Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-07-23 / 57. szám

XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 Julius 23. 57. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. larfcesztiség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Teleíonszám 85 és 102. Előfizetési dij: félévre -----------6 pengő. | Egész évre ____ _ 12 pengő. FS szorkeaztO: SCHNEIDER JÁNOS. Fel el 6« aierkoiztA: BLÁZS1K FERENC A lap megj.l.olk mlnd.a ■••rdáa A. nombitoo. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A fobonmeiy-rendszer, n ifsztfortnimi odfivúltsűs és a malmok Mimi odúiénak szabályai. A Budapesti Közlöny csütörtöki Biáma közölte az idei bolettarendelet végrehajtásáról szóló utasításokat, amelynek legfontosabb intézkedései a következők: A gabona tulajdonjogát csak ga- bonajegy kíséretében szabad át ruházni. Gabona alatt a búzát, kétszerest és a rozsot kell érteni, de gabona- jegykötelezettség alá esik a 10 szá­zaléknál több búzát, kétszerest, vagy rozsot tartalmazó ocsu, konkoly, vagy rostaalja is. Gabonajegy kísérete nél­kül ruházhatják át a gabonát: a meiógazdák egymás között gazda­sági, vagy háztartási célokra; a me­zőgazdasági alkalmazottak és munká­sok járandóságát (konvenció), avagy a lelkésznek, tanítónak, községi al­kalmazottnak a járandóságát. A föld haszonbérlője a' haszonbért, valamint a vámőrlésre jogosult a malomnak a vámőrlés diját szintén gabonajegy- mentesen ruházhatja át. A gabonajegyet az köteles meg­vásárolni, aki a gabona tulajdon jogát a termelőktől megszerzi. Termelőnek tekintendő: a mező­gazda, a mezőgazdasági munkás, ai az egyházi, vagy községi javadal- mas, aki a javadalmát gabonában kapja, a földhaszonbérbeadó a gabo­nában kapott haszonbérre nézve, vé­gül a vámőrlést végző malom a vám­keresményre nézve. Aki a gabonát a termelőtől meg­szerzi, a gabonajegy szelvényét a termelőnek köteles átadni. A gabonajegy ára a gabona min­den métermázsája után 10 pengő, ebből a szelvény ára 4 pengő, a gabonalevél ára 6 pengő. A termelő a szelvény 4 pengő érté­kéből a községi elöljáróságnál 2 pen­gőt adófizetésre használhat, 2 pengőt pedig pénzre beválthat. Ha pedig erre az évre adótartozása nincs, az elöljáróság a teljes 4 pengőt pénz­ben téríti meg. A búza és kétszeres kereskedelmi célokra való felórlése 2 pengő 50 fil­lér lisztforgalmi adóváltság alá esik. A váltságot bevallási iv benyújtása mellett havonként kell befizetni. A vámőrlés mentes a váltság alól. A gabonavámkedvezmény kereskedelmi félőrlésekor a malom kilogrammon­ként 6 fillér gabonalevél ellenértéket is köteles fizetni. A vámörlő malom tájékoztatót tartozik kifüggeszteni arról, hogy a vámőröltető gabonájáért milyen és mennyi őrleményt szolgáltat ki. A vámőrlés szedhető legmagasabb diját a rendelet a búzánál 12 száza­lék és 2 százalék portásban, kétsze­resnél 13 százalék és 2 százalék por* lásban, rozsnál 15 százalék és 2 szá­zalék portásban, a darálásnál 8 szá­zalék és 1 százalék portásban álla­pítja meg. A malomban történt őrlés után a természetben, vagy pénzben kapott munkadij után 3 százalék általános forgalmi adót is kell fizetni. Őrlemények eladásával csak a malmok, sőtöiparosok és Ipar- Igazolvány alapján Jogosult liszt- kereskedők foglalkozhatnak. Kereskedelmi őrlésből származó őrle­Julius 1-én volt százados évfordu­lója, hogy a száshársu Gömörben, Rozsnyó városában napvilágot látott Rosty Kálmán jéznstársasági tanár és jeles költő. Történelmi családból származott: a Barkóéi Rosty család gömöri nemzetségéből, anyai ágon a Nagytornyai Marikovszky családból. A gömöri bércek saülötte a Nagy Magyar Alföldön töltötte el életének javarészét. Kalocsán működött négy évtizedig mint kiváló gimnáziumi tanár és jeles egyházi Bzónok. Itt is halt meg az ősi érseki székvárosban 1905 február 15-én. Rosty Kálmán szerette a szépséges dunántúli dombvidéket és ezt költé­szete is visszatükrözteti. Szekszárdi vonatkozások is szép számmal akad­nak költészetében. F. Rosty több ízben is megfordult Szeksiárdon. Költészetére terméke­ny itőleg hatott 1887. évi látogatása. Szekszárdi élményeit maga mondja el egyik müvében (Magyarország kegyhelyei hazánkban): „Piros pün­kösd másodünnepén a szeksiárdi kies Sötétvölgybe rándultunk ki. A bony­hádi árnyas utón haladva, a velünk találkozó máriagyüdi bucsusok sere­geinek sengedezései közt kanyarod­tunk a balfelől ágazó szőlődombok í mélyedéseibe s kevés vártatva sürü I erdők árnyai takartak el. A Sötét­ményeket csak szállítójegy, vámőrlés­ből származókat pedig csak