Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-07-30 / 59. szám
XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 Julius 30. 59. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és térsadalml lap. Szerkesztfeéfl és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszim 85 és 102. Előfizetési dl): Félévre----------6 pengő. | Egész évre_____12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjalanlk mind*, aaardán és aaombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetfi közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A, legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hír* detés egy 60 milliméter saéles haaábon milliméter soronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Az ellenzék politikáin. A parlament szünetel. Aa ország egyik réssé nyári pihenőjét tartja, a másik réssé aa arató munkát végsi. Ilyen időssakban rendszerint politikai szélcsend, vagy ugynevesett uborkaszezon szokott lenni ez országban. Az ellenzéki politika azonban nem nyugszik. A parlamenti szünet, a politikai szélcsend és a nyári nagy mezei munka idejében megszólalt a független kisgazdapárt vezére, Gaál Gaszton. Egy fővárosi hétfői lapban nyilatkozik az aktuális kérdésekről, az osztrák-magyar gazdasági tárgyalásokról, a kormány intézkedéseiről, a jelenről és a jövőről egyaránt. Csak néhány mozzanatot ragadunk ki Gaál Gaszton nyilatkozatából. A sajnálatosan megromlott termés- kilátások folytán a kormány eltiltotta a magyar gabonának külföldre leendő kiszállítását. Tette ezt a kormány azért, hogy feltétlenül biztosítsa az országnak belső ellátását. Gaál Gass- ton azonban ezt kifogásolja azért, mert a tilalomban visszatérést lát a kötött gazdálkodáshoz. Ámde azt már nem mondja meg Gaál Gaszton, hogy ő hasonló helyzetben mit tenne az ország belső kenyérszükségletének biztosítása céljából. Ellenben egy vezérmotivumot lát a kormány rendeletében, még pedig oly irányban, hogy ebben a párturalom görcsös ragaszkodása rejlik a hatalomhoz. Már most kötött gazdálkodás, vagy szabadjára engedett gazdálkodás: erról lehet vitatkozni. De hogy mi köze van akár az egyiknek, akár a másiknak a görcsös párturalomhos, azt véges emberi elmével kitalálni nem lehet. Az osztrák magyar viszonylatban Gaál Gaszton kifogásolja azt, hogy a magyar kormány annakidején, amikor Ausztriával a gazdasági egyezményt megkötötte, helytelenül állapította meg a kereskedelmi szerződés lejárati idejét, vagyis hogy nem látta előre, hogy az osztrák kormány egy adott pillanatban meg fogja szakítani a gazdasági kapcsolatot Magyar- országgal. — Tisztelettel kérdezzük: van-e olyan kormány a világon, amely ilyen spiritiszta, vagy röntgensugaras előrelátással rendelkeznék ? Minden kereskedelmi szerződés olyképpen van megkoncipiálva, hogy a szerződés lezárta előtt egy bizonyos idő, egy év, vagy hat hónap van megszabva a kereskedelmi egyezmény megujitására irányuló tárgyalásokra. Ez történt az Ausztriával való kereskedelmi szerződés esetében is. A magyar delegáció hónapokon át tárgyalt az osztrákokkal a szerződés megújítása iránt s hogy nem tndott megállapodásra jutni, mert nem akarta a magyar érdekeket kiszolgáltatni Ausztriának s hogy végül Ausztria hirtelen és meglepetésszerűen, egymással barátságban élő két ország között egészen szokatlanul egyszerre csak megszakította a tárgyalások fonalát, ezért a magyar kormányt semmikép nem lehet felelőssé tenni és magyar politikus a magyar kormánynak ezért a legkevésbé sem tehet szemrehányást. De bírálja Gaál Gaszton a kormánynak azt a rendeletét is, amely- lyel a gazdaközönség adósságainak fizetésére moratóriumot adott és. újólag hangoztatja, hogy a gazdasági válságon csak egy általános moratóriummal lehetne segíteni. — Gaál Gasztonnak ezzel a felfogásával kár volna bővebben foglalkozni. Hiszen láthattuk, hogy a gazdákra vonatkozó moratórium is mennyi nehézséget okozott és hányféle gasdasági érdeket érintett. Bgy általános és minden adósra kiterjedő moratórium pedig teljeB bénultságra kárhoztatná aa egész magyar gazdasági életet. Megállana és aléltságba jutna eszel a magyar gazdasági élet vérkeringélé. A gazdasági válság világszerte dal, de eddig egyetlen egy válságos or* siág sem lépett az általános moratórium terére. Hogy azatán Gaál Gasiton a mai nehés gaidasági helyzetből azt a következtetést vonja le, hogy itt már csak kettő következ- hetik: vagy