Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-07-20 / 56. szám
XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 Julius 20. 56. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl|: Félévre----------6 pengd. | Egész évre _____ 12 pengd. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. Felelős szerkesztő: BLAZSIK FERENC A lap rn.cial.nlk mlnd.n ss.rdáo 4. szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illetd közlemények a szerkesztdséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milliméteraoronkéat 10 fillér. Állást keresdknek 50 százalék engedmény. — A hir- rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi nir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerfll. Szerződés nélkül. Minthogy aa osztrák kormány nem járóit hozzá az eddigi szerződéses állapotnak provizériomos meghosszabbításához, Magyarország és Ausztria között a kölcsönös kereskedelmi forgalom tekintetében szerző désenkivttli állapot állott be. Ez ugyan még nem jelenti a vámhábornt, de az osztrák kormány nyomban olyan intézkedéseket léptetett életbe a magyar exportcikkek ellen irányuló behozatali tilalmakkal, amelyek veszedelmesen közel járnak a vámháboruság harci eszközeihez. Most már, ha be is en gedik a magyrr búzát, lisztet, állatot, báron fit, tojást, gyümölcsöt, főzeléket, disznózsírt és más egyéb termékeket Ausztriába, ezek után a teljes autonom vámot kellene megfizetni, mert az osztrák kormány a legtöbb kedvezményt nem hajlandó az átmeneti időben Magyarországra is alkalmazni. Kétségtelen, hogy ezáltal a többi agrárexportállamokkal szemben kedvezőtlenebb helyzetbe kerültünk az osztrák kiviteli viszonylatokban. Ha röviden visszapillantunk a történtekre, egész tárgyilagosan meg lehet állapítani, hogy a kereskedelmi kapcsolatok e megszakadásában nem Magyarország a hibás. Az osztrák kormány a szerződéses tárgyalások folyamán valósággal lehetetlen követelésekkel lépett fel velünk szemben. Először is azt követelte, hogy Magyar- ország ugyanannyi értékű árut hozzon be Ausztriából, mint amennyit Au ztriába kivisz. Ez már önmagában lehetetlenség, mert Ausztria agrár- behozatala általában jóval nagyobb, mint Magyarország ipari behozatala és mert kivitelünk Ausztriába a múlt ban is mindig jóval meghaladta az onnan való behozatalunkat és meghaladja jelenleg is. De azonkívül azt is követelte az OBzirák hormány, hogy Magyarország nccBak bizonyos számszerű kontingenst engedélyezzen az osztrák behozatal egyes cikkeire, hanem egyúttal, hogy a magyar állam garantálja ezeknek a kontingenseknek teljes átvételét, ami már önmagában abszurdum, mert hiszen nem az állam importál, hanem az ország gazdasági élete. Megbatározott mennyiség átvételét csak akkor garantálhatná a magyar kormány, ha nálunk általános behozatali monopólium volna, amiről pedig a jövőben sem lehelj szó. E lehetetlen követeléseket a magyar kormány nem fogadhatta el és ezért az osztrákok megszakították a tárgyalást és behozatali tilalmat léptettek életbe a magyar agrárexport ellen. Nyilvánvaló, hogy az osztrák kormányt e barátságtalan magatartásá ban belpolitikai szempontok is befolyásolták, minthogy a jelenlegi kor mány főképpen azokra a pártokra támaszkodik, amelyek Ausztria mező gazdasági termelését a fogyasztás érdekeire való tekintet nélkül mesterségesen fejleszteni óhajtják és az élelmezés terén is autarkiára törekszenek. Azonban az osztrákoknak e fegy- vercsörtetését nem kell valami nagyon tragikusan venni. Először, mert a természeti adottságok folytán ők reá vannak utalva a szomszédos Magyar- ország agrártermékeire, amelyek a legolcsóbb szállítási díj mellett juthatnak el Ausztriába. Másodszor pedig Ausztriának is van veszíteni valója a kereskedelmi kapcsolatok megszakítása esetén, mert hiszen ugyancsak a földrajzi közelség révén mégis csak Magyarország a legjobb ipari fogyasztója Ausztriának. Az osztrák kormány is tudja, hogy MagyarorBság már eddig létesített kapcsolatainál fogva agrártermelésének piacot talál egyéb országokban is, főleg Francia- országban, Olaszországban, sőt Angliában, — tehát olyan államokban, amelyek iparcikkeiket szívesen szál litják Magyarországnak és ezzel feleslegessé tennék részünkre az osztrák behozatalt. _ W Ausztria tehát jól