Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-08-03 / 60. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1932 augusztus 3. apátit Deckmann Radó kereskedő, vitéz Koltai György kg., Bohrer András kg. Bonyhádi Lövik Kál­mán tanár, Peresei M. Jóseef aománe gyáros, vitás Zerinváry János tanár. Cikó: Sebő Pál esperes- plébános, Hahó Jóssef tanító, Hahn Boldisaár kg. Möcsiny: Szabó Adám ig.-tanitó, vitás Mőcsényi Jóseef kg., Hliber János kg. Dörypatlan: Döry Fri­gyes gasd. főtanácsos, földbirtokos, Stookinger János ny. őrnagy, Hoff­mann Antal jósságfelttgyelő. Izményi Hildebrand Miksa tanító, May György kg-, Sohenk György kg. Rakasd— Belac: Kemény Ferenc plébános, Kiefer Jóssef kőmi vés mester, id. Schüler János kg. Ladomány: Haf­ner János tanító, Helmich Jóssef kg., Patton András kg. Kétyi Gyalog István ev. esperes, Scheanf Oszkár tanító, Stein Jóssef kereskedő. Kis- dorogi Ssieb Antal tanító, Prell János kereskedő, Streicher Jóssef kg. Bonyhádoarasd: Gestettner Konrád plébános, Lágler László tanító, Lágler Sándor tanító. Tabód: Schíiohterle Lipót földbirtokos, Pets Rudolf nagy bérlő, Krémer János tanító. Kisvejkei Brack manó János asstalos, Devecseri János kg., Nagy Imre kg. Lengyel t Leroh István plébános, Pirkner László körállatorvos, Tóth Ferenc főintésó. Záuod: Sch irffenberger János plé­bános, Bayer Károly tanító, Wéber "Kalória” szói- és tflzlfutelep, Szeliszánl Mészáros Lázár sees 8. szám. — TELEFON 117. — (Trebitscher-telep) Pécsi kóuéebánytk kerületi megrendelő helye KIVÁLÓ TÜZELŐANYAGOK A LEO OLCSÓBB AN ITT SZEREZHETŐK BEj György kg, Majos: Griesshaber Endre Henrik igazgató-tanító,'Arodt Konrád kg., BsnschHenrik kg. Mázat Amrich István ipartelepi ig., Bsncse István bíró, Ssabó Ede villanytelepi mfivesető. Győré: Tóth István kg., Kraft Gáspár kg., Linde János kg. Mórágy: dr Barta Rezső körorvos, dr Kádár János körállatorvos. Macs- fai Weigl Adám ev. lelkéss, Antal György tanító, Etnich János kg. Nagymányoki Blandl György plé­bános, Huszth Aladár bányaigazgató, Erdős Jenő bányafjlügyelő. Kis- mányok: Ling János ev. lelkész, Weiss János tanitó, Pfeiffer Hinrik kg. Szálka: Ssentiványi Jóssef plé­bános, Ssikorasky Jenő főerdőmér- nök, Fachs Jakab borbély. Grábóc: Ssommer Gyula plébános, Walter Gyula s. jegyző, Réger József kg. Tevel: Léh Jóssef plébános, Günther András körállatorvos, Knerozer Fri­gyes asztalos. Váralja: Jánosi György ref. lelkész, Székely Andor s. jegyző, Wisner János kg. Zombai Lányi Emil plébános, Földes Jenő gyógy­szerész, Ssigeth István malomtulaj­donos. A csendőrök üldözése közben agyonlőtte magái egy gyilkos. Statárlills bíróság elé került volna, de igy meg­menekült az akasztóiétól. Borzalmas tragédia játssódott le vasárnap és hétfőn a Simontoraya hőseiében fekvő Irénmajorban, ahol Nemes István uradalmi csőss boám­ból agyonlőtte Takács Ferenc gazda­sági oselédet és megszökött. Mikor másnap a csendőrök nyomára akad­tak és el akarták fogni, üldözőire lőtt, majd a szájába irányított revolver golyóval ssétronosolta as agyát és meghalt. Ha Nemes István a hatóság kesére kerül, a fennálló rendelet ér­telmében statáriális bíróság elé kellett volna állítani, amely minden bisonnyal kötéláltali halálra ítélte volna. így