyhatom. Itt éljenek ők is, szívják be az itt suhanó szellememet, melegedjenek lelkem itt áradó melegénél, viduljanak a szép emlékek visszafénylő napsugarán 1 Kezet a szívre: hát nem ez a bérkaszárnyákba zsúfolt, gyárak füstjétől göthös testű és lelkű, a folytonos hajszától, dübörgő zsivajtól idegeiben megtépett proletár álma ? Isten formálta az ember természetét, ültetett belé igényeket és vágyakat és nincs az az elmélet és emberi agyból kigyúrt rendszer, amely ezt ki tudná Istentől megadott sarkaiból emelni. Kiemelkedések sporadikusan, magasabb szempontból, épp az általános rend hangsúlyozására és megvédésére szolgáló osodás tényei a teljes önfeláldozásnak és lemondásnak, vannak, voltak és lesznek, de az emberi- Bég egyeteme mégis csak az életnek a természet általános rendje által I megjelölt útját járja. | Miért fecserli el a szociáldemokrácia erejét utópiák hajszolásával ? Koncentrálja inkább energiáját ve lünk együtt a magántulajdon kilengéseinek, túlkapásainak nem itt és amott, hanem intézményes megfékezésére. A tulajdon nem szentség! Nekünk csak hét szentségünk van. A tulajdon jog 1 Nem lehet azonban jog, amelynek kötelesség ne felelne meg. Ezt követeli a helyes egyensúly elve. A magántulajdonnal is kö telességek vannak egybekapcsolva 1 A magántulajdon nem lehat korlátlan és független. Nemcsak egyéni érdeket, hanem és elsősorban közérdeket kell szolgálnia. Ha a magántulajdon sérti a közérdeket, elveszítette jogosultságát. A magántulajdonnal járó kötelezettségek, főleg a szociális természetűek, ezid»ig inkább karitativ jellegűek. De ez nem elég, nem eléggé erőteljes és hatályos, mert a charitas általában csak a mélyen vallásos, az Isten és lelkiismeret előtti felelősség tudatától áthatott lelkekben válik tevékeny erővé és cselekedetté. Ilyen lélek, sajnos, sokkal kevesebb van, mint az ellenkező póluson gyülekező, rideg önzésre, tisztán gazdasági szempontokra reagáló, szociális érzületben és gondolkozásban — hát még tevékenységben — teljesen analfabéta, antiszociális lény I Azért kell a karitativ kötelmet jogi kötelezettséggé szigorítani. A harmadik barriér, amelyen mi átlendülni nem tudunk, az osztály- harcelmélet Mi nemcsak osztályokat, osztályérdekeket, osztályok szolgálatában megvívandó véres harcokat akarunk látni — nem vagyunk kon- dottierik — előttünk az ember áll! Nekünk, a mi ideáinknak, óriási dimenzióju erőinknek ób törekvéseinknek az „osztály“ igen szerény cél és igen szűk keret. Kiegyenlíteni az ellentéteket, egyenlőkép igazságot szolgáltatni minden osztálynak, ugyanazon lelkesültséggel és mélységes megértéssel, meleg rokonszenvvel szol gálni egyaránt minden osztály érdekét, az emberiség egész organizmusának harmonikus és így egészséges összemttködéséért dolgozni — ez a mi eszményünk! Az osstályhare intézményessé tétele a béke halála l Mert osztályok 1932 január 23. mindig lesznek. Nincs az a társadalom, amely uniformizálni tudná ai embereket. Ez a változatosság, rété- gesődés, az élet plasztikus erőinek természetszerű következménye. Tehát" legyen a harc állandó, mert amíg osztályok lesznek, kell lenni harcnak is az osztályok között ? Ez volna a szociáldemokrata tan logikus eredménye. Ez tulajdonképpen az irigy, morgó, dühös, elkeseredett, mindig ütésre kész embernek mesterségei konzerválása. Állandó korbácsolás, az indulatok folytonos doppingolása, csakhogy véletlenül le ne csillapodjék! Nem nehéz belátni, hogy ez beteg állapot. Mert nincs az az ember, aki az örökös dühöngést kibirná — kell neki mosoly is, derű is, sőt dal isi No, meg egy kis békés pihenés is. Az emberiség sem bírná ki ezt ai állandó hadiállapotot. Mi lenne ai ember szervezetével, ha az egyel szervek — az egységes organizmus egyes „osztályai“ — egymással állandó hadilábon állnának ? Lehet ez ? Lehet, de a szervezet ebben a dicsőséges szabadságharcban minden bizonnyal elpusztulna — igaz, hogy vele az egyes szervek is I Ugyanez áll per analogiam az emberiség nagy organizmusára is 1 Nem gyűlölet és harc, hanem szeretet és béke kell l Megvan ugyan a gyűlöletnek és haronak is a szerepe az életben és történelemben, de csak mint pusztító és romboló tényezőnek. Állandósítani azonban a rombolást nem lehet, mert mi lesz akkor, ha már mindent leromboltunk? Építeni is kell és alkotni is kell I Építő és alkotó erő esak a szeretet — ennek a nagyszerű munkának pedig légköre a béke! Tehát nem széttépő, rétegekre bontó, szétatomizáló osztályharc, hanem minden osztályért, — az elnyomottakért legtöbbet, — dolgozó nagy, emberi szolidaritás kell I Ez a tisztult értelemben vett internacionalizmus is. Vagyis az összes nemes és értékes erőknek fajok, és nemzetek, országok és államok határain át összefogása az emberiség megmentésére és az embernek emberhez méltó életjogaihoz való tisztaszándéku juttatására 1 Ennek az internacionalizmusnak motívuma az igazságos szeretet és a szinte áhitatos tisztelet, forrása saját fajtánk, nemzetünk és Crzsébef Királyné Szálló Budapest IV., 6gyefem-ufca 5. - (fl Belváros központjában) 60 éve a fővárosi ói vidéki őri középosztály találkozó helye. — 1ÜD modern kényéinél tzoba. Az étterem- él kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözöje. Egypincér-rendszer. Leszállított árak l 35 Szabó Imre, tulajdonos.
