Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-01-20 / 6. szám
XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 január 20. 6. szám. „ r Hetenként kétszer ntegielenő keresztény politikai és társadalmi lap. FfiuerkeutA: || Felelte uerkeuto: |Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. ▲ hir8CHNEIDER JÁNOS. || BLÁZSIK FERENC Idetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként A lap mndolonlk minden iierdán én aiombatoa. 110 ffllér. Állást keresflknek 50 százalék engedmény. — A hiz- Elfifizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szeUemi részét I rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint illető közlemények a izcrkciztőséghci kflldendfik. | * nyilttér soronként 60 fillérbe kerOl. tzerfcesztüség ét kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflletében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl|: Félévre _______6 pengő. | Egész évre _______ 12 pengd. Vi sszautasította a miniszterelnök Buehinger szociáldemokrata képviselőnek a parlament egyik legutóbbi ülésén elhangzott kijelentését, amely saerint a Károlyi-kormány bemutat - koaátakor francia orientációról be* síéit, aaért, hogy a képviselőház tap aait bezsebelhesse és azután folytat- hassa elődjének olasabarát külpolitikáját. Est az eljárást politikai hamis- kártyái ásnak nevelte. A miniszterelnöknek ebben a kérdésben adott válássá higgadt volt, de teljesen határosott. Kifejtette, hogy Olasaországgal való baráti viszonyunk változatlanul fennáll, sőt állandóan erősödik. Es aaonban nem gátolja meg ast, hogy Franoiaorssággal való íyieaonyunk as utóbbi időben állandóan javuljon. Semmiféle ellentét nincs éa nem is lehet aa olasz barátság és a Franciaországhoz való köseledés politikája köaött. Ha Olasz- országhoz régebbi rokonsaenv ftti, már csak a történelmi tradíciók kapcsán is, ea még nem lehet akadálya annak, hogy Franciaországgal ne kerüljünk mindig jobb és jobb vi- ssonyba. Francia résiről sohasem hangsott el olyasféle célsás, hogy Magyarorsaág ne tartson fenn baráti A sárkösi népmüvésset újraélesztése érdekében, mióta Arany Dénes Decere került, erőteljes mosgalom indalt meg. Eb a mosgalom a mait év vő* gén hatalmas lépést tett, amikor ennek a gyönyörű népmflvéssetnek fel- karolási mankójába dr Pilisy Elemér ssekssárdi kir. ügyész is belevitte lelkesedését és néprajzi tudását. Újabban dr Őrffy Imre, aki kerületének minden kösérdekét oly melegen karolja fel, vetette latba a sárközi népművészet érdekében ismert befolyását. Közbenjárt a kereskedelemügyi miniszternél és ott a sárközi népművészet továbbfejlesztése és sikeres mankója érdekében államsegélynek kintalványozását kérte, megindokolván, hogy Sárköz gyö- ny örtt szövötten munkái olyanok, amellyel a külföldi piacokon nagy eredményt lehetne elérni, ha e népművészet a kormányhatalom részéről is alátámasztást találna. Különösen az idei oserkész világjamboreet tartja alkalmasnak a sárkösi népművészetet a maga nagyszerűségében az egész világnak bematatni. Dr örffy Imre nem elégedett meg csak ezen egy irányban való eljárással, hanem a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez is kéréssel fordult, hogy állítson fel, helyesebben alakítson át egy tanszéket az iparművészeti főiskolán, amely a nagy kincseket magába rejtő ősi díszítési módok irányítását venné kesébe. — Reméljük, hogy agy képviselőnk befolyásának, mint Arany Dénes és Pilisy Elemér mankójának meglesz a maga fényes eredménye éB a sárkösi népművészet a oserkész világjamboreen már a maga nagyszerű művészetével fog bemutatkozni a világ minden részéből ÖBSzesereglett és művészi érzékkel rendelkező sok-sok érdeklődőnek. volna minősíthető, éppen esért a miniszterelnök kötelességének tartotta Buohinger gyanúsítását a leghatározottabban visszautasítani. A szociáldemokrata részről elhangzott felszólalás teljesen komolytalan volt és csakis politikai taktikának minősíthető, amely a legkisebb és leggyengébb alkalmat is megragadja, hogy rámutatni próbálhasson a kormány politikájában Iátssőlag mutatkozó ellentmondásokra. Ebben aa esetben aaonban még a látszat vékony ürügye sem forgott fenn, mert hisaen Magyarorsaág állandóan hangostatja a külföld felé, hogy minden állammal kékében és barátságban akar élni. Ugyanéi a vágy jut ki- fejeséire Franoiaorsság és Olasz- orsság hivatalos és felelős tény esőinek nyilatkoiatsiban is s igy érthetetlen ellentmondás lenne aa, ha akár Franoiaorsaág, akár Olassorsság rozsa néven vennék, hogy Magyarosság olyan barátságos állapot megteremtésére törekssik mindkettőjükkel, amelyet ők maguk ie kívánnak. Magyarországnak mind a két ország- boa fűződő