asonban, hogy kivonta magát a földi igasságssolgáltatás alól, Ssekssárd kösönsége is megssabadult as akasz­tással járó ssomoru ssensáció izgal­maktól. As eset réssletei egyébként a kö­vetkezők : Nemes István uradalmi csősz és a felesége évek óta haragos viszony­ban volt a cselédhásban mellette lakó Takáos Ferenc gasdasági cseléddel és ennek sógorával Méssáros Józseffel, meg a feleségével. Vasárnap este Nemesné és Mészárosáé valami fölött összevesztek, mire Takács teremtett rendet as asssonyok között: elktt’d- vén a saját ablakuk elől Nemesnét, majd elment a lakásától 50—60 mé­ternyire fekvő kunyhóba, ahol le feküdt aludni, Amíg es ttfrtént, Nemes István nem volt otthon. Mikor este 10 óra felé hssaérkesett, a felesége elpana- ssolta neki as At ért sérelmet. A csősz magáhos vette revolverét és öngyúj­tójával bevilágított a kunyhóba, ahol háromssor rálőtt as ott alvó Takács Ferenore. A lövések sajára felébredt aa ugyanott lepihent Farkas György béres, aki kiverte Nemes keséből as öngyújtót, majd elszaladt'. A csőss a béres után lőtt, de nem talált. Ugyan ekkor a kunyhőhoa rohant aa áldosat nővére, Méssáros Jóssefné Takács Erssébet, akit Nemes a fokosával vállon ütött, majd két revorverlövés- sel megsebesített. A majorban óriási konsternációt idésett elő a várengsés. As emberek össsefutottak és mig néhányan csendőrökért meg orvosért rohantak, a többiek as áldosatok se­gítségére siettek. A kiérkesett orvos Takácsot már holtan találta, majd elrendelte, hogy ssállitsák a ssekssárdi kórházba Méssárosnét, akit a pisstolygolyók a fején és combján súlyosan meg­sebesítettek. A tettes megssökött és a csendőrök egéss éjjel eredményte­lenül kutattak utána. A simontornyai őrs as esetet hét­főn reggel távbessélőü kösölte dr Gaal Dezső ssekssárdi vesetó kir. ügyésssel. Dr Gaal Dezső dr Ger­gely Lajos h. vissgálóbiróval és dr Spitser Manó kir. foghásorvossal asonnal a helysemére utasott, ahol már ott találta a nyomosáét irányitó Reich Osskár gyönki főssolgabirót, aki időkösben pénsjutalmat is aján­lott fel a megssökött gyilkos nyomra vesetőjének. A kihallgatások után megejtették a boncolást, amely megállapította, hogy Takácsot három lövés érte. Esek kösül egyik ssétroncsolta a májat, a másik kettő a combjába fúródott. A halált a májroncsolás folytán előállott elvérsés okozta. Mikorra a boncolást elvégesték, két ember jelentkesett a biaottságaál, el­mondva, hogy a gyilkos csősst a kö- ■ éli cserjésben látták. A csendőrök aa előirt ssabálysserüséggel indu'tak a cserjés átportyásására és minden in­téskedést megtettek, hogy a tettes el ne ssabadulhasson. Velük ment dr Gaál Dezső kir. ügyéss és Reichl Osskár főssolgabiró is. Rövid idő múlva megtalálták Nemest, aki mi­kor látta a cserdőröket, előbb rájuk tüzelt, úgyhogy a golyók a fejük felett süvöltöttek el. Majd a szájába lőtt a gyilkos és a lövedék, amely az agyat ssétroncsolta, a feje tetején jött ki. A csendőrök ssemeláttára végzett magával as elvetemült ember, aki igy megmenekült a hóhér köte* létől. A szekszárdi filléres gyors filmje. Mait számunkban röviden megírtuk már, hogy a Világ Filmszinházban próbaképpen lepergették azt a hangos­filmet, amelyet a Magyar Filmiroda a filléres gyorsvonat Szekszárdra ér- kesése alkalmával