államcsőd, vagy iifláoiő, erre vonatkozólag kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy ez olyképpen hangzik, mint — bocsánat a drasztikus kifejezésért — csizmadia, vagy kéjgáz. Sem államcsőd, sem inflició nem lesz Magyarországon. Ellenben az általános mórató- rium valóban az állam CBŐdjét jelentené. Á kormány minden intézkedése programmszertlen arra irányai, hogy a pengővaluta értékállását megóvja és minden ténykedése és fáradozása azt az országos célt szolgálja, hogy a nemzet gazdasági erejét átmentse a jobb jövő számára. Dr Őrffy Imre harmincezer pengő államsegélyt eszközölt ki Szekszárdnak. A pár héttel ezelőtt Szekszárdon dühöngött és szélviharral párosult felhőszakadás olyan óriási károkat okozott Szekszárd városának, hogy vitéz Vendel István polgármester a viharkárok helyreállítása céljából kénytelen volt a város részére államsegélyt kérni, mert a felmerült munkáknak a vároB pénztára terhére leendő elvégzése kztasztrófális pénzügyi helyzetet teremtett volna. A kérést dr örffy Imre kincstári főtanácsos, országgyűlési képviselő üdülését félbeszakítva és Budapestre felutazva személyesen támogatta a kormánynál és az ő hathatós kösben- járásának köszönhető, hogy a minisztérium a viharkárok helyreállítására még aznap harmincezer pengőt utalt ki Szekszárd város részére. Dr Illy György meghalt. Nemcsak Tolna vármegyét, hanem az egész ország állategészségügyét is nagy veszteség érte dr Illy György m. kir. állategészségügyi főtanácsos, Tolna vármegye törvényhatósági fő- állatorvosának korai halálával. Dr IUyt, aki maga volt a megtestesült szorgalom és kötelességtu- dás, a megfeszített munka pár hónappal ezelőtt beteggé tette, úgyhogy Budapesten egy szanatóriumban kellett magát gyógykezeltetnie. A fővárosból nemrégiben javnltan tért | haza és innen a Balaton mellé, Keszthelyre utazott üdülni a rokonaihoz. Állapota azonban ott hirtelen válságosra fordult és beteg szive 26-án megszűnt dobogni. Halálát táviratilag tudatták az al- ispáni hivatallal és a vármegye, valamint a kaszinó szákházára és a városházára kitűzött gyászlobogó révén gyorsan elterjedt a halálhír az egész városban. A megboldogultat szülőhelyén, Keszthelyen csütörtökön helyezték örök nyugalomra. Dr Hagy. | mássy Zoltán vármegyei főjegyző, a | szabadságon távollevő alispán törvényes helyettese nagyfokú hivatalos elfoglaltsága miatt a temetésre nem mehetett el, azonban megbízta dr Barabás Imre bonyhádi m. kir. főállatorvost, hogy a végtisztességtéte- len megjelenjék, z Tolna vármegye törvényhatósága nevében a ravatalra koszornt helyezzen. Keszthely egész társadalmának impozáns részvételével a azt. Miklós temető kápolnájából folyt le a temetés, melyen a földmivelésügyi minisztérium részéről dr Krompecher Szilárd min. tanácsos, kér. felügyelő, az állatorvosi kar nevében 'Szekeres Vince, az Országos Állatorvos Egye sülét elnöke, Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága nevében dr Barabás Imre és a kösponti járás, valamint Szekszárd város részéről Spatz Mór kir. főállatorvos méltatták aa elhunyt kiváló érdomeit. Dr Illy György, aki éveken keresztül volt tanársegéd az állatorvosi főiskolán, az összeomlás után Pozsonyból került Ssekszárdra él vármegyénk, az ország legtekintélyesebb állattenyésztő vidéke nagyon sokat kössönhet az ő kiváló szaktudásának. Halálát fiai: Illy György százados, Illy Gésa vállalati igazgató, Illy József főhadnagy, Illy Gusztáv tüzér- hadnagy, továbbá leányai: Illy Irma gasdasági tanítónő, Illy Lily férj. dr Radó Gyuláné és Illy Teréz oki. tanítónő gyászolják. Testnevelői bizottsági tatok kinevezése. Dr Peresei Béla főispán az 1932/34. évek tartamára testnevelési bizottsági tagokul kinevelte a következőket: Központi járás. Alsónána; Dr Zimmermann Dezső körorvos,Fritz Lipót ig. tanító, Kunsst András kisgazda. Alsónyék; IQ. Döme János kg., id. L. Kovács János kg , Asztalos István kg. Bála: Fajth Jenő plébános, Molnár László ref. lelkész, Szántó Mihály kg. Báta- szék: Pongrácz Lajos gyógyszerész, Walter Gyula ig. tanító, Takács József takpt. pénztárnok. Bogyiszló: Gerenday Endre ref. lelkész, Wetzstein Ádám plébános, vitéz Bencze Sándor kg. Decs: Areny Dénes ref. lelkész, Nagy István plébános, Mohi György segédjegy zó. Harcz; Renczes István Simon kg., Szebényi János gépészkovács, Dosspod János Dosz- pod kg. Medina: Orosz Ede tanító, Egyes szám ára 12 fillér»