viaaonya a legkorrektebb elvek alapján alakult ki a igy semmi oka sem lehet egyik országnak sem, hogy Magyarorsiágot bármiféle gyanúval is illethesse a másik ország - hoz való viszonya tekintetében. Nem teas jó szolgálatút a szociáldemokrata-párt saónoka akkor, amikor aa ilyen titkos mérget rejtegető felszólalásokkal akár aa egyik, akár a másik nagyhatalom közvéleménye előtt olyan látszatot akar kelteni, Emlékezés Vérésmarty ITUbdlyra. A Tolnamegyei Újság 1931. évi december 2-i számában „Fehérhajó nagyanya" aláírással kedves emléke- aés jelent meg a nagy költőről, amely tartalmánál fogva az irodalom történetével foglalkozókat is érdekli. E tárcacikk második bekesdésével szeretnék kissé behatóbban foglalkozni. Tolna megyét különösképpen is érdekelheti Vörösmarty Mihály alakja, hisaen 17 éves korától 26 éveB koráig — egy év kivételével — a bonyhádi Peresei családnál nevelősködött a költő. Ea aa időszak egész életére nagy hatással volt. A család viruló „kisasszony tt-ának kék szeme, fekete haja és sudár termete tette költővé aa epedé szivet, a nevelősködés fárasztó munkája edaette meg a sors csapásaitól korán meglátogatott, eszményien gondolkodó ifjút az élet viharaira. Aa előkelő család megbecsülte Vörösmartyt és Vörömarty mindvégig a legnagyobb tisstelettel viseltetett a nagytekintélyű család iránt. Mikor 1824 december 14-én Percsel László (ssül. 1820 október 6. Börzsöny) szülei reménységét kora sírba vitte, megszólalt Vörösmarty lantja, egyéni hangot adott és elkészült irodalmunk egyik legmegha- tóbb elégiája: „Egy kis gyermek halálára." A 24 éves ifjú megértette a kesergó szülők, főkép a bánatos anya fájdalmát és vigasztaló hangokat keresett. 24 esztendő múlva újra időszerűvé vált a gyönyörű költemény. 1848 áprilisában Vörömarty második fia, a két éves Mihály, feküdt a ravatalon. Czuczor Gergely, a keresztapa vállalkozott a temetési szertartás elvégzésére. Midőn azonban a gyászba borult szülők vigasztalásához akart fogni, elakadt a szava éa a könnyes szemű költő-pap ajakán felhangzott a közismert költemény: Eljátszottad már kis játékidat Kedves fiú, korán látszottad el... A jelzett bekezdés további részében azonban egészen uj adatok vannak. Az valószínűleg sajtóhiba, hogy Vö- rösmartyt 1822-ben Peresei Ferenc engedte Görbére. A Peresei fiuk atyja nem Ferenc, hanem Sándor volt. Peresei Gábornak nem is volt Ferenc nevű fia, legalább Nagy Iván, aki a Peresei- családfát összeállította, nem emlékszik ily nevű fiúról. Arról sem tud Nagy Iván, hogy Perczel Sándor nénje: Peresei Julia előbb Huszár János, utóbb pedig Csefalvay Ferenc felesége lett volna. Nsgy Iván Perczel Julia férjéül valami Petrás nevű férfiút említ, de közelebbről nem mondja meg, ki volt az és keresztnevét sem jegyzi föl. Ez nem azt akarja mondani, hogy a cikkben foglalt adatok tévesek, csak annyi kétségtelen, bogy a tárcacikk Írója más, talán megbízhatóbb forrásokra támaszkodott. Nagyon hálás lennék a „Fehérhajó nagyanyá"- nak, vagy Huszár Pál urnák, ha erre vonatkozó adatait e lap utján közzétenni. Az is uj dolog, hogy Csefalvay Ferencnek nem voltak gyermekei. Gyulai, kire a cikkíró is hivatkozik, megemlíti, hogy Vörösmarty görbéi joggyakorlata (patvariája) idején jó barátságban volt az alispán Sándor nevű fiával. Vörösmarty verset irt „Egy cifrán* készült meleg hűselőre". Ez a hűseló Görbén volt Csefalvayék- nál. Erre a versre Csefalvay Sándor levelet irt 1824-ben Vörösmarty Mihálynak. A levél olvasható a Csspáry László szerkesztette „Vörösmarty Emlékkönyv "-ben (Székesfehérvár,1900). Gyulai Pál is, az Emlékkönyv is tud Csefalvay Sándorról, a cikkiró szerint azonban ez nem az alispán fia, hanem Huszár Pál, az alispán nejének előbbi házasságából származott gyermeke volt. (Erre is előbb említettek tudnának helyes adatokat adni. FőszerkJ Az ismeretlen Bzerző bizonyára ismerős a tolnamegyei előkelő családokkal. Meg is említi a Jeszenszky- eket, Szluhákat, Forstereket, A görbéi kastély jelenlegi tulajdonosa is őriz talán olyan emléket, amely a nagy költőre vonatkozik. Ezeknek az adatoknak összegyűjtése Tolna megyére vár. 25 éve e sorok írója is tolnamegyei lakos. Nem ismeri ugyan a fent említett családokat, de hivatásánál fogva Vörösmartyval is foglalkozik és köszönettel venne reá vonatkozó adatokat. Hajas Béla reálgimn. tanár, Bonjhád. Egyes szám ára 12 fillér. Dr Örffy Imre o sárközi népművészet érdekében. kapcsolatokat Olaszországgal, mint ahogy Olaszország sem kívánja azt, hogy Franciaországgal ne a legmelegebb jó viszonyt tartsak fenn. A kormány külpolitikája semmiféle olyan motivamot nem matat, amely hamis- kártyázásnak, vagy kétszínűségnek