meg fogja gondolni azt, hogy saakitást idézzen elő Magyarországgal. Erre vall az, hogy a szerződéses tárgyalások fonala éppenséggel nem szakadt meg, hanem már újból megindultak közöltünk a kereskedői empolitik ai tárgyal ások, amelyek a józanságnak és a kö'osö nős érdekek méltánylásának felnikor eke désévei remélhetőleg mindkét felet kielégítő megegyezésre fogják végül is vezetni. Ezúttal is áll as, hogy a levest nem eszik meg oly forrón, mint ahogy főzik. A termésrendelet végrehajtása. Rövidesen megjelenik a végrehajtási utasitás. A gazdák körében a legnagyobb nyugtalansággal várják a termésrendelet végrehajtási utasítását. Az ország sok helyén a cséplés is megkezdődött már és még mindig teljes bizonytalanság ural* kodik abban a tekintetben, hogy a termósrendelet Intézkedései mikor lépnek életbe. Értesülésünk szerint a földmivelés ügyi miniszter már elkészítette a rendelet végrehajtási utasítását, amely pontosan megállap'tja a gazdáknak jutó kedvezményeket és az uj kombinált bolettarendszer által szükségessé vált ellenőrző intézkedéseket. A végrehajtási utasítást tartalmazó rendelet valószínűleg a hivatalos lap egyik legközelebbi számában jelenik meg. H közepesnél rosszabb a búzatermés A rozs, árpa és zab hozama nagyobb a tavalyinál. A szőlők állapota kielégítő. A földművelésügyi minisztérium jelentése szerint a repce aratása megtörtént. A termés eredménye a közepesnél gyengébb. Jelenlegi becslés szerint mintegy 80.200 mázsa repcetermésre van kilátás. A mait évben 100.129 métermázsa repce termett. A búza érése gyorsan haladt, egyes vidékeken azonban a szem a hőség tői megszorult. A búza terméskilátásai általában rossz közepesnek mondhatók. Jelenlegi becslés szerint kát. holdanként országos átlagban 6*40 métermázsa, összesen mintegy 16,550.000 métermázsa búzatermés várható. A mostani becslés szerint mintegy 3,195.090 métermái Bával gyengébb búzatermésre számíthatunk, mint tavaly. A rozs aratása folyamatban van, a termés kilátásai javultak, úgyhogy rozsból továbbra is közepesnél |obb termés várhaté. Országos átlagban 6 26 mázsa, ősz- szesen mintegy 6,874.100 métermázsa rozstermés remélhető. A mnlt évben összesen 5,504.880 mázsa termett. A mostani becslés szerint várható termésmennyiség tehát 1,369.200 máisával többnek mutatkozik. Árpa közepesnél csak kevéssel jobb termést ígér, összesen mintegy 5,698.600 métermássa a folyó évi valószínű árpatermés, ami 937.600 méter mázsával több nek mutatkozik a múlt évinél. Zabból mintegy 2,474 700 mázsa termésre lehet számítani, ami még a múlt évi gyenge termésnél is csak 534.400 mássával jobb. A gyümölcs elég lói áll. A szőlők állapota általában kielégítő. A virágzás majdnem mindenütt befejesődött. Hajas Béla irodalom« történeti tanulmánya. (Vörösmarty Mihály és Perozel Etelka.) Az Irodalomtörténeti Közlemények 1931. évi 3. és 4. száma közölte Hajas Béla bonyhádi reálg. igazgató Vörösmarty Mihály és Perczel Etelka oimtt tanulmányát, amely a minap az Irodalomtörténeti Füzetek cikksorozat 41. számaként került a közönség kezébe. Nem csekély megtiszteltetés és kitüntetés ez egy vidéki tudós első nagyobb tudományos munkájára ; hiszen ebbe a közismert sorozatba nem kisebb orsságos tudományos tekintélyek írtak, mint Horváth János, Csássár Elemér, Kéky Lajos, György Lajos, Szinnyey Ferenc, Zsigmond Ferenc, Papp Ferenc, Farkas Gyula egyetemi tanárok, Voi- novich Géza, Oláh Gábor kiváló irók, Waldapfel József, Szerb Antaí jeles fiatal tudósok. Vörösmarty 1820—22 ig és 1823 meg 26 között gyakrabban, a Bony- bád melletti Börzsönyben tartózko- dott neveiéként dr Peresei Sándor nagybirtokos és táblabiró három fia mellett. A Völgységben való tartózkodásának számos jelét formálta bele művészetébe. írtak* e valaha is szebb dicséretet Bonyhád vidékéről, mint Vörösmarty a „Szépiák“ bevezetésében ? A fiatal költő Vörösmarty nagy tisztelője volt Perczel Etelkának, a földesur leányának, de mélyebb viszony nem alakulhatott ki köztük OBztálykttlönbségük miatt. De a fogékony fiatal férfi egész életére szóló élményként magába szívta Etelka tttndórivé varázsolt alakját és újra meg újra visszajárt a kesergő szere- | lem idején költeményeibe. Fiatalkori | versei róla zengedeznek és a Zalán Egyes szám ára 12 fillér. V