vett fel. A gyö nyörü és igen érdekes film a díszbe öltözött sárközieknek a vasútállomás­ról a ssekssárdi Béla-térre vonulásá­val kezdődik és a tekintélyes számú vendégsereg mozgását a szekszárdi Levente zenekar muzsikája festi alá. Látjuk azután a Béla-téren a sár közi népviselet és a régi sárközi tán­coknak zene és énekkiséret mellett való bemutatását, valamint a közön­ségnek a sportpályára, a népmulat­ságok színhelyére való levonulását. Az ott lejátszódott eseményeket mu­tatja be azután a film, megörökít­vén, miképpen szórakoztak a filléres gyors utasai a sportpályán, miképpen zajlottak le ott az ünnepségek, majd Szekszárd közönsége, a jól ismert arcok ezrei tűnnek elénk a vetítő­vásznon, amint helyet foglalnak a sportpályán és viszik fővárosi ven­dégeiket a népmulatságokra. Befeje­zésül a szekszárdi tanulóifjúság torna­bemutatói láthatók. A filmet egyéb­ként szombaton és vasárnap bemu­tatják a nagyközönségnek is a Világ- moziban, hogy kiki gyönyörködhes­sék a pompás felvételekben, amelye­ket bizonyára sokan fognak megtekin­teni az ünnepélyen résztvett sárköziek is. Ez a hangos film rendkívül tiszta, az egyes arcok és alakok igen jól felismerhetők a nagy tömeg dacára. Akik a felvonuláson és az ünne­pélyen résztvettek, ott láthatják ma­gukat szombaton és vasárnap a Világ mozgó vásznán. Különösen szép rész­let a belvárosi templom előtt és a sportpályán bemutatott sárközi kör­tánc. A Dunafőldvóron elfogott Abe- lovszky Gáspár, Károlyi Mihály bizalmasa volt. A Dunaföldvárról Pécsre kisért négy egyén ügyében a vádhatóság akként határozott, hogy Abelovssky Gáspár 32 éves kovácssegédet tovább is őrizetben tartja, Berecz Lajos cipészt, Makai István nyomdai mun­kást és Haass Adolf vas- és fém­munkást pedig szabadlábra helyezi. A döntést már pénteken foganato­sították, egyúttal a nevesettek tudo­mására hozták, hogy az állami és társadalmi rend felforgatására irá­nyuló bűntett, illetve vétség miatt megindítják ellenük as eljárást. B erecs, Makai és Haass már hasa is utaztak Dunaföldvárra, mig a fogva maradt Abelovsskyt illetően csak később ha­táros a vizsgálóbíró, aki a legnagyobb valóssinüség szerint elrendeli a vörös agitátor előzetes letartóztatásba he­lyezését. Abelovssky előéletét is kinyomoz­ták már a csendőrök. A kovácssegéd a fejérmegyei Kálosdon ssületett, hat elemit végzett, nőtlen, büntetett elő életű. A háború után kesdett részt- venni a mozgalmakban, a proletár­diktatúra idejében már jelentős sze- repet játszott és annak megdőlte után Franciaországba szökött. Páriában össaeköttetésbe került as emigrált magyar kommunistákkal és saját val­lomása szerint bizalmasa volt Károlyi Mihály grófnak, a szomorú emlékű politikusnak. Abelovssky meggyősődéses kom­munista Magyarországba visszatér­vén, összeköttetésbe lépett a moszkvai sserveskedés magyarországi irányí­tóival. Tagadja, hogy zavargást, vagy forradalmat késsitett volna elő és azt mondja, hogy tevékenysége kisáróan anyagi ellenszolgáltatás elérésére irá­nyult. Tudta, hogy a szovjet rendes fizetést ad a szervezőknek, azért ő is szeretett volna ilyen módon pénzhez jutni. Eszel a vallomással szemben meg­állapították, hogy Abelovssky mindig tajtékzó dühhel izgatta as átkozott

Next

/
Oldalképek
Tartalom