Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-07-30 / 59. szám
XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 Julius 30. 59. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer meglelenö keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám 85 és 102. Előfizetési dl): Félévre —------6 pengd. | Egész évre_____12 pengd. Ft ezerkesztS: SCHNEIDER )AN08. Felelte uerkeaitO: BLáZSIK FERENC A lap megjelenik minden eeerdán é. eaombnton. Eldfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illetd közlemények a szerkesztdséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétereoronkéa! 10 fillér. Állást keresOknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Az ellenzék politikája. A parlament szünetel. Aa óraiig egyik résié nyári pihenőjét tartja, a másik része az arató munkát végzi. Ilyen időszakban rendszerint politikai szélcsönd, vagy agynevezett uborkaszezon szokott lenni ez országban. Az ellenzéki politika azonban nem nyugszik. A parlamenti szünet, a politikai szélcsend és a nyári nagy mezei munka idejében megszólalt a független kisgazdapárt vezére, Gaál Gaszton. Egy fővárosi hétfői lapban nyilatkozik az aktuális kérdésekről, az osztrák-magyar gazdasági tárgyalásokról, a kormány intézkedéseiről, a jelenről és a jövőről egyaránt. Csak néhány mozzanatot ragadunk ki Gaál Gaszton nyilatkozatából. A sajnálatosan megromlott termés- kilátások folytán a kormány eltiltotta a magyar gabonának külföldre leendő kiszállítását. Tette ezt a kormány azért, hogy feltétlenül biztosítsa az országnak belső ellátását. Gaál Gass- ton azonban ezt kifogásolja azért, mert a tilalomban visszatérést lát a kötött gazdálkodáshoz. Ámde azt már nem mondja meg Gaál Gaszton, hogy ő hasonló helyzetben mit tenne az ország belső kenyérszükségletének biztosítása céljából. Ellenben egy vezérmotivumot lát a kormány rendeletében, még pedig oly irányban, hogy ebben a pár túr alom görcsös ragaszkodása rejlik a hatalomhoz. Már most kötött gazdálkodás, vagy szabadjára engedett gazdálkodás: erról lehet vitatkozni. De hogy mi köze van akár az egyiknek, akár a másiknak a görcsös párturalomhoz, azt véges emberi elmével kitalálni nem lehet. Az osztrák magyar viszonylatban Gaál Gaszton kifogásolja azt, hogy a magyar kormány annakidején, amikor Ausztriával a gazdasági egyezményt megkötötte, helytelenül állapította meg a kereskedelmi szersódés lejárati idejét, vagyis hogy nem látta előre, hogy az osztrák kormány egy adott pillanatban meg fogja szakítani a gazdasági kapcsolatot Magyar- országgal. — Tisztelettel kérdezzük: van-e olyan kormány a világon, amely ilyen Bpiritiszta, vagy röntgensugaras előrelátással rendelkeznék ? Minden kereskedelmi szerződés olyképpen van megkoncipiálva, hogy a szerződés lezárta előtt egy bizonyos idő, egy év, vagy hat hónap van megsiabva a kereskedelmi egyeamény megújítására irányuló tárgyalásokra. Ez törtéat az Ausztriával való kereskedelmi sierződés esetében is. A magyar delegáció hónapokon át tárgyalt az osztrákokkal a szerződés megnjitása iránt s hogy nem tudott megállapodásra jutni, mert nem akarta a magyar érdekeket kisiolgáltatni Ausztriának s hogy végül Ausztria hirtelen és meglepetésszerűen, egymással barátságban élő két ország között egészen szokatlanul egyszerre csak megszakította a tárgyalások fonalát, ezért a magyar kormányt semmikép nem lehet felelőssé tenni és magyar politikus a magyar kormánynak esért a legkevésbé sem tehet szemrehányást. De bírálja Gaál Gaszton a kormánynak azt a rendeletét is, amely- lyel a gaidaközönség adósságainak fizetésére moratóriumot adott és. újólag hangoztatja, hogy a gazdasági válságon csak egy általános moratóriummal lehetne segíteni. — Gaál Gasztonnak eszel a felfogásával kár volna bővebben foglalkozni. Hiszen láthattuk, hogy a gazdákra vonatkozó moratórium íb mennyi nehézséget okosott és hányféle gasdasági érdeket érintett. Egy általános és minden adósra kiterjedő moratórium pedig teljes bénultságra kárhoztatná aa egész magyar gasdasági életet. Megáiiana és aléltságba jutna esiel a magyar gasdasági élet vérkeringése. A gasdasági válság világsserte dúl, de eddig egyetlen egy válságos or- sság sem lépett az általános moratórium terére. Hogy azután Gaál Gasaton a mai nehéa gasdasági helyzetből azt a k övetkeatetéat vonja le, hogy itt már C9ak kettő következ- hetik: vagy államcsőd, vagy