szállító- bárca kíséretében siabad szállítani. Gabonának feldolgozott, vagy feldol­gozatlan állapotban való behozatala alkalmával is meg kell venni a ga­bonajegyet, illetve meg kell fisetni aa értékét. A gabonajegyek eladásából és a lisztforgalmi adóváltságból befolyó bevételek a „mezőgazdaság megsegí­tésére szolgáló alap" ba folynak be. Ez az alap téríti meg azoknak a földbirtokosoknak a földadó­ját, akiknek az egy közeég terü­letén lévő összes földbirtokuk kataszteri tiszta Jövedelme a 116 pengőt meg nem haladja, vala­mint a szőlőbirtokosok földadóját. A haszonbérleti jogviszony esetén a gabonajegy Bielvény értékét a bérlő és bőrbeadó közt fele-felerésiben kell megosztani. Ugyanígy kell megosz­tani a földadó megtérítésével adott kedvezményt is. A rendelet julius hó 21-én lépett életbe. völgy torkolatjában leszállva kocsink­ról, gyalogszerrel hatoltunk fölfelé az iratos völgyi rétek tarkáló virág- szőnyegein, kísérve vidám madár- dalok s itt- ott felszökő őzikék félénk csapataitól. Végre elértük az erdővel szegélyezett hegygerincet, s íme mész- sze tévedeső szemeink alatt feltárult, mint napsugártól beragyogott tündéri mosolygás, a bájos vidék, amelyről Szekszárd koszorús költője, Garay János oly szépen songé: Áll gyönyörű síkság dúsan koszorúzva vetéssel És koszorúzva vidám fűvel Szekszárdnak [alatta; Ottan az ős hegylánc mint fáradt saskeselyű ül, S délre határt őriz; keleten kanyar árkú meder­ben, Sárosán és feketén hömpölyög el fürge halak­(kai S holtuk után piruló rákokkal gazdagon a Sár. Ezalatt a hegy fensikján tovább b tovább haladva, a Szarvasszurdok mellett lefelé kanyarodtunk s hirte­len a legédesb meglepetésben része­sültünk. Lábaink alatt a mélyben, a szőlődomboktól képzett szöglet hátján BÜrü facsoport közül karcsú torony csúcsa piroslik felénk. Előttünk fek­szik mint zöld smaragd gyűrűbe fog­lalt drágagyöngy: a máriai remete­kápolna, Szekszárdnak kedves kegy­helye. Közeledünk b üde forráshoz érünk, amely fölött az ülőpadokkal | ellátott árnyas ligetben a osinos templomka magaslik". A Remeteforrás s a bcsujáróhely megihlette a költőt. „A remete Szüa Mária" (Szekszárd szőlőhegyei költ) cimtt költeménye itt zaületett meg a a költő ekként kelteate: Szekszárd, 1887 junius 8. Ihletett ajkkal zengi a költő: ósi Szekszárd völgy es árnyán Hol a szellők puha szárnyán Reng a nyárfa, fűz, Hol bor-ág föd bércet, ormot: Ott fehérük karcsú tornyod, Szép remete Szűz. Zöld smaragdos domb-gyűrűben, Lonrisos ágas mély sűrűben, Áll kicsiny lakod; Lábaidnál a mezőnek Tarka szfnfi lányi nőnek Hintve jó szagot. Dombod alján tiszta kútnak Gyöngyei csörögve futnak Öntve gyógyvizet... Égi kútfőnk I mind megenyhül Testi bájtul, lelki szennytol, Ki feléd siet. A szekszárdi bort is belefűzi a költő: Áldva tőled, e vidéknek Dús gerezd: lángban égnek, Gyújtva víg erőt! Égi bor a hit szerelme, Lángot ettől szív az elme Harcra szentelőt I P. Rosty maga a helyzetképek közé sorozta e költeményt. A magyar­országi Mária-kegyhelyekről egész költeményBorozatot tervezett és ennek egyik darabja az ismertetett költe­mény. Rosty Kálmán, a vallásköltő, első­sorban mint Szül Máriának rajongó lantosa, Boldogasszony trubadúrja ismeretes. Elnevezhetjük a szekszárdi remete Szűz Mária trubadúrjának is. Az ősi Szekszárdnak, I. Béla ki­rály temetkeiő helyének, történeti emlékei megragadták a költőt. El­mereng a szekszárdi hegyek ormán: „Az ős századok emlékszárnyain visz- szalebegve feltűnt előttem a lovagias I. Bélától alapított tisztes monostor, melybe hős tetemeit nyugalomra bo­csátó s melynek sient falai közt a kalocsai sselid püspök Dezső, aman­nak erényes fiát, I. Géza királyt, a békehirdető karácsom misén kibékité pártos rokonával Salamonnal ." Ez a történelmi esemény is megihlette a költőt. „Dezső, a béke angyala" (Karácsony 1076 Kr. u.) cimü elbe­szélő költeményében dolgozza fel a legendás történetet. A költemény három első versszaka: Szól az ének Szekszárd ormán Ezrek ajkán egybeforrván, Szép karácsony éjjelén a népek Az apátság templomába lépnek: »Üdvözö't légy, Máriai Szülted Istent, glória I« Glóriát zeng ember, angyal: Béke! Félre honfi harccal 1 Fönt az égen csillagoknak árja Békefényét a magyarra tárja, Rezg a szende holdvilág : Csöndet intő mennyvirág. Bent az oltár zsámolyánál Géza, Magnus jó király áll, Térdre omlik atyja, Béla sírján P. Rosty Kálmán S. J. Szekszárd költője. Szekszárdi vonatkozások költészetében. — A re­mete Szűz Mária trubadúrja. I Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom