Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-07-23 / 57. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1932 julius 23 E. Dél ki kell emelnie fölénye* nyugodt biztonsággal operáló Draskóczyt, a fejelésével a többiek fölé emelkedő Vissondit, Varga I., aki átgondolt okos passsaival lelke volt a csatársornak, végül Varga II., aki Dras- kéeiy egyenrangú partnerének mu- tatkosott. A Legényegylet főerőssége Bagó volt. Bistos kösbelépésével nem egy vessélyes helysetet tisstásott. Trsutmann a jobb össsekötő frontján megtett minden tőle telhetőt, de megfelelő partnerek hiányában kitUnő lövéseit nem kisérte sserencse. Kern half játéka emelkedett még a többiek fölé, de a kapuralövésnél tőle is elpártolt a sserencse, vagy a tudás biánysott. A bitó erélyesen tartotta kesében mind a két csapatot és meg- előste as izgalmas játék esetleges elfajulását. Góllövők: Varga I. 2, Pestby II. 2, Kis 1, Draskócsy 1. Kiadó a »Tolnamegyei Újság« Hírlapkiadó Rt. Nyilttér. E rovat alatt közlőitekért a uerkesitősét nem vállal felelősséget. A tamási kir. járásbíróságtól. B. 3523-1929/8. A Magyar Szent Korona Nevében! A tamási kir. járásbíróság, mint büntető- bíróság rágalmazás vétsége miatt Turbók Pál ellen Indított bűnügyben a főmagánvádló vádja felelt. Dr Baróthy Perenc kir. járásbiró és Kiss )ános jegyzőkönyvvezető részvételével dr Hamar Oyuls kir. Ügyészségi megbízott, dr Frühvirth Jenő magánvádló képviselője, a szabadlábon levő vádlott és dr Kabos Mór tamási Ügyvéd védő jelenlétében, Tamásiban 1931. évi juniua hó 9. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után, meghozta a következő 11 6 I e t e t: Turbók Pál vádlott 54 éves, r. kath. vai- lásu, tamási születésű és lakos, magyar állampolgár, ir, olvas, földműves, katona volt, vagyonos, bflnös a Bv. 1. §-ába Ütköző és a 3. § 1. bek. szerint minősülő rágalmazás vétségben, amelyet úgy követett el, hogy Mayer József főmagánvádlóról Tamásiban 1929. évi julius hó 14. napján a hitközségi képviselői testület előtt olyan állítást tett többek között, hogy Mayer József főmagán- vádló nem méltó az igazgatói állásra, mert a kommun alatt hazanatlan és vallásellenes magaviseletét tanusitott és ugyanezen kijelentéseket Írásban foglalva f. évi julius hó 24*én a főmagánvádló egyházmegyei hatóságához is felterjesztette és ezzel oly tényt állított, amely valóság esetében az illető ellen bűnvádi eljárás megindításának az oka lehet» vagy pedig őt közmegvetésnek tenné ki. Turbók Pál vádlódat a Bv. 3. § 1. bek. alapján a II. Bn, 2., 4, és 5. §-ának alkalmazásával 100 P, azaz egyszáz pengő pénzbüntetésre ítéli; a pénzbüntetést behajthatatlansága esetére a II. Bn. 8., 9. és 10. §-ai alapján 10 (tiz) napi fogházra kell átváltoztatni. A pénzbüntetést az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt kell végrehajtás terhével a tamási királyi járásbíróság vezetőjénél az 1892: XXVII. te. 3. §-ában meghatározott célra megfizetni. A vádlott a Bp. 479. és 480. §-a értelmében köteles az ezután felmerülő bűnügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni; de a költséget a kir. járásbíróság az 1890. évi XLIII. te. 4. §-a alapján egyelőre behajthatatlannak nyilvánitja. Köteles a vádlott a Bp, 479. és 480. §-a értelmében Mayer József főmagánvádlónak 37 P 60 fillért eljárási költség fejében az ítélet jogerőre emelkedésétől számítolt 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. Az ügyvédek dija fejében a Bp. 485. §-a dr Frühvirth Jenő és dr Tarján József tamási ügyvédek részére Mayer Józseffel szemben 49 P 60 fillért állapit meg. A kir. járásbíróság kötelezi vádlottat az 1914. évi XLI. te. 28. §-a alapján, hogy az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt az ítéletet az indokaival együtt a «Tolnamegyei Újságában közzétegye sajál költségére és ha ezt nem tenné meg, úgy feljogosítja főmagánvádlót arra, hogy azt a vádlott költségére további 30 nap alatt közzétegye, mely esetben a vádlottat az ezzel felAn.ad, ......b~<» I VILÁG FIUtSZHMZ 1 ííífffiiííB! filmek I 1 MŰSORA * | “P délután 4, fél 7 é* « érakor Julius Charlotte Susa, Georg Alexander, Hana Moser, Paul Morgan főszereplőkkel Z3-Z4 hAzassAoi r. t. Szombat Vasárnap Nagy zenés operett 10 felvonásban. merült költség megfizetésében el fogja marasztalni. Indokolás; Mayer József főmagánvádló vádat emelt Turbók Pál vádlott ellen, mert a vádlott őt ismételten azzal vádolta, hogy a kommun alatt oly viselkedést tanusitott, amely őt méltatlanná teszi arra, hogy az igazgatói állásában megmaradhasson és ebbeli vádját úgy a hitközségi képviselőtestület, mint a felettes egyházi hatósága előtt ismételve megtelte. Vádlott tagadta bűnösségét és előadta, hogy ő nem vádolta meg a főmagánvádlót, hanem csak 1929. évi julius bó 14-én a r. kát. iskolaszék és hitközség együttes közgyűlésén azt az indítványát teijesztette elő, nogy a főmagánvádló azok után, hogy őt a szekszárdi kir. törvényszék 1927. évben egy Horváth nevű tanonc megveréséért 20 pengő pénzbüntetésre és továbbá, mert őt 1928. évben abból kifolyólag, hogy ő mint egyháztanácsi tag a hibákat nem szokta eltűrni, szemét és rohadéknak nevezte és ezért jogerősen szintén 20 pengő pénzbüntetésre lett elítélve és azok után, hogy a kommun alatt miképpen viselkedett, méltó-e arra, hogy az igazgatói teendőket ellássa, mert ha a fentiek után őt még arra méltónak tartják, akkor a tanteslűleti és iskolaszéki gyűlések állaudó gyűlöletnek a színhelyei lesznek. Ezen indítványára a gyűlés határozatot is hozott, amely szerint főmagánvádlót nem tartja méltónak az igazgatói tisztség betöltésére és az erre vonatkozó határozati javaslatot a főmagánvádló egyházkerületi tanfelűgyelőségébez is elküldték, Kérte annak bizonyítását, hogy állításai a valóságnak megfelelnek. A bíróság tekintettel arra, hogy a főmagánvádló csak azt tette a vád tárgyává, hogy a vádlott róla azt állította, hogy a kommun alatti magatartása miatt nem méltó az igazgatói állás betöltésére, a bizonyítást csak arra vonatkozóan rendelte el, hogy a főmagánvádlónak a magatartása milyen volt a kommun alatt. A bíróság a vádlott által megnevezett tanukat, amennyiben azok kihallgatásától el nem állott, a tárgyaláson kihallgatta, azonban vádlottnak nem sikerűit a valódiság bizonyítása, mert a kihallgatott tanuk közül csak Torma József és neje (akiknek a vallomását elfogultnak tartja, mert Torma József 1928 májusában tiltakozott a főmagánvádló igazgatói kinevezése ellen) vallották azt, hogy Mayer József főmagánvádló 1919. évi május hó 1-én a vásártérre vezette a fúvós zene* kart és hogy az úgynevezett Szovjet Kati elé széket tett és feisegitette őt a székre, hogy onnan az asztalra léphessen és megkezdhesse a beszédét, azonban ez a két tanú is vallotta, hogy a kivonulás dobszó utján el lett rendelve és maga az a tény, hogy valaki széket tett elé a szónoklatot tartó Szovjet Katinak és arra őt felsegítette, nem bizonyítja azt, hogy az illető kommunista. Székely Pál lanu azt vallotta, hogy a főmagánvádló őt egy Petőfi versre tanitotta be. In. Győri József, Tolnai Ferenc és Kaszás Ferenc, valamint Jankó József, Szűcs István, Zámbó István, Zámbó György és Molnár János tanuk ugyan vallották, hogy a zenekart és a polgárista tanulókat főmagánvádló a proletár dalokra betanította, azonban a tanuk vallomása alapján az is kétségtelenül megállapítható, hogy a főmagánvádló, aki egyúttal kántortanitó is, kényszerűségből tette azt és hogy a lelke mélyén gyűlölte a kommunizmust, amit bizonyít az is, hogy a tanuk közűi azok, akik a fúvós zenekarnak