itfláoiő, erre vonatkosólag kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy ez olyképpen hangzik, mint — bocsánat a drasztikus kifejezésért — csizmadia, vagy kéjgáz. Sem államcsőd, sem inflició nem lesi Magyarországon. Ellenben az általános mórató- rium valóban az állam csődjét jelentené. A kormány minden intéakedése programmszerüen arra irányul, hogy a pengővaluta értékállását megóvja és minden ténykedése és fáradozása ast az országos célt szolgálja, hogy a nemset gazdasági erejét átmentse a jobb jövő számára. Dr Őrffy Imre harmincezer pengő államsegélyt eszközölt ki Szekszárdnak. A pár héttel ezelőtt Szekszárdon dühöngött és szélviharral párosult felhőszakadás olyan óriási károkat okozott Szekszárd városának, hogy vitéz Vendel István polgármester a viharkárok helyreállítása céljából kénytelen volt a város részére állam- segélyt kérni, mert a felmerült munkáknak a város pénztára terhére leendő elvégzése kztaszlrófális pénzügyi helyzetet teremtett volna. A kérést dr őrffy Imre kincstári főtanácsos, orssággyttlési képviselő üdülését félbeszakítva és Budapestre felutazva személyesen támogatta a kormánynál és az ő hathatós kösben- járásának köszönhető, hogy a minisztérium a viharkárok helyreállítására még aznap harmincezer pengőt utalt ki Szekszárd város részére. Dr Illy György meghalt. Nemcsak Tolna vármegyét, hanem az egész ország állategészségügyét is nagy veszteség érte dr Illy György m. kir. állategészségügyi főtanácsos, Tolna vármegye törvényhatósági főállatorvosának korai halálával. Dr Illyti aki maga volt a megtestesült szorgalom és kötelességtu- dás, a megfeszített munka, pár hónappal ezelőtt beteggé tette, úgyhogy Budapesten egy szanatóriumban kellett magát gyógykeseltetnie. A fővárosból nemrégiben javnltan tért j haza és innen a Balaton mellé, Keszthelyre átázott üdülni a rokonaihoz. Állapota azonban ott hirtelen válságosra fordult és beteg ssive 26-án megszűnt dobogni. Halálát táviratilag tudatták az al- ispáni hivatallal és a vármegye, valamint a kaszinó székházéra és a városházára kitűzött gyászlobogó révén gyorsan elterjedt a halálhír az egész városban. A megboldogultat szülőhelyén, Keszthelyen csütörtökön helyezték örök nyugalomra. Dr Hagy- | mássy Zoltán vármegyei főjegyző, a | szabadságon távollevő alispán törvényes helyettese nagyfokú hivatalos elfoglaltsága miatt a temetésre nem mehetett el, aionban megbiita dr Barabás Imre bonyhádi m. kir. fő- állatorvost, hogy a végtisatességtéte- len megjelenjék, s Tolna vármegye törvényhatósága nevében a ravatalra koszorút helyezzen. Keszthely egész társadalmának impozáns részvételével a ast. Miklós temető kápolnájából folyt le a temetés, melyen a földmivelésügyi minisztérium részéről dr Krompecher Szilárd min. tanácsos, kér. felügyelő, aa állatorvosi kar nevében 'Szekeres Vince, az Országos Állatorvos Egye sülét elnöke, Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága nevében dr Barabás Imre és a kösponti járás, valamint Sieksaárd város résiéről Spata Mór kir. főállatorvos méltatták az elhunyt kiváló érdemeit. Dr Illy György, aki éveken keresztül volt tanársegéd az állatorvosi főiskolán, az összeomlás ntán Pozsonyból került Ssekszárdra és vármegyénk, az ország legtekintélyesebb állattenyésstő vidéke nagyon sokat kösaönhet aa ő kiváló szaktudásának. Halálát fiai: Illy György siásados, Illy Géza vállalati igazgató, Illy József főhadnagy, Illy Gusztáv tüzér- hadnagy, továbbá leányai: Illy Irma gazdasági tanítónő, Illy Lily férj. dr Eadó Gyuláné és Illy Teréz oki. tanítónő gyászolják. Testnevelői bizottsági tagok kinevezése. Dr Perczel Béla főispán as 1932/34. évek tartamára testnevelési bisottsági tagokul kineveste a követkelőket: Központi járás. Alsőnána; Dr Zimmermann Desső körorvos, Frits Lipót ig. tanító, Kunsit András kisgazda. Alsónyék; IQ. Döme János kg., id. L. Kovács János kg, Asztalos István kg. Báta: Fajth Jenő plébános, Molnár László ref. lelkész, Szántó Mihály kg. Báta- szék: Pongrácz Lajos gyógyszerész, Walter Gyula ig. tanító, Takács Jó- ssef takpt. pénstárnok. Bogyiszló: Gerenday Endre ref. lelkész, Wetzstein Ádám plébános, vitéz Bencse Sándor kg. Decs: Artny Dénes ref. lelkész, Nagy István plébános, Mohi György segédjegyső. Harcz; Renczes István Simon bg., Szebényi János gépészkovács, Dosspod János Dosz- pod kg. Medina: Orosz Ede tanító, Egyes szám ára 12 fillér.