a tagjai voltak, egyöntetűen azt vallották, hogy a főmagánvádló hazafias és vallásos magatartást tanusitott és épp úgy viselkedett a kommunizmus előtt, mint akkor és utána. Cserti József tanú azt vallotta, hogy valótlan az, hogy az elhalt Mozolányi az általa lefolytatni akart fegyelmi vizsgálat során azt a kijelentést tette, hogy «Turbók, kérve-kérem, vonja vissza vádjait, mert azok mind igazak, de az az én szégyenem is>, mert ha ez a kijelentés megtörtént volna, úgy ő a vizsgálatot szigorúan lefolytatta volna és a vizsgálat épp azért lett mellőzve, mert az elhalt esperes-plébános felvilágosította őt arról, hogy Mayer József ellen a kommun után az eljárás megindult, azonban ártatlannak találtatott és ezért kérte Turbókot, hogy az ügyet, illetve a feljelentést vonja vissza ; és ezután vonta vissza a feljelentését Turbók s lett erről jegyzőkönyv felvéve. Főmagánvádló által 1921. évi szeptember hó 6-i kelettel 390—1921. szám alatt Mozolányi István esperes-plébános által kiállított bizonyítvány tartalma alapján a bíróság megállapítja azt, hogy a főmagánvádló a kommun alatt hazafiasán és vallásosan visel- kedett. . A fentiek alapján a bíróság úgy találta, hogy a vádlottnak nem sikerűit a valódiságot bizonyítania és igy a vád tárgyává tett cselekménye a Bv. 1. §-ába ütköző és a 3. § 1. bek. szerint minősülő rágalmazás vétségének az alkotó elemeit egyesíti magában és azért a vádlottat beszámithatóságot kizáró és büntethetőséget ok hiányában a vád emelésére jogosult főmagánvádló indítványára az ítélet rendelkező részében irt törvény- szakasz szerint bűnösnek kimondani és meg* büntetni kellett. A bíróság a büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként mérlegelte a vádlott beismerését és büntetlen előéletét, családos állapotát és katonai szolgálatát, azonban súlyosító kövűlményként vette figyelembe azt, hogy a vádlott cselekményét afölötti bosszúból követte el, hogy Mayer József őt megsértette és bár a vádlott a bíróság által elégtételt kapott, mégis az ítélet jogerőre emelkedése után rövidesen tette meg az indítványát az iskolaszéki és hitközségi testület közgyűlésén, ami bizonyítja azt, hogy nem közérdekből tette és súlyosító körülményként vette azt, hogy állításai valóság esetén alkalmasak lettek volna arra, hogy a főmagánvádló ellen fegyelmi eljárás indíttassák és állását veszítse s továbbá az, hogy a vádlott jobb tudomása ellenére jött elő azzal az alaptalan váddal, hogy a vádlott a kommun alatt hazafiatlanul és vallásellenesen viselkedett, mert mint tamási lakosnak feltétlenül tudnia kellett azt, hogy a főmagánvádló hazafiasán és vallásosan viselkedett a kommun alatt. Bizonyítja ezt az, hogy eljáró bíró 7 évnél hosszabb ideje tamási lakos és a társadalmi érintkezésben soha senkitől, még a kommun alatt bántalmazást szenvedett egyénektől sem hallotta, hogy a főmagánvádló magatartása botránykeltő volt a kommun alatt, jóllehet az ilyen viselkedések kiszivárognak és köztudomásúak. A büntetés mértékénél a vádlott vagyoni viszonyait is figyelembe vette. Az ítélet egyéb intézkedése az ott hivatkozott törvényszakaszokon alapul. Kmft. Dr Baróthy s. k. 522 kir. járásbiró. A szekszárdi királyi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságtól. 435—1931. tkv. sz. Árverési hlrdelménv-hlvonof. Bank és Kereskedelmi rt. bajai bej. cég végrehajtatónak, Szekeres István nős Korsós Judittal és Korsós Jánosné Borjáti Judit végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. évi LX. te, 144., 146. és 147. §-ai értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 1200 pengő tőkekövetelés, ennek 1930, évi október hó 8. napjától járó 8°|o kamata, 11 P 06 fillér óvás díj, Va °/o váltódij 96 P 20 f eddig megállapított per- és végrehajtási és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 38 pengő költség, valamint a csatlakozódnak kimondott Szekszárdi Népbank Szövetkezet 300 P tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a szekszárdi kir. járásbíróság területén levő, Decs községben fekvő és a decsi 658. számú betétben A f 1. sorszám 508. hrsz. 298 0-öl területű házra a bel- telekben 2150 P ; u. o. 3129- hrsz. 631 Q-öl területű szántóra a Csergáló dűlőben 315 P 50 fillér; u. o. 5811. hrsz. 146 Q-öl területű szőlőre az Alsóhegyen 274 P; u. o. 5812. hrsz. 126 Qöl területű pince és térre az Alsóhegyen 250 P; u. o. 5825. hrsz. 510 C3-öl területű szőlőre az Alsóhegyen 733 P; u. o. 5848. hrsz. 132 O-öl területű szőlőre az Alsóhegyen 190 P; a decsi 1535. számú betétben felvett A I. 1—2. sorsz. 6250. és 6261. hrsz. 328 és 294 O-öl területű szőlőkre az Aranydomb dűlőben 894 P; u. o. A f 1. sorsz. 2962. hrsz. 776 Ö-ől területű, szántóra a Csergáló dűlőben 388 pengő; a decsi 1690. számú betétben felvett A t 1. sorsz. 5855. hrsz. 66 O-öl területű szőlőre az Alsóhegyen 95 pengő kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Decs községházánál megtartására 1 9 3 2. évi augusztus hó 29. napjának délelőtt 10 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. évi LX. te 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg:* Molnár-féle nyomdai müintéiet éa siab. iróalzatgyár rt. nyomása, Sieksiárd. Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár léténél, illetve kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem leheL (1908. évi XLI. te. 26. §.) t!- Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10°/c-át készpénzben, vagy az 1881 :LX. te. 42.^ §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881 :LX. te. 147., 150., 170. §§.- 1908 : LX. te. 21. §). Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908: XLI. 25. §). Szekszárd, 1932. évi január 23. 518 Dr Péter s. k., kir. járásbiró. Szekszárd megyei város 9293/1932. polgármesterétől. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a város határában gyakorolható birk&legoltotósl jog a városháza, emelet 10. sz. alatti hivatalos helyiségben 1. évi jtllÍU8 hó 25 én, hétfőn délelőtt 10 órakor tartandó nyilvános árverésen bérbe adatik. Szekszárd, 1932 jnlins 22. Dr Cs. Papp Jenő 520 polgármester helyettes, közig, tanácsnok. Púlyűzatl hirdetmény. A Kölesdi Hitelszövetkezetnél üresedésbe jött könyvelői állásra ezennel pályázatot hirdetünk. — Pályázni szándékozók kérvényüket erkölcsi bizonyítvánnyal és eddigi működést igazoló bizonyítvánnyal felszerelve a Hitelszövetkezet igazgatóságához cimezve adják be. Bemutatkozás kívánatos, de nem köteleié. Javadalmazás: havi 64 pengő készpénzfizetés, esetleg 2 szoba és konyhából álló természetbeni l&káB. Óvadék vagy más biztosíték kívántatik. Pályázat határideje: 1932 auguSZ* tus hó 8. Kölesd, 1932 jnlins 21. 532 Az Igazgatóság. 173/1932. vht. szám. Árverési hirdetmény. Dr Franki Imre győri ügyvéd által képviselt Hermann Testvérek cég javára 1418 pengőre becsült üa- Jeti állvány, mérleg, Bonyhádon, a József-utcában 1932. évi Julius hó 27-én délelőtt 11 órakor elárvereztetek. Bonyhád, 1932 jnlins 7. Címer Ákos 519 kir. bír. végrehajtó. Szakadát község elöljáróságától. 605—1932. Árverési hirdetmény. Szakadát község elöljárósága közhírré teszi, hogy a község tulajdonát képező korcsma és mészárszék 1932. évi augusztus hó 21-én délután 3 Órakor Szakadát községházánál 1933. évi január 1-től 1935. évi december 31-ig terjedő 3 évre bérbe lesi adva. Kikiáltási ár 200 pengő, mely öss- szeg az árverés megkezdése előtt bánatpénzül leteendő. Az árverési feltételek a községi jegyzői irodában a hivatalos órák alatt betekinthetők. Szakadát, 1932 jnlins 17. Makó András Krdmer János h. jegyző. 521 bíró.
